Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-27 / 73. szám

Szombat, 2009. március 28. Megyei tükör 17 Tompos Kátya: származása orosz, meséje cigány Csehovot eredetiben olvassa, és imádja a borscsot az orosz származású szí­nésznő, Tompos Kátya, aki a Valami Amerika 2-ben tűnt fel. A Szegedi Tavaszi Fesztiválon teljesen más produkcióban láthattuk: zenés cigánymesében. VAJDA JÚLIA (RUTH) ÉS RÁCZ TIBOR (ELLENTENGERNAGY) A KALÓZKALANDBAN Fotó: Frank Yvette Növelni kell a fizetönézők számát • „MEGSIMOGATTA ÉS ELKÜLDTE" A VALAMI AMERIKA 2-T Fotó: Miskolci Róbert R. TÓTH GÁBOR Nem tudtuk, hogy orosz származása mellett cigány vér is csörgedezik az ereiben - vallottuk be Tompos Kátyú­nak, a Valami Amerika 2-ben feltűnt 26 éves színésznőnek a Szegedi Tava­szi Fesztivál De, jajj... című zenés ci­gánymeséje után az IH Rendezvény­központban. - Én sem tudok róla, hogy így len­ne. A darab ötlete akkor született, amikor harmadévesként a színművé­szeim négyen úgy éreztük: a vizsgák mellett jó volna csinálni valamit együtt. Mindegyikünk meséket olva­sott, zenéket hozott, ezt gyúrtuk egy­be. Ebbe nem szólt bele senki, nagyon jól éreztük magunkat - mondja. - Kicsit közelebb hoz ehhez a témá­hoz orosz származásom, sok az áthal­lás a cigányzene és az orosz muzsika között. Édesanyám orosz: családom fele Moszkvában él. Rendszeresen meglátogatjuk őket. Kicsit őrizzük az orosz hagyományokat, ünnepeljük az ortodox karácsonyt, szilvesztert. Van orosz tévécsatornánk, anyukám leve­sei pedig verhetetlenek, a kedvencem a borscs meg a scsí - meséli a Katalin­ként anyakönyvezett színésznő. Csa­ládja sosem hívta Katinak - oroszul kandúrokat jelent ez a szó. Ha Csehovot játszik, eredetiben olvas­sa a művet - mert „rengeteget veszít a darab érzelmi lényege a fordítás miatt". Mit nem fogunk soha megérteni az oro­szokból? - A töménytelenséget, a renge­tegséget, amitől azt mondjuk valakire: túl sok. Mi egy picit zártabbak vagyunk, kicsit szégyelljük az érzéseinket, de eb­ben is van valami bájos - vallja. Jelentős színházi előélete van, 11 filmben játszott, a nagyközönség még­is most ismerte meg, a Valami Ameri­ka 2 Vivijeként. - Ez természetes. Örü­lök neki, persze előfordul, hogy a né­zők azt hiszik, olyan vagyok, mint a vásznon. Pont ez ellen küzdök. Na­gyon szerettem a filmet, nagyon jó volt - egynek. Ahogy vége volt, megsi­mogattam, és elküldtem - utal arra, hogy a filmbeli „Kurvák és rendőrök" jelenet után is van élet. Hogyan képzeljük el az igazi Tompos Kátyát? - Fogalmam sincs, valahol az éterben lebeg. Szoktunk találkozni né­ha, megbeszéljük az élet dolgait, hogy • • Márpedig én semmit # # sem csinálok úgy, hogy csak odakenem a falra. Tompos Kátya hol tartunk. Ez egyébként nehéz kér­dés. Szeretném kifejezni még inkább a zeneiségemet, olyan stílusokat meg­mutatni, amiket a színházban nem tu­dók. Filmekben is forgatok, kíváncsi vagyok, mit hoznak ki belőlem új hely­zetek. Ismerkedek magammal. Abszo­lút az út elején tartok. De lehet, hogy 10 év múlva is ezt fogom mondani. Az új színházi törvény szerint a fize­tőnézők száma is fontos a teátrumok állami támogatásának meghatáro­zásakor. A látogatottság növelése ezért minden színház számára létér­dek. Szegeden százezer nézővel len­nének elégedettek - egy revizori je­lentésben legutóbb 86 ezer jegyvá­sárló szerepelt. HOttÓSI ZS01T Az országgyűlés tavaly decemberben csaknem hatvanszázalékos többséggel fogadta el a színházak működését is sza­B bályozó előadó-művészeti törvényt. A finanszírozással kapcsolatos változások érintik leginkább a teátrumokat. - Visszafelé haladunk a korábbi rendszerhez, amikor a színházak ön­kormányzati támogatásából mechani­kusan számítódott ki az állami támo­gatás. 