Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-30 / 75. szám

Hétfő, 2009. március 30. Aktuális 15 • EGYRE TÖBB A NÉZELŐDŐ. A TAVASZ MEGHOZTA A HASZNÁLT AUTÓK IRÁNTI KEDVET A CSEREPES SORI PIACON Fotó: Miskolczi Róbert MELOCCO A MEGYEHÁZÁN Melocco Miklós szobrászművész lesz a Polgári Esték vendége ma este 6 órától a Szegeden, a Rákóczi téri megyeházán. A közismert művésszel Sándor János rendező és Gyimesi László önkormányzati képviselő beszélget. KONCERT SPANYOL KARMESTERREL Farkas Gábor, Fischer Annie-ösztöndíjas és nemrégiben Márciusi Ifjak Díjjal kitüntetett zongoraművész lesz a szóUstája a Filharmónia keddi koncertjének, amely 19.30-kor kezdődik a Szegedi Nemzeti Színházban. A Fricsay-bérleti sorozat hangversenyén Beethoven VII. szimfóniája, Chopin e-moll zongoraversenye és Manuel de Falla darabja, a Táncok A háromszögletű kalap című táncjátékból csendül fel. Vezényel: Stefano Trasimeni (Spanyolország). S BAKOS ANDRÁS Ágyú Benkö Dániel kedden reggel élő adásban zaklatta Labancz Lillát az RTL Klub reggeli műsorában. A botrányról szóló hírt a tévécsatorna saját sajtóügynöksége küldi el - nehogy véletlenül lemaradjunk róla. Közelről nézve érdekes, hogyan alkabnazza egy médium napról napra a „mindegy mit, csak beszéljenek rólunk" elvét. „Nagyágyúkat" szerződtet, és azt se bánja, ha néhányból elszabadult hajóágyú lesz. Mert egyik sem tud olyan szégyenletes dolgot művelni kamerák előtt, amit ne adna le büszkén a csatorna, és ne tenne közhírré másnap. Ebben az antivilágban csak egyetlen igazán erkölcstelen tett létezik: az átpártolás egy másik tévéhez. Várja a patikák javaslatait az ÁNTSZ MEGNŐTT AZ ÉRDEKLŐDÉS A NÉHÁNY ÉVES JÁRMŰVEK UTÁN Lassan kitavaszodik a használt autók piacán is FEJLESZTÉSPOLITIKA - TERÜLETI KIEGYENLÍTŐDÉS Úgy tűnik, a gépkocsipiacon elsőként a használtautó-kereskedők lábalhatnak ki a gazdasági válságból, hiszen egyre többen érdeklődnek a néhány éves járgányok iránt. Az újra továbbra sincs pénzük az embereknek, hitelt pedig nem mernek felvenni. MUNKATÁRSUNKTÓL A borongós idő ellenére is sokan látogattak ki vasárnap délelőtt a Cserepes sori használtautó-piacra Szegeden. A tavaly kirobbant gazdasági válságot legelőször a gépkocsit gyártó vállalatok érezték meg: senki nem akart-akar új autót vásárolni. - Csak most jutottunk el odáig, hogy újra vannak megrendeléseink - mondta Bakaity Attila használtautó-kereskedő, akinek idei éve nem mondható éppen mesésnek. A Shrek Car vezetője elmondta, hogy 2009-ben eddig csupán 17 kocsit adott el. Most azonban úgy látja, hogy a tavasz megérkezésével nagyobb lett a kereslet járművei iránt, bár - elmondása szerint - a vevők mintha egy kicsit kukacoskodóbbak lennének. Érdeklődőkből a Cserepesen sem volt hiány. Üzlet azonban nemigen köttetett, az emberek inkább csak tájékozódtak. Míg a kereskedésben a legolcsóbb használt autó 1,5 millió forint volt, itt már 125 ezerért is gazdát cserélhetett volna egy négykerekű. Több vevő bevallotta, hogy szívesebben vennének új járművet - hiszen a válság miatt azok ára is jelentősen csökkent -, de nincs elég tőkéjük hozzá, hitelt pedig ebben a bizonytalan légkörben életveszélyes lenne felvenni. A GYÓGYSZERÉSZEK SZERINT NEM JÓ A BETEGEKNEK A ROTÁCIÓS RENDSZER FORRÁS: NFÜ DM-GRAFIKA Pólusok: válságban is nyerni akarnak százalékát szerezte meg, a harmadik helyen a Pécs központú Nyugat-Dunántúl végzett, 6 százalékkal - tudtuk meg Kolbert Istvántól. - Jelentős változás a régiók szempontjából, hogy a többinél fejlettebbnek számító, Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország régió a 2009-2010-ben biztosított fejlesztési forrásból csak 25, míg hazánk többi része 140 milliárd, illetve az Európai Területi Együttműködésben részt vevő határ menti megyék további 10 milliárd forintot költhetnek el - magyarázta az innovációs jövőképet kidolgozó tárca nélküli miniszter. Molnár Károly azt is hangsúlyozta: a meglévő fejlesztési források negyedét egyébként is kötelező a közép-magyarországi térségen kívül fölhasználni. - A vállalkozásnál vagy a piacon új, vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék, eljárás bevezetését nevezik innovációnak. Az ilyenfajta képesség Szegeden viszonylag nagy, de az itteni kutatást gyakorlati irányba kellene tessékelni - véli Szabó Gábor, aki szerint az itteni erősségek: a biotechnológai (az SZBK, a két Bay Zoltán Intézet és a vállalatok együttműködéseként), az egészségipari (a tudományegyetem orvosi karán folyó), az agráriumot érintő (a gabonakutató kht. által fölmutatott), illetve az informatikai (az egyetem természettudományi karán végzett) kutatások. Probléma, hogy a meglévő, a gyakorlat számára is hasznosítható kutatási eredmények ellenére a térségbe nem települnek csúcstechnológiájú iparágak. £ Akkreditált klaszterek (12) 0 KKK (19) RET (19) A válság tiszta lapot teremt a gazdaságban, újraoszthatok lesznek a piacok. Az ezért induló versenyre az készül okosan, aki fejleszt. A kutatás-fejlesztést szolgáló pénzforrás idén közel 167 milliárd forint. Nem túlzás, hogy a Dél-AIföldön élők, mindannyiunk sorsát meghatározza: a kutatás-fejlesztési, és innovációs bumm idején milyen Szeged, a pólusváros helyzete, forrásfogadó képessége. Húzóágazati innovációs klaszterek (7) ÚJSZÁSZI ILONA - A válság, a recesszió az okos embereknek való, mert az ilyen nehéz helyzetet meg is lehet nyerni! - néz bizakodva a jövőbe Szabó Gábor akadémikus. A szegedi professzor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerűit a recesszió lenullázza a gazdasági számlálókat, elmossa a régió országai közti különbségeket. De az összes világméretű megrázkódtatásnak, beleértve a háborúkat is, mindig fellendülés a következménye, aminek a lényege, hogy újraosztják a piacokat. A piacokból viszont csak az tud részesedést kihasítani magának, akinek van új terméke. Hogy nyertesei lehessünk az újraelosztásnak, a kutatás-fejlesztési ráfordításokkal nem szabad spórolni. A fejlesztési forrásokból milyen Szeged részesedése? A 2005 végén elfogadott területfejlesztési terv az ország „vízfejűségének", vagyis Budapest túlsúlyának kiegyenlítésére hangsúlyozza a Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr, Pécs, illetve a Székesfehérvár-Veszprém tengelyt. Az említett pólusvárosok egyetemi, így kutatási központok. A pó• • A vállalkozásnál vagy # # a piacon új, vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék, eljárás bevezetését nevezik innovációnak. Szabó Gábor lusokba azonban a Magyarországon tavaly kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított 110 milliárd forintnak csak a 34 százaléka jutott, a pénz 66 százaléka a fővárosi intézményeket és cégeket erősítette. A Szeged központú Dél-Alföld régió - Debrecennel azonosan - a K+F-források 8 O Pontok a térképen A második legerősebb fejlesztési pólus Szeged - a térképünkön ábrázolt pontok alapján. Az országban létező 12 klaszter közül A-et, illetve a 7 húzóágazati klaszter közül 1-et itt találunk, vagyis Budapest után itt a legmagasabb a kölcsönösen együttműködő cégek, szolgáltatók, és a hozzájuk kapcsolódó iparágak cégei, és