Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-04 / 80. szám

Szombat, 2009. április A. Hegyei tükör 17 ANDY WARHOL RE K kiállítás REÖK Szeged, Tisza Lajos krt. 56. • reok.hu február 7. - május 8. © FacxorY AKINEK TELIK RÁ, TÖBB SZELVÉNNYEL JÁTSZIK Válságban felértékelődik a szerencsejáték is Bíznak a szerencsében a szegediek: a lottózók forgalma nem csökkent. Az ötös lottó főnyereménye 677 millió forint - gazdasági krízisben bárkinek jól jönne. De vannak, akik pont a megszorítások miatt nem tudnak „áldozni" Fortuna képzeletbeli oltárán. KOVÁCS KRISZTA Igazi pénteki hangulat fogadott ben­nünket a Széchenyi téri lottózóban: a szegediek ikszeltek, sorban álltak, re­ménykedtek. A megszokottnál több szelvénnyel állt a pult mellett Csanye­vácz László. A nyugdíjas szállodai szobafönök azt mondta, hogy már csak a szerencsében bízik. - Totón már többször volt 13+1-es ta­lálatom, amivel több 100 ezer forintot nyertem. Ha többet játszom, nagyobb az esélyem a főnyereményre! - mo­solygott. A fiatalok is bíznak a szerencsében, és többnyire nyernek a csapataik. Mili­tár Ádám a barátaival szokott Tippmi­xet játszani, a nyereményt „visszafor­gatják". - Egy éve kezdtük, hetente há­romszor-négyszer is fogadunk. A mecs­csektől függ, mennyit játszunk meg. Hetente négyszáz forintot költenek ötös lottóra Berta Sándorék. A 25 éves fiatalember a szülei szelvényét hozta be: két mezővel játszanak. Azt mond­ta, legalább 20 éve ugyanazokat a szá­mokat ikszeli a család. Egyetemi cso­porttársa kísérte el a lottózóba: Laka­tos Elizabeth kétszáz forintot nyert a piramisos sorsjeggyel. - Nem szoktam játszani, de most úgy gondoltam, ki­próbálom. Ennek a kis összegnek is nagyon örülök! - újságolta. SZENVEDÉLLYEL. A gazdasági krízis jelentősen megnöveli a szenve­délybetegek számát a svéd nép­egészségügyi intézet kutatása sze­rint. A szakemberek állítják, hogy a fiatalok és a munkanélküliek a leg­veszélyeztetettebbek, mert a pénz­telenség és a semmittevés miatt felerősödik a szerencsébe és a nagy nyereménybe vetett hit. Néhány borúlátóbb szegedivel is ta­lálkoztunk. Balogh Árpád például a megszorítások miatt kevesebbet lottó­zik, de nem meri végleg abbahagyni. A 68 éves nyugdíjas pék hetente egy mezőt tölt ki a korábbi kettő helyett. Hasonló megfontolásból hagyott fel Fortuna megkísértésével László is. A 70 éves nyugdíjas hetente kitöltött egy-egy hatoslottó-szelvényt. Azt mondta, a válság miatt már nem teük rá: havonta csak egyszer játszik. - Fél éve döntöttünk úgy, hogy keve­sebbet költünk szerencsejátékra. A fe­leségemnek és nekem együtt 100 ezer forint a nyugdíjunk, aminek a fele el­megy a gyógyszerekre - árulta el Lász­ló, aki most csak nosztalgiából jött be a lottózóba: megcímzett egy borítékot, majd továbbsétált a postára feladni. • SAJÓ PÉTER VIKTOR MOST EGYETEMISTA. KÜZDELEMBŐL ÉS KITARTÁSBÓL JELES Fotó: Schimdt Andrea Novellákat is ír az enyhén diszlexiás Sajó Péter Viktor Kiskorában keservesen megküzdött a betűk olvasásával és kiejtésével a szegedi Sajó Péter Viktor. Az enyhén diszlexiás fiú ma már falja a könyve­ket, és verseket, novellákat, drámá­kat is ír. JUHÁSZ IÁSZLÓ - Péter rendkívül nehezen birkózott meg a betűkkel. Sokáig nem volt haj­landó olvasni, egy kötetet sem lehetett a kezébe nyomni - kezdi a most 25 esztendős Sajó Péter Viktor történetét édesanyja, Sajóné Gercsó Valéria. Péter kiskorától cseréli a betűket, gyermekkorában logopédushoz járt. A gondot tetézte, hogy alsó tagozatos ol­vasmányait izzasztó kötelességként él­te meg. Az általános iskola harmadik osztályában azonban édesanyja gon­dolt egyet: nem engedte fiát pótvizs­gázni magyar nyelv és irodalomból. Péter évet ismételt. A fiú ezután egy új tanárnő, Patyiné Goda Margit