Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-18 / 91. szám

szieszta CSALÁDI MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA 2009. április 18. BORTONGYÁR: VÁLSÁG MENTES ÖVEZET? Több mint AAO milliós árbevételt, 20 milliós nyereséget könyvelhetett el tavaly a szegedi Nagyfa-Alföld Kft., amit a köznyelv csak börtöngyárként emleget a városban. A számok imponálóak, csak az a kérdés, mennyire könnyű munkát szervezni, nyereségre „hajtani" egy olyan ipari parkban, ahol a munkavállalókat az ország legkeményebb fegyencei közül válogat­hatják. BÁTYI ZOtTÁM Börtön a gyárban? Vagy mégis in­kább: gyár a börtönben? Ez a kérdés minden olyan emberben felmerül, aki bejut a Cserzy Mihály utcai „börtön­gyár", hivatalos nevén a Nagyfa-Al­föld Kft. kapuján, szembesül a min­den gyanús tárgyat csipogással „kö­szöntő" beléptetőrendszerrel, a fala­kon, kerítéseken kígyózó, ki tudja, hány kilométernyi szögesdróttal, ku­tyás őrökkel, zsiliprendszerben meg­nyíló kapukkal. Koporsókhoz faragják a deszkát - Természetesen nem börtön - még ha ezer szállal és egy alagúttal is kö­tődik a Csillaghoz hanem egy kü­lönlegesen őrzött üzem. Olyan vál­lalkozókat fogadtunk be az egész or­szágból, akik a saját profiljukat hoz­ták, és biztosítják hozzá a piacot is. Mi pedig a gyár területén kínáljuk a munkához a csarnokokat, s termé­szetesen a teljes infrastruktúrát, be­leértve áramot, vizet, fűtést. És per­sze magát a munkaerőt. Napjaink­ban közel háromszáz a foglalkozta­tottak száma - invitál sétára a külön­leges ipari parkban Borsi János igaz­gató. Az ezredestől megtudjuk: úgy szervezik a munkát, hogy lehetőség szerint minden munkára jelentkező olyan feladatot kapjon, amit legjobb tudása szerint el is láthat. - A börtöngyárba átalakulása után elsőként egy nyomdaüzem köl­GYÁRHISTÓRIA. A Csillagban már a fegyház megépítésekor gon­doskodtak arról, hogy a rabok dolgozhassanak. Oe a börtöngyár csak a múlt század közepére épült ki mai formájában, elfog­lalva egy egész háztömbnyi terü­letet, egysaroknyira az Alföld legnagyobb piacterétől. A nagy­üzemi bútorgyártás kialakítása 1959-ben indult el, és 1961-ben fejeződött be. A rendszerváltás­kor a bútorgyár, akárcsak Szeged szinte összes nagyüzeme válság­ba került, s néhány év alatt tönkre is ment. Ma egy ipari park működik a helyén, neve: Nagy­fa-Alföld Mezőgazdasági és Ve­gyesipari Kft., területe 18 ezer A10 négyzetméter. A társaság tavalyi árbevétele W) millió forint volt, és 20 millió nyereséget könyvel­hettek el. - Az itt munkát vállalókkal tuda­tosítjuk: a Csillag gyárából éppen úgy semmi esély a szökésre, mint magából a Csillagból, öt éve veze­tem a kft.-t, de ez idő alatt még so­ha nem fordult elő komolyabb fe­gyelemsértés, egyetlen összetűzést sem kellett jegyzőkönyveznünk. Eh­hez persze rendkívül sok energiát kell fordítanunk a megelőzésre. Fel­ügyelőink figyelik a fogvatartottak • Vasrácsok és fegyelem tözött, ahol a rabok betanított mun­kásként segíthetik a szakképzett ci­vil dolgozók tevékenységét. Emel­lett most még hét vállalkozás foglal­koztatja az elítélteket, köztük talá­lunk fém- és fafeldolgozó részleget, varrodát, de készülnek nálunk bo­nyolultabb gépészeti berendezések is - árulta el Borsi úr, miközben az udvaron arról tájékoztatott, hogy a fafeldolgozóban éppen koporsókhoz faragják a deszkákat. Közben feltű­nik egy kutyás őr is. minden rezdülését, és ha úgy lát­ják, hogy a munkát végző elítélt pszichikailag vagy fizikailag insta­billá válik, azonnal jelzik. Ilyen esetben háttérbe szorul a gazdasági szempont, egy pillanatig sem mérle­gelünk, milyen termeléskieséssel jár, ha a rabot kiemeljük a munká­ból. Van, amikor az elítéltet csak egy másik munkaterületre helyez­zük át, előfordult, hogy néhány hét pihenőre küldtük, és olyan is meg­történt már, hogy hosszabb időre, netán véglegesen megfosztottuk a munkavégzés lehetőségétől. De ez rendkívül ritkán fordul elő, dolgozó­ink kiváló munkát végeznek. Nem­régiben járt nálunk egy több mint 1500 munkást foglalkoztató üzem vezetője, és látva az itteni munka­végzést, így