a hozzájuk kötődő intézmények földrajzi koncentrációja. Oe az is kell az ezüstéremhez, hogy a 19 hazai kooperációs kutatási központ (KKK) közül itt 2 virágzik, illetve a 19 regionális egyetemi tudásközpont (RET) közül is 2-t mondhat magáénak Szeged. Két hetük van arra a szegedi gyógyszertáraknak, hogy javaslatokat tegyenek az ÁNTSZ-nek: hogyan képzelik a patikai ügyelet ellátását. A korábbi ügyeletes patika vezetője szerint a gyógyszertárak és a város által létrehozott közös alapból kellene fizetni a veszteséges munkát, a városi szakbizottság elnöke szerint viszont ez nem önkormányzati feladat. TOMBÁCZ RÓBERT Nagyjából két hetük van a megkeresett szegedi patikáknak arra, hogy véleményüket, javaslataikat megosszák az ÁNTSZ-szel a patikai ügyelet ellátásával kapcsolatban - tudtuk meg Boros Péter kistérségi tisztigyógyszerésztől. Korábban megírtuk: a Szeged Plazában működő Gyógyszertér patika ami egy éve vette át a Kígyótól az állandó ügyeletet - egy hónapja jelezte a régiós tiszti főgyógyszerésznek, hogy a továbbiakban nem vállalja egyedül a veszteséges feladatot. Ezután kapott levelet az ANTSZ-től a szegedi patikák egy része. Hogy a 46 közforgalmú gyógyszertár közül mennyi, arra Boros Péter - „mivel az ügy folyamatban van" - nem válaszolt. Úgy tudjuk, csak a körtöltésen kívülieket nem keresték meg, azaz csak velük nem számolnak ügyeletesként. Legutóbb - amikor a Kígyó akart megválni a feladattól - szűkebb körrel, csak 13 kiskörúton belüli patikával tárgyaltak a kérdésről. A tisztigyógyszerész arról sem beszélt, eddig müyen javaslatok érkeztek, azt viszont kijelentette: döntésüket nem befolyásolja, hogy támogatja-e 5-10 millió forinttal a város a ráfizetéses feladat ellátását vagy sem. (Ezt múlt héten Péter Szilveszter, a városi egészségügyi bizottság fideszes tagja javasolta.) Elmondta viszont javaslatait az évtizedekig ügyelő Kígyó Patika vezetője. Zolnay Kriszta szerint a helyzetnek nincs tökéletes megoldása. A rotációs rendszernek - azaz, hogy patikák egymást váltva ügyeljenek - a betegek lehetnek a vesztesei: nem tudják majd, mikor hová menjenek. Szerinte a kötelezettség miatti veszteség ellensúlyozására egy alapot kellene létrehozni, amibe forgalomarányosan minden patika befizetne, és ezt kiegészíthetné a város. Így talán önként is jelentkezne valamelyik gyógyszertár. Éves szinten 6-8 mülió forint elég lenne rá: két plusz gyógyszerészt és a rezsit ki lehetne fizetni belőle. Ha üyen alap nincs, a feladatot a lehető legszélesebb körben kellene megosztarú. Mivel megfelelő készlet, s több patikus kell hozzá, a kisebb, egy-két személyes gyógyszertárakra ezt nem lehet ráerőltetni. Megoldást jelenthetne az is, ha a 2007 januárja után nyílt patikák vállalnák a feladatot - a überaiizációs törvény ugyanis érdemi többletszolgáltatást ír elő a számukra. VÉLEMÉNYEK. Ványai Éva, a városi egészségügyi bizottság elnöke a gyógyszertári ügyelet kérdésével kapcsolatban azt mondta: ha az ÁNTSZ megegyezik a szegedi patikákkal, akkor tárgyalják és véleményezik a szakhatóság javaslatát. A patikai ügyelet támogatása viszont nem önkormányzati feladat - reagált Péter Szilveszter felvetésére. A megyei gyógyszerészkamara elnöke, Kőhegyi Ferenc még nem kapott hivatalos értesítést a problémáról, így a megoldási lehetőségekről nem akart nyilatkozni. Annyit mondott: meggondolatlanság lenne kis, egyszemélyes patikákat is kijelölni a feladatra. Úgy véli, a gyógyszertári ügyelet - az orvosihoz hasonlóan közfeladat, amit támogatnia kellene a városi vagy az állami költségvetésnek.