Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-18 / 91. szám

szieszta CSALÁDI MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA 2009. április 18. BORTONGYÁR: VÁLSÁG MENTES ÖVEZET? Több mint AAO milliós árbevételt, 20 milliós nyereséget könyvelhetett el tavaly a szegedi Nagyfa-Alföld Kft., amit a köznyelv csak börtöngyárként emleget a városban. A számok imponálóak, csak az a kérdés, mennyire könnyű munkát szervezni, nyereségre „hajtani" egy olyan ipari parkban, ahol a munkavállalókat az ország legkeményebb fegyencei közül válogathatják. BÁTYI ZOtTÁM Börtön a gyárban? Vagy mégis inkább: gyár a börtönben? Ez a kérdés minden olyan emberben felmerül, aki bejut a Cserzy Mihály utcai „börtöngyár", hivatalos nevén a Nagyfa-Alföld Kft. kapuján, szembesül a minden gyanús tárgyat csipogással „köszöntő" beléptetőrendszerrel, a falakon, kerítéseken kígyózó, ki tudja, hány kilométernyi szögesdróttal, kutyás őrökkel, zsiliprendszerben megnyíló kapukkal. Koporsókhoz faragják a deszkát - Természetesen nem börtön - még ha ezer szállal és egy alagúttal is kötődik a Csillaghoz hanem egy különlegesen őrzött üzem. Olyan vállalkozókat fogadtunk be az egész országból, akik a saját profiljukat hozták, és biztosítják hozzá a piacot is. Mi pedig a gyár területén kínáljuk a munkához a csarnokokat, s természetesen a teljes infrastruktúrát, beleértve áramot, vizet, fűtést. És persze magát a munkaerőt. Napjainkban közel háromszáz a foglalkoztatottak száma - invitál sétára a különleges ipari parkban Borsi János igazgató. Az ezredestől megtudjuk: úgy szervezik a munkát, hogy lehetőség szerint minden munkára jelentkező olyan feladatot kapjon, amit legjobb tudása szerint el is láthat. - A börtöngyárba átalakulása után elsőként egy nyomdaüzem kölGYÁRHISTÓRIA. A Csillagban már a fegyház megépítésekor gondoskodtak arról, hogy a rabok dolgozhassanak. Oe a börtöngyár csak a múlt század közepére épült ki mai formájában, elfoglalva egy egész háztömbnyi területet, egysaroknyira az Alföld legnagyobb piacterétől. A nagyüzemi bútorgyártás kialakítása 1959-ben indult el, és 1961-ben fejeződött be. A rendszerváltáskor a bútorgyár, akárcsak Szeged szinte összes nagyüzeme válságba került, s néhány év alatt tönkre is ment. Ma egy ipari park működik a helyén, neve: Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft., területe 18 ezer A10 négyzetméter. A társaság tavalyi árbevétele W) millió forint volt, és 20 millió nyereséget könyvelhettek el. - Az itt munkát vállalókkal tudatosítjuk: a Csillag gyárából éppen úgy semmi esély a szökésre, mint magából a Csillagból, öt éve vezetem a kft.-t, de ez idő alatt még soha nem fordult elő komolyabb fegyelemsértés, egyetlen összetűzést sem kellett jegyzőkönyveznünk. Ehhez persze rendkívül sok energiát kell fordítanunk a megelőzésre. Felügyelőink figyelik a fogvatartottak • Vasrácsok és fegyelem tözött, ahol a rabok betanított munkásként segíthetik a szakképzett civil dolgozók tevékenységét. Emellett most még hét vállalkozás foglalkoztatja az elítélteket, köztük találunk fém- és fafeldolgozó részleget, varrodát, de készülnek nálunk bonyolultabb gépészeti berendezések is - árulta el Borsi úr, miközben az udvaron arról tájékoztatott, hogy a fafeldolgozóban éppen koporsókhoz faragják a deszkákat. Közben feltűnik egy kutyás őr is. minden rezdülését, és ha úgy látják, hogy a munkát végző elítélt pszichikailag vagy fizikailag instabillá válik, azonnal jelzik. Ilyen esetben háttérbe szorul a gazdasági szempont, egy pillanatig sem mérlegelünk, milyen termeléskieséssel jár, ha a rabot kiemeljük a munkából. Van, amikor az elítéltet csak egy másik munkaterületre helyezzük át, előfordult, hogy néhány hét pihenőre küldtük, és olyan is megtörtént már, hogy hosszabb időre, netán véglegesen megfosztottuk a munkavégzés lehetőségétől. De ez rendkívül ritkán fordul elő, dolgozóink kiváló munkát végeznek. Nemrégiben járt nálunk egy több mint 1500 munkást foglalkoztató üzem vezetője, és látva az itteni munkavégzést, így