Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-16 / 89. szám

81 Megyei tükör Csütörtök, 2009. április 16. NYERJEN A DÉLMAGYARORSZÁGGAL ÉS A DÉLVILÁGGAL! 30-50% árengedménnyel Rcaboh^- pumn: Wrangler bee na^ *convERSE MIIHIHG Akciónk érvényes: április 19-ig vagy a készlet erejéig. Folyamatosan megújuló árukészlettel várjuk kedves vásárlóinkat! Minden nyertes 2 db jegyet kap! A koncert időpontja: 2009. április 27., 19 óra Helyszín: Szegedi Nemzeti Színház Beküldési határidő: 2009. április 22. Cím: Délmagyarország Kiadó 6701 Szeged, Pf. 153. E-mail esetén: marketing@delmagyar.hu A tárgyhoz írja be: koncert hüségkártyás előfizetőink I unk ki! Melyik zenekar tagja Peter Szabó Szilvia? m A LEGTÖBB VIRÁGOT A MEGYÉBEN SZEGED KÖZTERÜLETEIRE ÜLTETIK Fotó: Frank Yvette Méretéből adódóan Szeged közterü­leteit díszíti a legtöbb virág, de Vá­sárhelynek, Szentesnek és Makónak sincs oka szégyenkezni - derült ki a megye legvirágosabb városát keres­ve. A települések évente több millió forintot különítenek ei egy- és két­nyári növények ültetésére. SZŰCS CSABA - Tündérkert - ámuldozott a vásárhe­lyi Kossuth téren pompázó virágten­ger láttán egy helybeli férfi. - Most, hogy ennyire jó az idő, mindennap ki­ülök ide gyönyörködni! - tette hozzá. Sárga, lila, fehér, piros, bordó - ezek a színek dominálnak az alföldi telepü­lés köztéri virágágyásaiban, amelyek­ben jelenleg 30 ezer tő kétnyári nö­vény virít. A Kossuth-szobrot például illatos tulipánkoszorú öleli körül, de a főtéren sétálók nárciszok, nefelejcsek és jácintok százait is megcsodálhat­ják. Tőkés Ildikó városi kertésztől megtudtuk: az egynyári növények ül­tetése május elején kezdődik, ekkor körülbelül 33 ezer tő virág kerül az ágyásokba, illetve 25 ezer piros és ró­zsaszín muskátlit helyeznek majd ki a villanyoszlopokra szerelt tartókba. A virágok kiválasztásánál a legfonto­sabb szempont, hogy mutatósak le­gyenek, valamint jól tűrjék az egyre forróbb nyarakat. Petúnia, pipacs, lisztes zsálya, hamvaska, begónia ­néhány növény az idei listáról. A szomszédos Szentes is tarka tava­szi virágruhába öltözött. A Kurca part­ján is a hagyományos kétnyári növé­nyek hódítanak: a tereket, az utcákat nefelejcs, tulipán és árvácska díszíti. - Több virágot ültetünk, mint ahányan a városban laknak: mintegy 35 ezer tövet évente - mondta Baloghné Be­rezvai Csilla, Szentes főkertésze. - A környezetvédelmet célzó Nagymama program keretében pedig 10 ezer nö­vényt osztunk szét az idősek között, amelyeket az unokák segítségével ül­tetnek majd el a település közterülete­in. A főkertész hozzátette: nyárra töb­bek között paprikavirág, petúnia és büdöske is kerül az ágyásokba. Bár 2004-ben Magyarország legvirá­gosabb városa Makó lett, a legtöbb növényt Csongrád megyében mégsem itt, hanem a jóval nagyobb és népe­sebb Szeged közterületeire ültetik. A megyeszékhely parkjaiba ősszel több mint 100 ezer kétnyári - elsősorban ár­vácskát és hagymás - növényt ültettek ki. Ezeket májusban váltják majd fel az egynyári növények, amelyekből közel 120 ezer tő kerül ki a parkokba, közterületekre. A makói Széchenyi té­ren a közelmúltban 400 tő árvácskát ültettek el, a palántázási nagyüzem május második felében indul majd a Maros partján. Csongrádon a főutcát és a Dózsa György teret 13 ezer tő vi­rág díszíti. ES VIRÁGZÓ KECSKEMÉT. Kecskeméten most mintegy 22 ezer kétnyári virág díszíti a közterülteket. Ebből 1500 hagymás: tulipán, nárcisz, díszhagyma - tudtuk meg