hatásá­ra megszerette az irodalmat, a köny­vek világát. Mindez a Szőregi Általá­nos Iskolában történt. - A kötelező olvasmányoktól mindig is irtóztam - emlékszik vissza Péter -, de ennek ma már tudom az okát: akkor egyikhez sem voltam még felnőve. Az el­ső meghatározó élmény Graham Greene Utazások a nagynénémmel című regé­nye volt, ami egy teljesen más világra, teljesen más emberi kapcsolatokra irá­nyította rá a figyelmemet - meséli a fiú. Dürrenmatt és Brecht szintén a ko­rai hatások közé tartozik, majd jöttek az alapművek, az örök kedvencek, ké­sőbb pedig a Péter által csak véletlen­könyveknek, véletlenverseknek neve­zett nagyhatású olvasmányok, költe­mények. Ilyen volt Szergej Dovlatov Ezek vagyunk mi című önéletrajzi prózája, vagy Baka István Hideg te­remben hölgyek és urak című verse. S HÍRES DISZLEXIÁSOK. Kevesen tud­ják, de diszlexiás volt Albert Einstein, a XX. század legnagyobb tudósa, Sir Winston Churchill, a ki­emelkedő angol politikus, valamint Dimitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, természettudós is. A mai hírességek közül Tom Cruise, Sylvester Stallone és Cher küzdött gyermekkorában súlyos olvasási rendellenességgel. Sajó Péter Viktor ma egyetemista. És aki azt gondolja, hogy valamelyik iro­dalmi tanszéken hallgat kurzusokat, az téved. Vegyésznek tanul. - Sokan csodálkoznak azon, hogy művészvé­nával rendelkezem, rengeteget olva­sok, írok, néha festegetek, mégis a reál tantárgyak érdekelnek. Erre mindig ezt válaszolom: valamiből meg kell élni. A fiatalember egyelőre a fióknak ír: müveit gyakran újragondolja, érlelgeti - egyszóval rendkívül önkritikus. Ver­seinek és prózai írásainak megjelente­tését nem sürgeti, ám mint mondja: a jövőben szívesen tartaná kézben köte­teit, vagy látná viszont színpadon va­lamelyik drámáját. ES Nem betegság, rendellenesség A diszlexia olyan olvasási rendellenesség, amely abban mutatkozik meg, hogy a gyermek vagy fel nőtt olvasási képessége jelentősen elmarad az életkora, iskolázottsága és intelligenciája alapján elvárható szinttől. A diszlexiásoknak problémát okozhat a betűk, szavak és számok felismerése, leírása. A leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. KEVESEBBEN VÁSÁROLNAK KÖNYVET Luxussá válik az irodalom? A könyvesboltokban nincs különö­sebb ok az örömre, egyre kevesebb a vásárló, de nem mindenki borúlátó. BÁLINT CSABA Azt mondják, a válságot, a vele járó aggodalmat, a kollektív spórolást leg­inkább azok érzik meg, akik olyan ter­mékeket állítanak elő, vagy olyan árut forgalmaznak, amely luxussá válik ín­séges időkben. Például irodalmat. - Sokat rontott a helyzeten, hogy az év elején semmi újdonság nem került a polcokra, de a forgalom úgy általában véve is visszaesett - válaszolja Veszel­ka Mária, az Alexandra-hálózat egyik boltjának vezetője, amikor a kereslet­ről puhatolózunk. Úgy saccolja, leg­alább 15-20 százalékos a visszaesés. A Fókusz Könyváruházban viszont nem tudnak rossz hírrel szolgálni. - Ná­lunk semmi sem változott, sőt talán job­ban megy a bolt, mint tavaly üyenkor ­ezzel fogad a boltvezető, Molnár Imréné. Igaz, nálunk a tankönyvek sokat javíta­nak az összképen - teszi hozzá. A Fókuszban tapasztalt derűlátás el­illan, mire a Bálint Sándor Könyves­boltba érünk. - Nem tudok pontos számot mondani, tippelni sem aka­rok, de nem kicsi a különbség a ko­rábbi forgalomhoz képest. Panaszko­dik a többi kereskedő is, de az is igaz, hogy én nem emlékszem olyan évre, amelyben ne panaszkodtunk volna - mondja Bányász István. • A BÁLINT SÁNDOR KÖNYVESBOLTBA KEVESEBBEN TÉRNEK BE Fotó: Miskolczi Róbert SZABÓ DÁNIEL, BAZSIK TAMÁS ÉS BABARCZI NORBERT HETENTE AKÁR NÉGYSZER IS FOGADNAK A T1PPMIXEN Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents