Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-25 / 97. szám

• • HM U^F ^P^ FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY II ftJI r^^ I ( Sm ^^ SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS Ullllfwl JI ill ^ Taroltak az SZTE Gazdaságtudományi Karának diákjai az Országos Tudományos Diákköri Konferencián DÍJAT HOZOTT A „KÖZELSÉG SZEREPE" u A gazdaságtudományi kar oktatói szívügyüknek tekintik a tehetséges hallgatók gondozását. Lukovics Miklós Vas Zsófia és Lukovics Miklós karrierje is tudományos diákköri dolgozattal indult FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Jól mutat a szakmai önéletrajz­ban, de a karrierépítés első lépése i&egy jó tudományos diákköri dolgozat. így gondolják ezt sokan a szegedi egyetem gazdaságtudo­mányi karán. Az intézmény az Or­szágos Tudományos Diákköri Kon­ferencián saját kategóriájában idén is aratott: 13 TDK-s verseny­zője közül 11 díjjal tért haza. Erről is beszélgettünk egy aranyérmes­sel és a kar TDK-mozgalmának ta­nár-vezetőjével. ÚJSZÁSZI ILONA - A gazdaságtudományi kar oktatói szívügyüknek tekintik a tehetséges hallgatók gondozását. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy a két helyi döntő után színvonalas dolgozatokkal ne­veztünk az országos versenyre - érté­kel Lukovics Miklós. A Szegedi Tudo­mányegyetem Gazdaságtudományi Karán a tudományos diákkörökkel foglalkozó bizottság titkára sokat dolgozik azért, hogy sikerüljön moti­válni és felkészíteni azokat a hallga­tókat, akik az órákon is kiemelkedő­en teljesítenek. A közelség szerepe az ITD-klaszte­rek kialakulásában. Ez az egyik aranyérmes dolgozat címe. A Len­gyel Imre professzor témavezetésé­vel készült művének lényegéről Vas Zsófia azt mondja, sikerült kimutat­nia: a szoftveripar szegedi virágzá­sában meghatározó, hogy a vállalati vezetők és az informatikai szakem­berek zömét adó képző háttérintéz­mény, a Szegedi Tudományegyetem, illetve az ilyen profilú cégek kon­centrálva, egymáshoz való közelsé­gük révén tudnak hatékonyan együttműködni. A Szegedet mint tu­dásszigetet jellemző tanulmányt a vizsgálatba bevont több mint hetven vállalkozás ugyanúgy hasznosíthat­JOGHALLGATÓK SIKERE A LYONI EGYETEMEN MUNKATÁRSUNKTÓL ötödik helyezést ért el az SZTE jogi karának csapata a Habeas Corpus nemzetközi emberi jogi perbeszéd­versenyen. A Jean Moulin Lyon Egyetem által márciusban megren­dezett megmérettetésen tíz csapat vett részt. Koszteczky Eszter, Majsa Ágnes, Szabó Kinga és Herczeg Ilo­na negyedéves jogászhallgatóknak az öt francia és további négy külföl­di csapathoz hasonlóan az Európai Bíróság joggyakorlatával összefüg­gésben kellett feladatokat megolda­niuk. Az Európa-tanulmányok Köz­pont Európa-jogi mesterképzésén elsőéves hallgatókat Laureline Congnard és Christine Simonart ké­szítette fel. A szegediek közül ki­emelkedő teljesítményt nyújtott Sza­bó Kinga, aki elnyerte a legjobb szó­noknak járó különdíjat. ja, mint a szerző. Diákként írt művét ugyanis a ma már PhD-hallgató Vas Zsófia továbbfejleszti - doktori dol­gozattá. - Kör-e-maillel indul a toborzás. Az első, tanév eleji megbeszélésre Eddig 8 millió 600 ezer forintot nyert a szegedi füvészkert egy európai uniós fejlesztési pályázaton, és to­vábbi 150 millióra számítanak. Ebből korszerűsítenék a botanikus kert infrastruktúráját. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Tudományegyetem füvész­kertje nem csupán a növénytani okta­tás és kutatás helyszíne, de természet­védelmi, génmegőrzési feladatokat is ellát. Ma már természetesnek vesszük, hogy ha egy állatfaj valamilyen kör­nyezeti ártalom következtében veszély­be kerül, az állatkertek szaporító prog­ramjai segítségével fenntartják, s ha le­het, visszatelepítik természetes élőhe­lyére. Növények esetében az utóbbi év­tizedekben merült fel hasonló igény, s a megvalósítást világszerte a füvészker­tek végzik. Az élőhelyen kívüb növény­megőrzés 1998 óta folyik a szegedi fü­vészkertben. Mostanra a hazai flóra vé­dett fajainak száma 57-re növekedett, ehhez járul a Természetvédelmi Világ­legutóbb nagyjából ötven diák - a kar hallgatói közül minden tizedik ­jelent meg. Ott általában nem csak én ismertetem a háromhavi kemény munka, a 80 oldalnál nem hosz­szabb dolgozat elkészítésének elő­nyeit. A kar OTDK-nyertesei szemé­lyes élményeikkel is hitelesitik ezen elfoglaltság értékét - enged bepil­lantást munkamódszerébe Lukovics Miklós. A 2003-ban hallgatóként, 2009-ben témavezetőként OTDK-n első helyezett fiatal oktató meggyő­zően érvel: a kedves tantárgy vagy tanár, esetleg mindkettő a kiinduló­pont, de minden diák megtalálhatja azt az izgalmas témát, amelyről szí­vesen olvas és gondolkodik, s végül fölmutat valami új összefüggést, eredményt. A 30-32 beérkező témavázlatból ál­talában 8-9 versenynevezésre is alkal­mas TDK-dolgozat születik. A kari munka koordinálása Sallai Miklós egyetemi docens feladata is. A „tédé­kások" összetartó csapat: alkalman­ként együtt is buliznak. - Megtapasztalhatjuk, mit jelent egy tudományos téma meghatározá­sa, az ahhoz kötődő szakirodalom feldolgozása. Újdonság a témaveze­tővel való folyamatos konzultáció, de a terjedelmesebb dolgozat meg­írása is. Hasonlóképpen művünknek az oktatóinkból álló szigorú szakmai közvélemény előtti megvédése, majd átdolgozása és prezentálása a verse­nyen - sorolja a munkaszakaszokat Vas Zsófia. - De ezzel nincs vége: kü­lön érték, hogy szakmai kiadvány­ban publikálhatjuk a nyertes művet. Például az én dolgozatom a regiona­litást középpontba állító folyóirat­ban, a Tér és Társadalomban lát nap­világot. Mindez az elhelyezkedéskor értékes versenyelőny. »u! HATÉKONYSÁG. A díjazott és ne­vezett dolgozatok mutatójával kiemelkedett az idei mezőnyből az SZTE GTK. Csaknem kétéves előkészítő munka után a mostani megmérettetésre 20 szerző 13 dolgozatát nevezték - 11 díjat nyert. (Aranyérmet 6, bronzot 2, tagozati különdíjat 3 tanulmány érdemelt - a zsűri szerint.) Idén az abszolút intézményi rangsort is a szegediek nyerték - a Corvi­nus és a pécsi egyetem gazdasági kara előtt. MINDEN MÁSODIK SZEGEDI BÖLCSÉSZ NYERT Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (0TDK) legnépesebb szekcióját, a humán tudományokát április 16. és 18. között Szegeden rendezte meg az Országos Tudomá­nyos Diákköri Tanács. MUNKATÁRSUNKTÓL Szám szerint az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemé a legtöbb helyezés, mivel az ELTE is indult a legtöbb (108) hallgatóval a humán tudományok Sze­geden rendezett országos diákköri konferenciáján. Mégis a rendező, a Szegedi Hidományegyetem részesült a legintenzívebb díjesőben: 79 tudós di­ákja közül minden második verseny­ző ért el helyezést, míg az ELTE hallga­tói közül „csak" minden harmadik lett dobogós. A szegedi konferenciasorozatot tehát az ELTE 39 helyezéssel (12 első, 16 második és 11 harmadik), az SZTE 37 helyezéssel (14 első, 11 második és 12 harmadik) zárta. A képzeletbeli dobogó harmadik he­lyére a Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 16 helyezéssel (5 első, 4 második, 7 harmadik) és a Pécsi Tudományegyetem: 16 helyezéssel (4 első, 5 második, 7 harmadik) áll­hatott. Szép sikert könyvelhet el a Debre­ceni Egyetem 13, a Károli Gáspár Re­formátus Egyetem 5, a Nyugat-ma­gyarországi Egyetem 3 helyezéssel. Míg l-l díjat nyert a Pannon Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola, az Er­délyi Tudományos Diákkör, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Ma­gyar Főiskola. Egyébként a hazai bölcsészszak­mát megmozgató, az SZTE Bölcsé­szettudományi Karán tartott XXIX. OTDK előkészítésében, a dolgozatok elbírálásában 870 opponens vett részt. Az ő pontszámaik alapján a be­érkezett 423 pályamunkából több mint négyszázat olvastak fel a konfe­rencián. A döntőbe jutott dolgozatok 38 zsűri előtt mérettek össze. A zsűri munkájában 6 akadémikus, 26 aka­démiai doktor és 4 határon túli pro­fesszor is részt vett. időszakra elfogadott Környezet és ener­gia operatív program Természeti érté­keink jó kezelése című pályázatában. A kétfordulós pályázat első, a pro­jekt előkészítését jelentő szakaszára a füvészkert 8 millió 600 ezer forint tá­mogatást nyert. Ezt az összeget arra fordították, hogy elkészítsék a gyüjte­ményfenntartás és az élőhelyen kivüli növénymegőrzés szempontjából nél­külözhetetlen üvegház és a biológiai háttérvizsgálatokhoz szükséges nö­vénynevelö épület felújításának, illet­ve a kert vizes élőhelyeinek rehabili­tációs terveit. Jelenleg a pályázat má­sodik szakaszának dokumentumait készítik el. A kivitelezéshez 150 millió forintra lenne szükség. A pályázat elnyerésével a megújuló épületek alkalmassá válnak arra, hogy a növényi sokféleség megőrzését hosz­szú távon folytathassák, a korszerű épí­tészeti és gépészeti megoldások pedig hozzájárulnak a káros anyagok kibo­csátásának csökkentéséhez. A korsze­rűsítéssel energiát is megtakarítanak. PALYAZATI PENZB0L FEJLESZT A FUVESZKERT szövetség (IUCN) vörös listáján szerep­lő, különböző mértékben veszélyezte­tett 31 egzota (hazánkban nem honos, szabadföldön tartható) és 29 trópusi (üvegházban tartható) faj is. Ezek a fü­vészkert többi, összesen 5000 növény­fajával együtt közel százmillió forintos eszmei értéket képviselnek. A növényi sokféleség megőrzésének fontosságát az is jelzi, hogy az Új Ma­gyarország fejlesztési tervben külön beavatkozási csoport foglalkozik ezzel, s a Környezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium által összeállított cselekvési terv egyik stratégiai célja is az élőhe­lyen kívüb növénymegőrzés további erősítése. A tervek megvalósításához az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország társfinanszírozásban biztosít anyagi forrást a 2008-2010-es A füvészkert is hozzájárul a növényi sokféleség megőrzéséhez FOTÓ: FRANK YVETTE

Next

/
Thumbnails
Contents