Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-21 / 68. szám

121 Szieszta Szombat, 2009. március 21. BÁLINT SÁNDOR KÉPVISELŐSÉGE. „Dr. Bá­lint Sándor Barankovics-párti képvise­lő, a szegedi tudományegyetem nép­rajztudósa, Hamvas megyéspüspök tanácsadója, néhány nappal ezelőtt nyilatkozott a Délmagyarország mun­katársának, hogy lemond képviselői mandátumáról, mert nem ért egyet pártja mindszentysta, reakciós politi­kájával" (januári., szombat). TÁRCSÁZUNK. A szegedi posta telefon­központjában „befejezéséhez közele­dik a szegedi automata telefonköz­pont építése. Február végén már tár­csázunk!" (február 8., kedd). KULÁK. „A rendőrség súlyos bér és lak­béruzsoráért letartóztatta Nagy Ferenc Kossuth Lajos sugárút 61. szám alatt la­kó kulákot, akit mint a leghírhedtebb munkásnyúzót ismertek az egész kör­nyéken. Nagy Ferenc kulákot, a Horthy­rendszer volt kormányfőtanácsosát ki­hallgatása után átadták az államügyész­ségnek" (március 13., vasárnap). ÚJSZEGEDI VILLAMOS. „A Magyar Dolgo zók Pártja segítségével megkezdtük az újszegedi villamosvasút építését, hogy minél előbb elkészüljön az új vonal, Szeged és környéke még közelebb kerül­jön egymáshoz" (április 27., szerda). VOKSOK. „A dolgozó nép egyhangúlag a Függetlenségi Népfrontba és Pártunkba helyezte bizalmát - mondotta Rákosi elvtárs a Köztársaság téren, nagybuda­pest dolgozóinak ujjongó győzelmi ün­nepén." Népünk akaratának teljesülé­sét ünnepli Szeged a szerdai győzelmi ünnepségen. Csongrád-csanádi eredmé­nyek: a 12 választókerületben összesen 325.726-an szavaztak, a Népfrontra 308.786, míg ellene 10.863 voks érkezett (május 17., kedd). BÖRTÖNBEN A PAP. „Kétévi börtönre ítélte a szegedi népbíróság Tamás Já­nos sándorfalvi papot. Tamás János több ízben a szószékről izgatott a de­mokrácia ellen" (június 3., csütörtök). TÁPAI KOMP. „A tápai kompot a három­éves terv keretében teljesen újjáépí­tik. Az építés június eleje óta folyik és előreláthatóan két héten belül befeje­ződik" (október Z, péntek). SZÖVETHÉT. „A nyáron megrendezett szegedi selyemhét nagy sikere után most november 14-21-ig szövethetet ren­deznek Szegeden. (...) A Délmagyaror­szág előfizetői részére a novemberi elő­fizetési nyugta felmutatása ellenében díjmentes tombola jegyet adnak. A tombolán férfi és női szövetruha dara­bokat, kalapokat és fehérneműket le­het nyerni" (november 11., péntek). ÚJJÁÉPÜLT A GYERMEKKLINIKA. „Ez év márciusában kezdték meg a kiégett, csupa rom szegedi gyermekklinika új­jáépítését. A Párt lehetővé tette, hogy eltűnjenek az üszkös falak és megte­remtődjék a réginél sokkal szebb épü­let" (november 25., péntek). BIZTOS GYŐZELEM. „A szegedi csapat múlt vasárnapi győztes felállásban játszott. SzSzMTE - MEMOSz 4:0 (2:0), Góllövők: Király, Törköly, Király (11-es­ből), Rózsavölgyi" (december 6., kedd). SZTÁLIN 70. Molotov elvtárs cikkének ismertetése után: „Sztálin elvtárs, a haladó emberiség vezére" „G. Maleny­kov cikke a Pravdában". E kolumnás írás után olvasható a tudósítás: „Szer­te a világon határtalan szeretettel és lelkesedéssel ünnepelték a dolgozók a 70 éves Sztálin elvtársat". A szegedi Bodogasszony sugárúti földszinti la­kásban „Kovács Annáék karácsonyát gazdagabbá és boldogabbá tette a sztálini műszak 525 százaléka" (december 25., vasárnap). Ö ovábbi FOTÓK a lámáról ff II interneten! B8|||É|ÍIIÍMlÉfli Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1%9 M. rész) EGY RITMUSRA NAPI IIREK Tükröt tart szülővárosának és a ré­giónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1949-ből. „A