összegzett: „Bárcsak nálam dolgoznának ilyen fegyelmezett munkások!" Értelmes életet élhetnek Nem sokkal később a direktor már a börtöngyár fizetési rendjébe avat be. - A javadalmazást külön törvény írja elő a büntetés-végrehajtásban. Ennek lényege: a normateljesítés alapján értékelt munkáért akkor kapja meg a rab a mindenkor aktuális minimálbér egyharmadát, vagyis úgy huszonháromezer forint körüli összeget, ha százszázalékos a teljesítménye. Ez bizony nem valami sok, de egy rab eltartása rengetegbe kerül. Joggal vélte úgy a törvényt meghozó, hogy ehhez, ha csak kismértékben is, de járuljon hozzá maga az elítélt is. Vagyis a kétharmad részt mi az elszállásolás, az étkeztetés, s egyéb más költségek térítéseként fogjuk fel, de így van ez a világ minden börtönében. Természetesen ha a fogvatartott jobb munkát végez, több forinthoz is jut. A keresményét, mint már mondtam, átutaljuk a börtön gazdasági hivatalába, ahol minden elítélt nevén vezetnek egy számlát. Az ide befolyt összeg 85 százalékával szabadon rendelkezik, a fennmaradó tizenöt százalékot azért tartalékolják számára, hogy szabaduláskor ne kelljen egyetlen fillér nélkül kilépnie az életbe. - A hosszú időre elítélteknek nagyon jó a munkához való viszonyuk. És ennek meg is tudom adni a racionális magyarázatát. Ha valakit mondjuk életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélnek, úgy 8-10 évvel a büntetés megkezdése után eltekintve néhány kivételtől - elveszíti szinte minden kapcsolatát a külvilággal. Így aztán egyetlen menekülési útvonalat talál, s ez a munkához vezet, ami börtönben a túlélési stratégia egyik legfontosabb • Kilométernyi szögesdrótok eleme. Természetesen mi is igyekszünk, hogy érezze: értelmes életet élhet. Igyekszünk olyan szakmákban képzéseket indítani, amelyekről fit, aki legkorábban a 2030-as években szabadulhat, és teljes inkognitót kérve vállalta, beszél arról, miért is jár örömmel a börtöngyárba dolgozni. - A pénz kinti mércével mérve tényleg nem sok, de 15-20 ezer forint egy rabnak szinte már vagyon. Meg aztán a munka nem csupán kiszabadít a börtöncella zártságából, de napi feladatok megoldásában segít. Nincs idő például azzal foglalkozni, hány éves leszek, amikor szabadulok - fogalmaz. Két évtizedet tölt el a Csillagban Közelben dolgozó társa szerint - aki szintén több mint két évtizedet tölt el a Csillagban, mire újra sült kolbászért állhat sorba a Mars téren - a munkánál valóban nincs jobb elfoglaltság egy rab számára. - Itt, az üzemben civilekkel futhatok össze, a rabruhát munkaruhára cserélhetem, munkáltatóim nem a fegyencet, hanem a dolgozót látják bennem. Sokkal könnyebb így elviselni a fegyházat, s persze a munkáért kapott pénz is jól jön. Csak ki tudja, meddig? És ez a kérdés most számos börtöngyári munkás fejében megfordul. Ugyanis lehetnek bármilyen magasak a szögesdróttal .koronázott falak, a gazdasági válság hírei eljutottak már Bévás karrier Borsi János (A9 éves) sok éves katonatiszti szolgálatot követően, 1997-ben, a szegedi műszaki dandár megszüntetése után került át a bévébe. Előbb biztonsági tisztként, majd személyügyi és szervezési osztályvezetőként dolgozott, 2002-től a Csillaggyár igazgatóhelyettese lett, majd egy évvel később neveztek ki a gyár élére. Nem csupán katonai főiskolát végzett, s mérnöki diplomával rendelkezik, hanem a szegedi egyetem több szakán is sikerrel diplomázott. így például pedagógusi és szociológusi végzettséggel is rendelkezik. tudjuk: odakint munkaerőhiány van. Kőműves, hegesztő, asztalos, szobafestő szakmunkás-bizonyítvány jó ajánlólevél lehet - említett példákat az ezredes. Ilyen ajánlólevél aligha foglalkoztatja azt az emberölésért elítélt féra Csillag üzemébe is. De egyelőre még nincs gond, érkeznek a megrendelések - mondja Borsi ezredes, mielőtt megkezdjük a „kizsilipelést" abból a gyárból, ahová még a legnagyobb gazdasági recesszió idején se kopogtat senki szívesen munkáért. • Munka közben. A Csillag gyárából éppen úgy semmi esély a szökésre, mint magából a Csillagból