Nagy Ágnestől, a város főkertészétől. Egynyári növényből 45-46 ezer tövet ültet­nek évente, idén 46 fajta virít majd a település központjában és a kisebb tere­ken. Nagy Ágnes hozzátette: Kecskeméten nem jellemző a viráglopás. INTERNET ÉS SZERZŐI JOG - ELLENSÉGEK? Szellemi termékek a hálón Egyre többen állítják: az internet és a szerzői jog jelenleg tökéletesen ellen­tétes alapokon nyugszik - vagyis a világháló a szellemi tulajdon ellensége. Molnár István, a Biopolisz Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft. ügyvezetője szerint azonban az a probléma, ha a tudás nem, vagy nem időben jut el a célközönséghez. JUHÁSZ LÁSZLÓ Az internetnek köszönhetően a szelle­mi termék mára a vüágon mindenhol jelen van - határtalanul. Az intellektuá­lis tőke kikerült a trezorból - a világhá­ló miatt másfajta védelemre van szük­ség. A szellemi termék egyre inkább a köztulajdon látszatát kelti, ráadásul a földrajzi távolságok eltűnésével min­denhol hozzáférhetővé vált, mennyisé­ge beláthatatlan mértékben megugrott. Amiből pedig sok van, annak piaci ér­téke csökken, sőt akár el is értéktele­tulajdonos az - időben korlátozott - ki­zárólagosság fejében a köz számára hozzáférhetővé teszi a szellemi termé­két. Ezzel a közjót, a technika fejlődé­sét szolgálja, és elvileg lehetővé teszi annak kiküszöbölését, hogy többen felesleges, párhuzamos kutatást vé­gezve jussanak ugyanarra az ered­ményre - állítja az ügyvezető igazgató. - A tudás elértéktelenedése az én ol­vasatomban inkább azt jelenti, ha az nem, vagy nem időben jut el a célkö­zönséghez. Amit én aggályosnak tar­Április 26.: világnap Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000-ben döntött arról: április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja. nedhet. Nem mellékesen: ha a szellemi tulajdont könnyen lehet másolni, ak­kor azt fogják is sokszorosítani. Molnár István, a Biopolisz Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója szerint az internetet nem szabad felelőssé tenni a szerzői jogok tulajdonosainak jogérvényesítési problémáiért. - A világhálót elsősor­ban a tudás és egyben a szellemi alko­tások célközönséghez eljuttató, leg­fontosabb közvetítő eszközének tekin­tem. Fontossága gyorsaságában, a ha­tékonyságában és elterjedtségében rejlik, és - mint minden ilyen eszköz - alkalmas arra is, hogy a segítségével sorozatosan és nagy károkat okozva sértsenek meg védett jogokat - véli a szakember. Köztudott, hogy a világháló feljődé­se, valamint a technikai újítások hatás­sal vannak a szellemi tulajdonra, melynek jellege lényegesen megválto­zott azáltal, hogy a fejlődés révén egy­re többen férhetnek hozzá. Számos iro­dalmi mű és film mára digitális környe­zetbe került. Sokak szerint aggályokat yet fel a szellemi tulajdon világhálóra kerülése, még többen pedig elértéktele­nedésről beszélnek. De hogyan lehet védekezni az értékcsökkenés ellen? - A szellemi tulajdonjog legrégibb és legfontosabb szabálya, hogy a jog­tok: mivel az internet valóban alkal­mas eszköz a jogsértésre, a jogtulajdo­nosok gyakran inkább korlátozzák az ismereteknek a világhálón való meg­jelenítését - mondja a szakember. Hogyan menedzselhető jól a szellemi tulajdon? - kérdeztük Molnár Istvánt, aki szerint a legmegfelelőbb menedzse­lési megoldás esetről esetre változik. - A jogtulajdonosok máig hajlamosak mellőzni a szellemitulajdon-menedzs­ment stratégiai tervezését és a szelle­mitulajdon-specialistát már akkor ke­resik meg, amikor