szegedi városháza szép közgyűlési termének világító fényében tesz ma fogadalmat egyszerű munkás, munkásnő és dolgozó paraszt. Szeged város tör­vényhatósági bizottsága polgármester helyettessé, illetve tanácsnokká választja őket. A híres barokk-torony alatt nagyot fordult az idő kereke. Ma már az országban a munkásosztály van hatalmon és erősíti szövetségét a dolgozó parasztsággal" - írja február 5-i vezércikkében „A. Gy.", vagyis az akkori felelős szerkesztő, dr. Antalffy György. „Ezt mutatja a mai díszközgyűlés, amikor Tóth Antal dolgozó paraszt polgár­mester-helyettest, Havalecz Istvánné, Sallai Ferencné, Kiss Mihály és Csűri Ferenc munkástanácsnokokat, 'az ínség és a harc fiait' iktatják be hivatalukba..." KÖZTÁRSASÁG „Harmincegynéhány kisteleki, sö­vényházi, pusztaszeri, csanyteleki és baksi pedagógus" tanulmányi kirán­dulásra megy a Felgyőhöz közeli alvé­gi iskolába, Kertész Imre tanító Bab­szem köztársaságába - írja január 1-jén Pozsonyi Sándor - az alábbi rajzzal illusztrált - riportjában. „Az iskola háromablakos, zsúfolt te­remből áll. A padokban 6-14 éves em­berkék, a 'Babszem köztársaság' mi­niszterei, szövetkezeti vezetői, szer­kesztői, traktoristái és egyéb dolgozói. (...) A fehér falakon érdekes grafiko­nok. (...) Cserepekben ott díszeleg az is­kola kertgazdasága. Előtte a gépállo­más traktorai és a 'Babszem köztársa­ság' madzagvasútja áll munkára ké­szen. A másik sarokban a téglagyár és a pénzügyminisztérium, mert ilyen is akad Babszeméknél. (...) A legérdeke­sebb része az iskolának a hatszáz négyszögöl 'igazi' föld, a 39 gyermek Babszem köztársaságának kollektív gazdasága. (...) A tanítás a 'miniszte­rek' napi jelentésével kezdődik. (...) „A szövetkezet óra sikerül talán a legjob­ban. Ebbe a földrajzot, a számtant és a vegytant is bekapcsolják. (...) A leckét nem azért tanulják, mert azt a 'tanító pajtás' megparancsolta. Játék közben tanulnak..." - Makarenko nyomán. Hatvanegy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileu­ma alkalmából, mintegy visszaszám­lálásként, időutazásra hívjuk olva­sóinkat: hétről hétre egy-egy esz­tendő újságtermését átlapozva föl­villantjuk, milyennek láttatta a vilá­got, az országot, a régiót, Szegedet ­a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenedik állomása: 1949. „Egy ritmusra zümmögnek a gépek ­épül az új világ a Szegedi Kenderben" - adja meg az esztendő alaphangját az első „üzemi riport". „A munkaverse­nyek során elért eredmények egy-egy lépéssel közelebb visznek bennünket a szocializmushoz" - hangsúlyozza a név nélküli tudósító. Szegedi Kenderfonó. Ezek közül 139 már meg is érkezett, s megújult kedv­vel dolgozik az új környezetben." A jolly joker gépállomás A földbirtokreform hatásaival foglal­kozik, az MDP-programnyilatkozatot is idézi a másik „elsőcikk". „Mezőgaz­daságunk gépesítése" címmel - név nélkül - állítjuk: „Mezőgazdaságunk elmaradottsága akadályozójává vált iparunk fejlődésének. Gátolja az egész ország fejlődését, a dolgozók életszín­vonalának állandó emelését. (...) Ezért száll síkra pártunk a mezőgaz­daság gépesítéséért, a gépállomások széles hálózatának kiépítéséért, a traktor- és mezőgazdasági gépeket gyártó ipar nagyarányú fejlesztéséért. Év végéig már 110 és a hároméves terv befejezéséig ennek háromszorosa mű­ködik az országban, közel 2000 trak­torral és a hozzájuk tartozó mindenfé­le egyéb mezőgazdasági géppel." A három kitörési pont: „a termelő­szövetkezetek, a gépállomás és a szer­ződéses termelés". „A gépállomást kultúrhelyisége, rádiója, mozija, fo­lyóiratai, könyvtára a falu kulturális központjává teszi." Kollektív szórakozás „A kollektív szórakozás jegyében fo­gadták Szeged dolgozói az új évet" ­kezdődik a január 2-i tudósítás. Azt is FOTÓK: MÓRA FERENC MÚZEUM, TÖRTÉNETI OSZTÁLY KRONOLÓGIA. 