2010-től ez lesz az állami támo­gatás egyik szelete; a másik a kereske­delmi sikertől függ. A fizetőnézőszám­ból kalkulálja az állam a támogatást. Továbbra is bemutatjuk azokat a szá­munkra kedves darabokat, amelyek kisebb előadásszámot képesek csak elérni, de lesznek olyan produkcióink is, amelyek garantálják, hogy meg tudjon élni a teátrum - hangsúlyozza Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. A Tisza-parti teátrumban már belső intézkedések születtek: a dolgozók­nak is kedvezményes áru szakmai je­gyet kell váltaniuk, ha hozzátartozóik számára kérnek belépőt. A szakmai jegyekkel érkezők is beleszámítanak ugyanis a fizetőnézők számába. - A látogatottság emelésének re­ceptje tulajdonképpen egyszerű: jó előadásokat kell csinálni. A gazdasági válságra is tekintettel roppant fonto­sak a kedvezmények. A fizetőképes kereslet 2006 ősze óta folyamatosan csökken a hazai színházakban. Ennek a tendenciának nemcsak anyagi, ha­Í.j VILÁGNAPI SÉTA. Felfedezősétára várja az érdeklődőket a szegedi te­átrum a színház világnapján a ku­lisszák mögött rejlő titkok megis­merésére. Ma délelőtt 10 órakor, valamint 15.30-kor és 16.30-kor in­dulnak a turnusok a jegyirodából (Szeged, Stefánia 6.). A résztvevőket a 125 éves színházat bemutató könyvvel is meglepik. A színházi vi­lágnap alkalmából a Kalózkaland című operett-kaland ma 19 órakor kezdődő nagyszínházi előadására a helyszínen 18 és 19 óra között aján­dék áron, 500 forintért vásárolha­tók belépők. nem hangulati meghatározottsága is van. A társadalom fáradt, csalódott, elkeseredett, nem a színházat választ­ja elsősorban arra, hogy a problémái­tól szabaduljon. Ezért nekünk figyel­nünk kell arra is, hogy aki megszokta, hogy színházba jár, igényli a jó pro­dukciókat, az hozzájusson akkor is, ha az anyagi lehetőségei szűkülnek - mondja Gyüdi Sándor. Sokféle ked­vezményt terveznek, nem csupán egész évadra érvényes akciókban gon­dolkodnak, hanem egyes estékre szó­lókon is. Aki úgy érzi, hogy rászorul, annak érdemes lesz figyelnie a szín­ház honlapját, ahol közreadják a napi akciókat. így nagyon olcsón is hozzá lehet majd jutni a belépőjegyekhez. A BÁRKÁBÓL EVEZETT ÁT A NEMZETIBE. Tompos Kátya 1983. március 13-án Buda­pesten született. A Színház- és Filmművészeti Egyetem musical szakán végzett, a Jó­zsef Attila és a Bárka után jelenleg a Nemzeti Színházban játszik. Nyolc játék- és há­rom tévéfilm szereplője. Februárban a Magyar Televízió úgy döntött, ő képviselheti hazánkat a 2009-es eurovíziós dalversenyen - de visszalépett, mert „ez egy nagy­szabású show, rengeteg munka van vele, nem tudom összeegyeztetni a színházi munkáimmal. Márpedig én semmit sem csinálok úgy, hogy csak odakenem a falra." K0Z0NSEGSIKER LEHET AZ UJ SZEGEDI KIÁLLÍTÁS A festmény ideje a REÖK-ben Ritka