Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-11 / 86. szám

luHUidHf Ulul'JHkfrTÁ'iúI-Tin'J mmmmsmn Húsvéti gondolatok az emberi szolidaritásról, a lélek változásáról és a csodáról MÉCSESEK MELLETT A FELTÁ 11 Krisztus feltámadása azt mutatta meg, hogy a halál nem a végső szó, osztotta meg velünk húsvéti gondolatait Kiss-Rigó László megyés püspök, akivel nagycsütörtökön találkoztunk. Magyarországon a megkérdezettek 28 százaléka hisz a test feltámadásában, és 30 százaléka a csodában, árulta el Máté-Tóth András a Vallástudományi Tanszék vezetője. Arról, hogy mit nevezünk pontosan csodának, megoszlanak a vélemények. A megyés püspök Isten szeretetének jeleként értelmezte, és a lélek változását említette. Az utolsó vacsora napján a szegedi dómba látogattunk. az élet teljessége. Ha valaki ilyen értelemben tekint az ő feltámadásának csodájára, akkor rádöbben arra, hogy nincs olyan körülmény, ami értelmetlenné tenné az emberi életet azok számára, akik tudnak e végső célról - fogalmazott. Közben egyre többen gyűltek a mécsesek köré, és csend lett. Egy apáca suhant át plakáttal a kezében. Hívők, turisták jöttek, és ültek a padsorokba. Folytattuk a beszélgetést: - Kötelességünk a humanizmus, az emberi szolidaritás gyakorlása, embertársaink bármilyen lelki és testi szenvedésének megsegítése. A végső megoldást azonban mi nem, csak Krisztus feltámadása nyújthatja. Ez a húsvét lényege. Szélesre tárták a szegedi dóm főbejáratát: belopózott a napfény és az áprilisi langymeleg a díszes, robusztus falak és oszlopok közé, fiatalok énekeltek az oltár előtt, a padsorokban páran imádkoztak, a feszület előtt pedig egy aszszony térdepelt. Ottjártunkkor nagycsütörtök volt, a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja. Belestünk tehát, mint a járókelők közül jó néhányan, akik húsvét előtt megnyugvást, vigasztalást keresnek, vagy egyszerűen csak kíváncsiak a templomra. Valamilyen csodára. Fadrusz János keresztje előtt több tucat mécses lángolt. Krisztus feltámadását nevezhetKrisztus feltámadása azt jelenti, őnem ebbe a földi életbe jött vissza, és azt mutatta meg, hogy a halál nem a végső szó. Kiss-Rigó László jük-e csodának? - tettük fel a kérdést Kiss-Rigó László megyés püspöknek. - Nem, legalábbis olyan értelemben, ahogy általában a csodákról beszélünk, mert ez az abszolút csoda. Krisztus feltámadása azt jelenti, ő nem ebbe a földi életbe jött vissza, és azt mutatta meg, hogy a halál nem a végső szó. A mi emberségünket vette magára, és emberként halt meg, de azt igazolta: a halálon túl is lehetséges Isten szeretetének jele Mint az a rossz tanuló, aki nem ért a szóból, újból előhozakodtunk a csodával: mit nevezünk csodának? - A csoda Isten szeretetének jele, keresztény szóhasználatban így fogalmazunk - válaszolt a megyés püspök, és hozzátette: csoda alatt nem azt értjük, amire nincs magyarázat, ami látványos, megdöbbentő vagy meghökkentő, mint például egy kanálgörbítés. Jézus meggyógyította a betegeket, ez az ő szeretetének volt a jele. A Lourdes-i csodáiéról mi a véleménye? - Megmondom őszintén, a Lourdes-i csodákat nem ismerem. Van, aki azt állítja, a legnagyobb csoda, ami ott történik, míg más ezt tagadja. Nem azt tartom óriási dolognak, ha valaki úgy gyógyul meg, hogy mindarra az orvosok nem tudnak magyarázatot adni. Az én szememben az az igazi csoda, ha valaki odamegy, és lélekben pozitív értelemben megváltozik. Persze jó néhány esetben tudunk arról, hogy valald természettudományos magyarázat nélkül meggyógyul. De nem ez a lényeg. Calcuttai Teréz anya A beszélgetés közben átsétálunk a közelmúltban felújított püspöki palotába. A legnagyobb keresztény ünnep A TORINÓI LEPEL. A lepel egy fi,36 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálkamintásan szőtt lenvászon kendő, amely egy olyan ember képét hordozza, akit valószínűleg a keresztre feszítéshez egyező módon kínoztak meg. A leletet a torinói Szent János-katedrálisban őrzik. A templomos — lovagok ^ Kjl^ipS í I t^ k aki ezzel ' magyarázza a lepel százéves eltűnését. A leplet Jézus halotti lepleként tartják számon. A feltehetően Jézust ábrázoló alak képe egy 1898-ban készült fotón jött kl tisztán először. A tudósok azóta is vitatkoznak, hogy valóban Jézus halotti lepléről van-e szó. A pollenvizsgálatok és a valószínűségszámítás szerint nagyon kicsi annak az eshetősége, hogy a lepelnek nem volt köze Jézushoz. Az 1988-as szénizotópos vizsgálatok ugyanakkor a 13. századra teszik a keletkezését, ez azonban lehet amiatt is, hogy a leplet őrző épület tűzvész áldozata lett, és ebben megégett a lepel is, a mintát pedig az ekkor pótolt részből vették. 