1949. január 25.: Moszkvában megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Április 4.: Washingtonban aláírják az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) alapító okmányát. Május 5.: Megalakul az Európa Tanács. Május 23.: A nyugati megszállási övezetek­ből a bonni alkotmány elfogadásá­val megalakul a Német Szövetségi Köztársaság. Augusztus 20.: Életbe lép a Magyar Népköztársaság alkot­mánya. Szeptember 25.: Az első szovjet atombomba kipróbálásának bejelentése. Ezzel megszűnik az USA atommonopóliuma. megtudjuk: „adómentesek a szabad­művelődési és propaganda előadá­sok" - a forgalmi adóról szóló új ren­delet szerint. „Fejkendős parasztleányok, kucsmás, csizmás parasztlegények, kipirult arcú falusi, tanyai fiatalok csoportosultak" a színház környékén: „a Szeged környéki EPOSz szervezetek fiataljai színházba, városnézésre jöttek Szegedre. Közöttük munkászubbonyos fiatalok, ifjúmun­kások, ruhájukon a SzIT vöröscsillagos jelvényével, de ott voltak az egyetemis­ta, meg középiskolás diákok küldöttei is, akik szeretettel fogadták itt a város­ban a parasztfiatalokat". Gáspár István elvtárs, az üzem terv­megbízottja. A gépek így sokkal egyen­letesebben, mondhatnám, rugalma­sabban járnak. Nem szakad a fonál, a selejt 5-6 százalékkal csökkent. (...) - Finom fonalakat szállítunk külföld­re. Olyanokat, amelyekből a legerő­norvég halászok magyar zsineggel rántják ki a halat az óceánból." „A termelés racionalizálása során ugyanis az újszegedi gyárba szállíta­nak át minden szövőgépet. Onnan pe­dig a fonodát telepítik át Szegedre. Kö­rülbelül 400 munkással bővül így ki a Élüzemjelvény és munkakedv „A Szegedi Kenderfonógyárban láza­san zakatolnak a gépek. Az élüzemjel­vény, amelyik ott fényesedik a gyár­épület homlokzatán, fokozza a dolgo­zók munkakedvét és teljesítményét." „- A fogaskerék-meghajtásról áttér­tünk az ékszíjmeghajtásra - mondja • Szovjet katonák a kendergyárban sebb halászfelszerelések, hálófonalak és ponyvák készülnek - pislant oda fél szemmel Kiss Istváné is, aki 110 száza­lékra teljesíti a normát. A másik sze­mével a hatalmas gépeket becézgeti. A Az 1923. április 18-án Felsőgallán született Komócsin Zoltán Szegeden végezte iskoláit. Apja, idősebb Komócsin Mihály révén fiatalon került kapcsolatba a munkásmozgalommal. 1944-ig napszámos, alkalmi munkás, inas volt, majd kereskedelmi alkalmazottként dolgozott. „1945 tavaszán elvégezte a debreceni pártiskolát, ezután az MKP Szeged városi titkára (1945-48). Már ekkor feltűnt a Délmagyarországba írt politikai cikkeivel" - olvastuk életrajzában. 1949-től országgyűlési képviselő, 1949-50-ben és 1953-tól a Magyar Dolgozók Pártja agitációs és propagandaosztályát vezette. „Az 1956-os forradalom és szabadságharc heteiben mint a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára az ellenforradalmárok mellé állt. 1957 tavaszán vezető szerepet játszott" a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozásában: 1961-ig a KIS2 Központi Bizottságának első titkára. 1957-től 1974-ig az MS2MP Központi Bizottságának volt a tagja. 1961-1965 között és 1974 márciusától haláláig, 1974. május 28-áig a Népszabadság főszerkesztőjeként dolgozott.

Next

/
Thumbnails
Contents