Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-08 / 83. szám

Szerda, 2009. április 8. Aktuális 13 VESZTÉT A SOK TULAJDONOS OKOZHATJA - NINCS PÉNZ A TAKARITASRA Szemétben úszik a folyó -t Folytatás az 1. oldalról Klivényi Károly tapasztalatból tudja: a súlyos tehertől csak az árhullám levo­nultával és csak egy vontatóhajó ké­pes felszabadítani az úszóházat - al­kalmanként 200 ezer forintért. - Egy-egy évben kétszer-négyszer is a mi gondunk a Tisza takarítása, mert a folyópart kezelője, a vízügyi igazgató­ság csak ezzel a feltétellel adja bérbe a vízfelületet. A kiadástól csak úgy szabadulhatunk meg, hogy új, kisebb vízsodrású szakaszt keresünk az úszó­háznak: reméljük, jövőre már az egy­kori Szőke Tisza hajó helyén köthe­tünk ki. - Tavaly megakadt itt a döglött disz­nótól és tehéntől kezdve, a hipermar­ketes emblémájú szatyron át a mű­anyag palackig mindenféle szemét ­elemzi a hulledéközön természetét Számfira János, az úszóház gondnoka. Magyarországnyi nagyságú a Tisza vízgyűjtő területe, mire Szegedre ér a folyó. De nem is az árhullámokkal szokásosan érkező uszadékfákkal van baj. Az utóbbi tíz év pillepalacktöme­gével, az illegális hullámtéri szemét­halmokkal, illetve a hirtelen lezúduló árhullámokkal érkező hulladéközön­nel egyedül nem képesek megküzdeni a vízügyi igazgatóságok - halljuk Pri­váckyné Hajdú Zsuzsannától. Az Al­só-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szóvivője hangsú­lyozza: elsősorban az árvíz- és belvíz­zi emlékműnél tegnap sziesztázó Nagy Attila. A fiatalember elárulja: örök kedvence a Tisza - mindig meglá­togatja a „szőkeséget", ha hazajön Szegedre a fővárosból. - Nem csak uk­rajnai vagy romániai szemét bűzölög S Sok bába közt elvász a gyerek Mint ahogy sok bába közt elvész a gyerek, a Tisza vesztét a sok tulajdonos okozhatja. A szegedi szakasz tisztaságáért ötféle felelőst is megnevezhetünk: a mellvédtől az úttestig a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., onnan a Tisza medréig a vízügy, de a fizetett parkolókban a Szepark, a hullámtéri ligetesben az erdőgazdaság, az üdülőterületen pedig magánszemélyek felelnek a Tiszáért. A környezetvédelmi felügyelőség akkor úszik a képbe, ha a vízminőség romlik, vagy bizonyíthatóan felelősségre vonható a szemetelő. Egy-egy alkalommal, tavaly például a Föld napján összefognak a Tiszán osztozók, és közösen takarítanak. A múlt évben csak a szegedi környezetgazdálkodási cég ezzel megbízott alkalmazottai 260, egy úttisztító gépe 104 napon át dolgozott, így 2 millió 994 ezer forintot költöttek a Tisza-part takarítására. védelemért felelősek, a folyó takarítá­sával csak akkor foglalkoznak, ha erre külön pénzforrást kapnak, mert a sze­métsziget például a hajózást veszé­lyezteti. - Undorító a Tisza, de a part se különb - int a folyószéh bokrokban megakadt uszadék és szemét felé a szegedi árví­itt - mutatja a kadarkásüveget vagy az egyik hazai sörgyár emblémájával azonosítható sörösdobozt. A Tiszára annyira büszke szegediek is felelősek azért, hogy szégyenletesen koszos a hullámtér és a szőke folyó. j^j FOTÓtC^ Hetente új ajándékot kap Lara A 20 hónapos, szívtranszplantáció­ra váró Lara édesanyja hiszi, hogy jövőre már együtt várják a locsol­kodókat szegvári lakásukban. Újra­élesztése óta a kislány egyre töb­bet mosolyog, jó az étvágya, és so­kat játszik. Kedvence egy zenélő mackó. ggCSCSAlA Napról napra jobban érzi magát a szívbeteg szentesi Bóta Lara Szonja, akinek egy fertőzés miatt február 26-án összeomlott a keringése, és újra kellett éleszteni a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet­ben. A több mint 4 hónapja müszívvel élő csöppség - akinek életét továbbra is csak egy új szerv mentheti meg ­egyre többet mosolyog, jó az étvágya, és rengeteget játszik. - Minden