bekövetkezett a jog­vesztés vagy a jogsértés. Altalánosság­ban csak annyit tanácsolnék, hogy mi­előtt valaki a szellemi alkotása haszno­sításáról vagy publikációjáról dönt, tá­jékozódjon az oltalmazási lehetőségek­ről és az oltalomszerzés módjáról - fi­gyelmeztet Molnár István. DEFINÍCIÓ SZERINT. Köznapi meg­határozás szerint a szellemi tulaj­don nem más, mint találmányok, felfedezések, tervek, irodalmi mű­vek, művészeti munkák, szimbólu­mok, nevek, képek, amelyeket a kereskedelemben használnak. A szellemi tulajdont iparjogvédelmi oltalom és szerzői jog védi. Folytatódik a Pannon és a Magyar Nemzeti Galéria kapcsolata A Pannon immár több mint 15 éve áll fó­támogatóként a Magyar Nemzeti Galéria mel­lett, és segíti saját eszközeivel az intézmény munkáját. Az elmúlt másfél évtizedben olyan klasszikus és kortárs kiállítások valósultak meg a Pannon segítségével, mint például a Mednyánszky, a Munkácsy, a Magyar Vadak, a Vaszary, a Zichy vagy a Mátyás király örök­sége, amelyek méltán vonzották a látogatók százezreit. A Pannon számára 2009-ben is ki­emelt fontossággal bit a kultúra támogatása, így változatlan feltételekkel további egy évre hosszabbítja meg a galériával fennálló támo­gatási megállapodást. „A Magyar Nemzeti Ga­léria a hazai képzőművészet egyik fellegvára. A művészet innováció, mely előrehajtja a vi­lágot: mintát ad, gondolkodásra késztet, új világokat tár fel előttünk. Olyan értékek ezek, melyeket a Pannonnál magunkénak vallunk, és büszkék vagyunk rá, hogy támogathatjuk a Magyar Nemzeti Galériát" - nyilatkozta a tá­mogatási szerződés aláírása kapcsán Fridtjof Rusten, a Pannon kereskedelmi vezérigazga­tó-helyettese. Ji elmúlt 15 évben több mil­lió látogató tisztelte meg kiállításainkat, le­gyen szó állandó vagy időszaki tárlatokról. A Pannon támogatása azt jelzi számunkra, hogy a kultúra nem csupán egy elvont fogalom, hanem a versenyszféra számára is komoly ér­tékkel bíró terület. Továbbra is szeretettel vá­runk mindenkit kiállításainkra, és biztosak vagyunk abban, hogy a Pannon segítségével a közönség megelégedésére szolgáló szellemi táplálékot nyújthatunk a jövőben is" - mond­ta el Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. A bejelentés aláírása egy­beesett a Magyar Nemzeti Galéria legújabb, J Művészház 1909-1914" című kiállítás meg­nyitójával. A Rózsa Miklós nevével fémjelzett egyesület nem egészen négy és fél éves műkö­dése alatt hozzávetőleg negyven kiállítást szer­vezett, melyek azt a célt szolgálták, hogy a kevésbé ismert, fiatal művészek kisebb, ön­álló kollekciókkal mutatkozhassanak be. A Müvészház rövid fennállása ellenére betöltötte hivatását: a hazai közönséget meg­ismertette a legfrissebb magyar és nemzetkö­zi törekvésekkel, programjával felkeltette az érdeklődést a progresszív irányzatok iránt, és számos művész számára adott teret a bemu­tatkozásra - egyesek számára az indulást, az első sikereket jelentette. A Müvészház jelen­tőségéről legmarkánsabban a kiállításokon bemutatott művek mai sorsa tanúskodik: a magyar művészet számos kiemelkedő alkotá­sa ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó ki­állításán látható, a nemzetközi művészet remekei a Szépművészeti Múzeum mellett Pétervártól Berlinig, Bécstói New Yorkig külön­böző múzeumok állandó kiállításának repre­zentatív darabjai. (x) Virágeső a megyében Híiségkártya száma: Q HA Én RÓZSA VOU1ÉK Péter Szabó Szilvia önálló ertje Egyes termékek

Next

/
Thumbnails
Contents