kincsek, méltatlanul hanya­golt, zseniális alkotások is szere­pelnek A festmény ideje című ki­állításon, amelyekre a Magyar Nemzeti Galéria raktárában buk­kantak a szervezők. A klasszikus magyar festők és a kortárs alko­tók izgalmas koncepcióban mu­tatkoznak be a REÖK tárlatán: a mai kor művészei a nagy elődökre reflektálnak. Szőnyi István Akt vörös drapéria előtt című, 1919 körül született ké­pét soha nem állították még ki, A festmény ideje kiállítássorozat első tárlatának koncepciójában láthatta először a közönség. A Magyar Nem­zeti Galéria munkatársai - miután a festmény felkerült a falra - maguk is megdöbbentek micsoda remek­mű, mekkora képzőművészeti kincs „porosodott" egészen addig a rak­tárban. A Galéria 2007-es, hasonló kon­cepcióban, de más válogatásban megrendezett tárlata után most Sze­gedre, a REÖK-be érkezett az a kü­lönleges kiállítás, melyen Szinyei Merse Pál, Csók István, Ferenczy Károly vagy éppen Mednyánszky László festményei mellett kortárs hazai alkotók, így például Konkoly Gyula, László Dániel vagy Megyeri Horváth Gábor képeit ismerheti meg a közönség. A klasszikus mes­terekre reflektálnak a mai kor mű­vészei - akik főként a Sensaria Cso­portból kerülnek ki -, alkotásaik a klasszikusokkal párhuzamba állít­SZARKA TAMÁS VERSEI. Szarka Tamás, a Ghymes zenekar alapító tagja szombaton fél ötkor verseit olvassa fel a közönségnek az irodalmi szalon keretében. A közked­velt zenész gyermekkora óta ír verseket, első kötete 2000-ben jelent meg. Az iro­dalmi szalont Balog József újságíró vezeti. A belépés ingyenes. • KONKOLY GYULA MAI ÉS SZINYEI MERSE PÁL 19. SZÁZADI FESTMÉNYÉBŐL SZÜLETETT A KIÁLLÍTÁS MONTÁZSPLAKÁTJA va kerültek fel a falakra. A kiállítás kurátora, Muladi Brigitta szerint ki­emelten érdemes foglalkozni Nagy Balogh János müveivel, akinek hét gyönyörű festménye is helyet ka­pott a tárlaton, egyik ezek közül a Virágcsendélet, mely Van Gogh mestermüveihez fogható. A különleges tárlat kifejezetten könnyen értelmezhető és befogadha­tó, így a nagyközönség, a családok kiemelt érdeklődésére számíthat, va­lamint kifejezetten kapcsolódhat nyi­tott rajzórák kereteiben a művészeti oktatáshoz - a klasszikusokon keresz­tül keltheti fel az érdeklődést a kor­társ képzőművészet iránt. A festmény ideje kiállítás május 8-ig látogatható, a teljes árú jegy 1000, a kedvezményes 800, a teljes árú csoportos 800, a kedvezményes csoportos 600 Ft-ba kerül. A Warhol­kiállítással kombinált jegyeket ugyancsak kedvezményes áron lehet kapni. A tárlat médiatámogatója a Rádió 88. OO Költségvetés számokban A Szegedi Nemzeti Színház költségvetési előirányzata 2009-re 1 milliárd 216,7 millió forint. Mint Bojtos Mónika gazdasági igazgatótól megtudtuk, ebből 574,9 millió forint az állami, 341,8 millió forint az önkormányzati támogatás. A tervezett saját bevétel 300 millió forint, ebből 124 millió forint a jegy- és bérleteladásokból folyna be. A tavaly nyáron hivatalba lépett új főigazgató szeretné megcélozni a százezres nézőszámot - a két játszóhelyen összesítve. Az önkormányzat legutóbbi revizori jelentésében még 86 ezer fizetőnéző szerepelt, igaz, van olyan minisztériumi statisztika is, amely szerint a teátrum 96 ezer nézőt tud felmutatni.

Next

/
Thumbnails
Contents