héten meglepem valami kis egyszerű játékkal, ezek elvonják a figyelmét a körülötte lévő gépekről ­mondta a 20 hónapos kislány édes­anyja, Csentes Éva. - Kedvence egy ze­nélő és világító maci, nagyon tetszik neki! A közelgő húsvétról a fiatal nő el­mondta: a kórházban az ünnepek ugyanúgy telnek, mint a hétközna­pok. Természetesen a nyuszi Laráról sem feledkezik meg. - Hiszem, hogy jövő ilyenkor a kislányommal együtt várom majd a locsolókat a szegvári önkormányzat által fel­ajánlott bérlakásban - tette hozzá reménykedve Éva. Lara két és fél hónapos volt, ami­kor először bekerült a szentesi Dr. Bugyi István Kórházba, majd a sze­gedi gyermekklinikán mentették meg az életét, innen szállították a fő­városba, az országos kardiológiai in­tézetbe. A szívizom folyamatos pusz­tulása miatt a csöppség bal szívkam­rája „alulműködik", összehúzó ké­pessége pedig egyre csökken. A ta­valy november végén 8 órás műtét során beültetett műszív azonban csak ideiglenes megoldás. A kezelés szövődményei átlagosan fél év után jelentkeznek - a szentesi kislánynál ezek már száz nap után megmutat­koztak. Az idő vészesen fogy, minél hamarabb új szívet kell találni a csöppségnek. A szívdonornak - amellett, hogy tel­jesen egészséges a szerve - 6 hónapos kor felett a beteggel azonos vércsopor­túnak kell lennie, valamint testsúly­ban és magasságban is megközelítőleg egyezniük kell. A szerv kiemelését kö­vetően a beültetésre a következő négy óra áll rendelkezésre, egy ilyen be­avatkozás viszonylag „rövid": más­fél-két órás operáció. A 6 és fél kilogrammos Larának az egész országból keresnek szívet. Kül­földről nem érkezhet szerv, hazánk ugyanis nem rendelkezik az ehhez szükséges szerződésekkel. NAGYSZÜLŐI TÁMASZ. A szívbeteg Bóta Lara Szonja nagymamája is készül a húsvétra, a hétvégén sze­retné majd meglátogatni a 20 hó­napos gyermeket a fővárosban. A Szegváron élő nő rendszeresen küld csomagot és levelet a kór­házba, minden erejéből telhetőt megtesz a kislányért. Aggódva fi­gyeli a telefont, hogy mikor csör­ren meg a jó hírrel: Lara új szívet kapott. A nagyszabású elképzelések­ből semmi sem lett - eddig. FEKETE KLÁRA Tisza, látnokokkal Ha most nem, akkor soha. 2005-ben látnoki képességű építészek, ter­vezők, menedzserek mondták ezt - egyikőjük szó szerint így fejezte ki magát a Délmagyarország hasábjain - a Tisza főutca projekttel kapcso­latban. Abban az évben láttak ugyanis először lehetőséget arra, hogy a Nemzeti fejlesztési tervből megcsípjék azt a 10 milliárd forintot, amely­lyel a folyó 10 kilométeres szegedi szakaszát rendbe hozhatják. Minden egyes kilométerre 1 milliárd forint jutott volna, akárcsak akkoriban egy soványabb költségvetésű autópályára. A pénzből nem­csak a folyómeder szépült volna meg, hanem a lépcsők, a járdák, és • A nagyszabasu eltűnt volna a csúnya, graffitis, eröd­W 7 elképzelések- szerű partfal is. A Tisza két partján bűbájos hajókikötök sorakoztak vol­na, a vízen cikcakkban kishajók, szállítva a szegedieket és az ideözön­lő turistákat. Nem sorolom tovább, mert a nagyszabású elképzelésekből semmi sem lett - eddig. Abban reménykedem, hogy a „ha most nem, akkor soha" kijelentés második fele nem következik be, hanem előbb vagy utóbb az Európa Nostra díjas belvároshoz hasonló lesz Szeged főutcája, a Tisza is. Most azonban még nem az. A mi főutcánk csúnya, szürke, gazos, gyomos, és még ráadásul szemetes is. Azzal pedig, hogy időnként egyesületek, cégek lelkes csoportjai - élükön vezető menedzsereikkel ­zsákokba gyűjtik az eldobott papírt, pillepalackot, lyukas cipőt, nem oldanak meg semmit. A világ bármelyik, folyóval büszkélkedő városában járva vagy az első, vagy az utolsó séta mindig a vízhez, a rakpart lépcsőihez vezeti a turistát. Meg lehet pihenni, el lehet gyönyörködni