1988-ban a Római Katolikus Keresztény Egyház hozzájárulását adta a Clfi-es eljárás alkalmazásához, kifejezve ezzel elkötelezettségét a tudományos vizsgálatok iránt. A korábbi korszerű technikai analízisek (1978) mind a hitelesség mellett szóltak: a leplen található virágpormaradványok Palesztinában és Kis-Ázsiában honosak. A sebek környékén, a leplen fellelt vöröses anyag - korábbi elképzelésekkel szemben nem festék vagy állatból származó vér, hanem a Közel-Keleten gyakoribb AB vércsoportba tartozik. A vászon az időszámítás kezdetén elterjedt szövőszék terméke. A talpak környékéről vett és vizsgált szennyeződések a jeruzsálemi sziklasírokból ismert édesvízi travertino aragonitból, mészkőből származik. Az én szememben ez a csoda - Ez is csoda? - Igen, de nem olyan értelemben, ahogy gondolja - folytatta a Kiss-Rigó László és Teréz anya egy archív felvételen a kilencvenes években Annak ellenére, hogy a húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, a karácsony után a második helyre szorult - fogalmazott Máté-Tóth András (képünkön), a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének vezetője, aki hozzátette: míg a karácsonyhoz a család, a szeretet, és a bensőségesség fogalma is kapcsolódott, addig kevésbé átélhető a mai emberszámára a kereszthalál, a fájdalom, a feltámadás, a bűn és bűnhődés problematikája. Minden kultúrában megjelenik a halál utáni bűn súlya, a feltámadás pedig éppen azt hirdeti, hogy mégis megéri szeretni. Vallásszociológiai mérések kimutatták, hogy míg korábban egységesebben gondolkodott a kereszténység saját vallásáról, addig mára mindez fellazult, és két nagy irányzat verseng egymással: a feltámadás és a reinkarnáció. Ma Magyarországon a megkérdezettek 28 százaléka hisz a test feltámadásában, és 30 százaléka a csodában. Jellemző viszont, hogy az egyébként tradicionálisan keresztény Lengyelországban 20 százalékra tehető azok száma, akik hisznek a reinkarnációban. Kérdésünkre Máté-Tóth András elárulta, hogy a nem hívőket nem téríti meg, „nem kényszeríti ki a hívőséget" a csoda megtapasztalása. A csodákhoz fűződő viszony azonban rendkívül megosztó, ugyanis nincs középút. Valaki vagy nagyon - akár kritikátlanul is - hisz bennük, vagy teljesen elutasítja. Ám a hívőt az ateizmus kísérti, az ateistát pedig a hit. • Fadrusz János keresztje a szegedi dómban FOTÓ: SCHMIDT ANDREA LOURDES. Egy kis hegyi barlang előtt 1858-ban az írástudatlan, tizennégy éves kislánynak egymás után tizennyolcszor megjelent Szűz Mária. Sok száz millió ember fordult meg Lourdes-ban az utóbbi százötvenegy évben. Több százezer beteg érkezik a városkába. Csodáról és csodálatos gyógyulásról is sokat hallani -1858 óta szinte egyfolytában. A dolgozószoba falán felfigyelünk egy fotóra: a képen Kiss-Rigó László mellett calcuttai Teréz anya látható. - Tizenkét éves koromban a calcuttai repülőtéren találkoztam először Teréz anyával. A mi iskolánkból önkéntesként rendszeresen segítették diákok - köztük én is fizikai munkával. Majd sok-sok évvel később Magyarországon épp azt a plébániát látogatta meg Budapesten, ahová én is tartoztam. Később már papként engem hívtak tolmácsolni, amikor ismét hazánkba látogatott. És véletlenül Rómában voltam akkor is, amikor boldoggá avatták. Végül pedig immár szeged-csanádi megyés püspökként az volt az első hivatalos feladatom, hogy az újszegedi, róla elnevezett Boldog Teréz-templomot megáldjam - sorolta Kiss-Rigó László. megyés püspök -, Teréz anya nem úgy gondolkodott, ahogy sokan tették volna a helyében. Olyan ember volt, aki nem lépett át az utcán fekvő haldokló emberen, a többség bizony így tett Calcuttában. ő engedélyt kért arra, hogy ne kelljen tanítania, hanem ezekkel az elesett emberekkel foglalkozhasson. Olyan körülményt teremtett számukra, hogy emberhez méltó módon halhattak meg. így indult el az ö műve. Idővel sok segítője lett, és később már nemcsak a haldoldókon, hanem a szenvedőkön is segített. Az én szememben ez a csoda.