összegzett: „Bárcsak nálam dolgoznának ilyen fegyelme­zett munkások!" Értelmes életet élhetnek Nem sokkal később a direktor már a börtöngyár fizetési rendjébe avat be. - A javadalmazást külön tör­vény írja elő a büntetés-végrehajtás­ban. Ennek lényege: a normateljesí­tés alapján értékelt munkáért akkor kapja meg a rab a mindenkor ak­tuális minimálbér egyharmadát, va­gyis úgy huszonháromezer forint körüli összeget, ha százszázalékos a teljesítménye. Ez bizony nem vala­mi sok, de egy rab eltartása renge­tegbe kerül. Joggal vélte úgy a tör­vényt meghozó, hogy ehhez, ha csak kismértékben is, de járuljon hozzá maga az elítélt is. Vagyis a kétharmad részt mi az elszállásolás, az étkeztetés, s egyéb más költségek térítéseként fogjuk fel, de így van ez a világ minden börtönében. Termé­szetesen ha a fogvatartott jobb munkát végez, több forinthoz is jut. A keresményét, mint már mondtam, átutaljuk a börtön gazdasági hivata­lába, ahol minden elítélt nevén ve­zetnek egy számlát. Az ide befolyt összeg 85 százalékával szabadon rendelkezik, a fennmaradó tizenöt százalékot azért tartalékolják szá­mára, hogy szabaduláskor ne kell­jen egyetlen fillér nélkül kilépnie az életbe. - A hosszú időre elítélteknek na­gyon jó a munkához való viszo­nyuk. És ennek meg is tudom adni a racionális magyarázatát. Ha vala­kit mondjuk életfogytig tartó sza­badságvesztésre ítélnek, úgy 8-10 évvel a büntetés megkezdése után ­eltekintve néhány kivételtől - elve­szíti szinte minden kapcsolatát a külvilággal. Így aztán egyetlen me­nekülési útvonalat talál, s ez a munkához vezet, ami börtönben a túlélési stratégia egyik legfontosabb • Kilométernyi szögesdrótok eleme. Természetesen mi is igyek­szünk, hogy érezze: értelmes életet élhet. Igyekszünk olyan szakmák­ban képzéseket indítani, amelyekről fit, aki legkorábban a 2030-as évek­ben szabadulhat, és teljes inkogni­tót kérve vállalta, beszél arról, mi­ért is jár örömmel a börtöngyárba dolgozni. - A pénz kinti mércével mérve tényleg nem sok, de 15-20 ezer forint egy rabnak szinte már vagyon. Meg aztán a munka nem csupán kiszabadít a börtöncella zártságából, de napi feladatok meg­oldásában segít. Nincs idő például azzal foglalkozni, hány éves leszek, amikor szabadulok - fogalmaz. Két évtizedet tölt el a Csillagban Közelben dolgozó társa szerint - aki szintén több mint két évtizedet tölt el a Csillagban, mire újra sült kolbászért állhat sorba a Mars téren - a munká­nál valóban nincs jobb elfoglaltság egy rab számára. - Itt, az üzemben ci­vilekkel futhatok össze, a rabruhát munkaruhára cserélhetem, munkálta­tóim nem a fegyencet, hanem a dolgo­zót látják bennem. Sokkal könnyebb így elviselni a fegyházat, s persze a munkáért kapott pénz is jól jön. Csak ki tudja, meddig? És ez a kérdés most számos börtön­gyári munkás fejében megfordul. Ugyanis lehetnek bármilyen magasak a szögesdróttal .koronázott falak, a gazdasági válság hírei eljutottak már Bévás karrier Borsi János (A9 éves) sok éves katonatiszti szolgálatot követően, 1997-ben, a szegedi műszaki dandár megszüntetése után került át a bévébe. Előbb biztonsági tisztként, majd személyügyi és szervezési osztályvezetőként dolgozott, 2002-től a Csillaggyár igazgatóhelyettese lett, majd egy évvel később neveztek ki a gyár élére. Nem csupán katonai főiskolát végzett, s mérnöki diplomával rendelkezik, hanem a szegedi egyetem több szakán is sikerrel diplomázott. így például pedagógusi és szociológusi végzettséggel is rendelkezik. tudjuk: odakint munkaerőhiány van. Kőműves, hegesztő, asztalos, szobafestő szakmunkás-bizonyít­vány jó ajánlólevél lehet - említett példákat az ezredes. Ilyen ajánlólevél aligha foglalkoz­tatja azt az emberölésért elítélt fér­a Csillag üzemébe is. De egyelőre még nincs gond, érkeznek a megrendelé­sek - mondja Borsi ezredes, mielőtt megkezdjük a „kizsilipelést" abból a gyárból, ahová még a legnagyobb gaz­dasági recesszió idején se kopogtat senki szívesen munkáért. • Munka közben. A Csillag gyárából éppen úgy semmi esély a szökésre, mint magából a Csillagból

Next

/
Thumbnails
Contents