a tájban, erőt meríte­ni a hétköznapokhoz, és életre szóló élményként elraktározni a lát­ványt. Egyszerűen azért, mert szép. A szegediek is elzarándokolnak fo­lyójukhoz, kiülnek a partjára, és gyönyörködnek benne. Nekik ez ju­tott: a szép Tisza a csúnyácska partjával. Csak akkor pironkodnak mi­atta kissé, ha vendégük van. A FEHÉRKERESZT BEINTETT A NÉGY MANCSNAK Magyar és osztrák állatvédők csatáznak Elzárkózik a Négy Manccsal való együttműködéstől a Fehérkereszt Állatvédő' Liga. A19 éve működő' magyar szervezet szerint az osztrák alapítványnak nem most, hanem tavaly kellett volna keresnie a kapcsolatot a hazai szerve­zetekkel. Nem tette. Elindított egy rossz kampányt libamájügyben - és ezzel azt érte el, hogy a tájékozatlan többség most minden állatvédőre haragszik. BAKOS ANDRÁS Találkozóra hívja a Négy Mancs a ma­gyar állatvédő szervezeteket. Marcus Miller, az osztrák alapítvány vezető munkatársa márciusban elküldött egy körlevelet, amely arról szól, hogy a gépi liba- és kacsatömés megszünteté­séért indított kampányuk Magyaror­szágon sokak figyelmét az alapítvány­ra terelte, de „a kialakult helyzet ­ami az egyes magyarországi médiu­mok egyoldalú beszámolóinak is kö­szönhető - nem az állatok érdekeit szolgálja". Miller szerint össze kell fog­niuk az állatvédőknek. Levelét nem a nyilvánosságnak szánta. Több címzett azonban továbbküldte a híres magyar áruk - így például a libamáj - piaci pozícióit védő Hungarikum Szövetség­hez. Innen Szondy Réka, a sajtókap­csolatok felelőse továbbította hozzánk a küldeményt, azzal a megjegyzéssel, hogy a Négy Mancs a jelek szerint to­vábbra is 150 ezer ember megélhetését veszélyezteti. Ez vélemény. Az azonban biztos, hogy az egyik legidősebb, 19 éve ala­pított magyar szervezet, a Fehérke­reszt Állatvédő Liga nem fog együtt­működni a Négy Manccsal. Szilágyi István ökológus, pedagógus, a liga kurátora azt mondja, a Négy Mancs­nak nem most kellene kapcsolatot keresnie a magyar állatvédőkkel. Azelőtt kellett volna kikérni a helyi­ek véleményét, hogy belefog a liba­májkampányba egy olyan ország­ban, ahol sokan élnek mezőgazda­ságból, ráadásul ezeknek az embe­reknek mindig bizonytalan volt a ke­• • Nem most kellene 7 7 kapcsolatot keresni a magyar állatvédőkkel. Szilágyi István nyerük. A rosszul sikerült akció óta a többi állatvédőnek is magyarázkod­nia kell, a Fehérkereszt is leszögezte, nincs köze a Négy Mancshoz. Tény­leg van mit tenni a nagyüzemekben tartott állatok jólétéért - de nem így, hanem az állatorvosokkal, hatósá­gokkal közösen. A liga honlapján közzétett nyilatko­zat szerint az osztrák alapítványnak egyébként sincs jogalapja arra, hogy a magyar állatvédelmi előírások meg­változtatását kezdeményezze, és „az állatvédelemnek nem az a feladata, hogy kerékbe törje a nemzetgazdaság fontos ágazatait". 110 milliós cigifogás a nagylaki átkelőnél MUNKATÁRSUNKTÓL 22 ezer karton, csaknem 110 millió fo­rint értékű cigarettát foglaltak le a fi­náncok a nagylaki határátkelőnél - tá­jékoztatott Némedi Varga Éva száza­dos, a VPOP Dél-alföldi Regionális Igazgatóság sajtóreferense tegnap. A csempészcigarettára egy német rend­számú tehergépkocsiban bukkantak rá. A teherautó az okmányok szerint panelelemeket szállított Görögország­ból Hollandiába. A röntgenvizsgálat a panelek belsejében eltérő sűrűségű anyagot mutatott, ezért a rakományt tételesen átvizsgálták. A vámhatóság a cigarettaszállítmányt és a teherautót lefoglalta, és ismeretlen tettes ellen el­járást indított visszaélés jövedékkel bűncselekmény elkövetésének meg­alapozott gyanúja miatt. EGY FÉL KÉZILABDA-PÁLYÁNYI USZADÉK GYŰLT ÖSSZE KÉT ÉS FÉL NAP ALATT A SZEGEDI SZABADSÁG ÚSZÓHÁZNÁL - BÖKDÖSI A SZEMETET SZÁMFIRA JÁNOS GONDNOK Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents