Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-16 / 63. szám

Hétfő, 2009. március 16. A pénz beszél 111 A főnök szeme mindent lát, de „kikapcsolható" NYOMKÖVETŐ AZ AUTÓKON ÉS A CÉGES MOBILOKON A munkáltató csak akkor követheti műholdas helymeghatározóval (GPS) a tulajdonában lévő gépkocsi mozgását, ha ahhoz megkapta a sofőr, vagyis munkavállalója önkéntes hozzájárulását. Ennél is kényesebb azonban, hogy a céges mobiltelefont is bármikor „láthatja" a főnök, ha megrendeli ezt a szolgáltatást. KOVÁCS ANDRÁS Jóri András adatvédelmi biztos szerint a nyomkövető rendszer csak a munkaidő alatt működtethető. Az ombudsmanhoz egy cég dolgozója fordult kérdésével, amelyből kiderült: a vállalkozás GPS-rendszert szerelt be járműveibe, amelyeket a dolgozók kö• jg A GPS-rendszer7 7 bői származó adatot a gépjárművet vezető, illetve a vele utazó személyes adatának kell tekinteni. Jóri András tetlen munkaidőben használnak. Ez azonban megnehezíti, hogy különbséget tegyenek az autók hivatalos és magánhasználata között. Az ügy pikantériája, hogy az alkalmazottak nem írtak alá olyan munkaszerződés-módosítást, amelyben hozzájárultak volna a GPS-adatok lekérdezéséhez. A biztos leszögezte, hogy a GPS-rendszerből származó adatot a gépjárművet vezető, illetve a vele utazó személyes adatának kell tekinteni. Ez pedig csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy ha azt a törvény elrendeli. A sofőr beleegyezésével, logisztikai célból meg lehet határozni a jármű helyzetét, de csak azokat a dolgozókat lehet így követni, akiknek „ellenőrzése a munkakörükből következően valóban elengedhetetlen, és másképpen nem valósítható meg". Jóri András felhívta a figyelmet arra, hogy munkaidő után ilyen személyes adatot a munkáltató nem kezelhet. Ez miitént oldható meg? A biztos azt ajánlja, hogy a magáncélra is használható cégautókat szereljék fel egy kapcsolóval, amelylyel a GPS szükség esetén kikapcsolható, vagy éppen üzembe helyezhető. Az, hogy ez működik-e a gyakorlatban, még kérdéses. Cégautóval ne legyen feketefuvar, a kocsi arra menjen, amerre dolga van - ez így el is fogadható. Kevésbé köztudott az, hogy a mai flottás - céges mobiltelefonok is követhetők ám erről fel kell világosítani a dolgozót is. Üzleti szolgáltatásként ezt kis „kémprogramot" ki is ajánlják honlapjaikon a mobilcégek. És ahol ezt megrendelik, ott a beosztott nem füllenthet a főnökének, hogy lekéste a buszt, miközben éppen a Balaton déli partján múlatja az időt. A telefonok aktuális helyzete ugyanis megjeleníthető egy elektronikus térképen. Bejelölhetők engedélyezett és tiltott zónák, s ha a mobiltelefon pirosba téved, a rendszer automatikusan riaszt. Ez azért kényesebb, mint amikor a cégautót ellenőrzi a fuvarozó nagyvállalkozás. A mobiltársaság olyan cégeknek ajánlja, amelyek „rendszeresen vagy alkalomszerűen kontrollálni kívánják a területen dolgozók munkáját". És ehhez a főnöknek be sem kell mennie az irodába, laptopján is lát bennünket - történetesen a Balaton déli partjáról is. SZILÁNK: CSAK MUNKAIDŐBEN. - Cégünk munkaszerződésben rögzíti a telefonok és a GPS-rendszer munkaidőben és céges érdekben történő használatát, ellenőrzését - mondja Sipos Aurél, a Szilánk vezérigazgatója. A mobil szolgáltatóval nincs olyan előfizetésünk, amely a telefon helymeghatározására szolgál, mi a műholdas flottakövető rendszert alkalmazzuk gépjárműveinknél - ezt is csak munkaidőben. A személykocsik is „láthatók", ha a vezető zsebében ott a céges mobil FOTÓ: KARNOK CSABA • Az anyaság áldozatokkal jár, különösen akkor, ha a mama vezető beosztásban van FOTÓ: DM/DV NEM MINDENKIT ZAVAR, HA NŐI FŐNÖKE VAN Tízből négy férfit zavarna, ha női főnöke lenne - állapította meg egy reprezentatív kutatás, amelynek eredményeit nemrégiben ismertették. A felmérést nemrégiben, ezer ember megkérdezésével végezték. MUNKATÁRSUNKTÓL A kutatás eredményeit értékelve kiderült, hogy a magyar társadalom még mindig nagyon erős előítéleteket táplál a dolgozó, különösen a vezető munkakört betöltő nőkkel kapcsolatban mondta Vida-Vranesics Szabolcs, a Humán Rent régióvezetője. A felmérés során vizsgálták a nőkkel, illetve a női vezetőkkel szembeni előítéleteket, a nemek közötti bérkülönbségek és a nők karrierlehetőségeinek megítélését, valamint az anyaság és a családalapítás összeegyeztethetőségét a munkaerő-piaci érvényesüléssel. Arra a kérdésére, hogy mennyire zavarná, ha munkahelyén egy női főnöktől kapna utasításokat, a válaszadók 76 százaléka választotta az „egyáltalán nem" kategóriát, és a megkérdezettek mindössze 23 százalékát érintené rosszul egy ilyen helyzet. Nagy lcülönbség van ugyanakkor a válaszadók neme szerint: tízből négy férfit zavarna, ha női főnöke lenne, míg tízből kilenc nő számára ez egyáltalán nem jelentene gondot. Az erős előítéleteket ugyancsak mutatja, hogy a megkérdezettek nemtől függetlenül fontos szempontnak tartják a nő megjelenését. A válaszadók közül többségben vannak - 63 százalék -, akik szerint a nők karrierjében megjelenésüknek nagy vagy kizárólagos szerepe van. Csak minden hetedik válaszadó gondolja azt, hogy ez kicsi, vagy semmilyen szerepet nem játszik. A kutatás eredményei rámutatnak: nőként nehezebb vezető szerepbe kerülni, mint férfiként, a megkérdezettek több mint fele gondolkozott így a kérdésről. Jelentős a különbség a probléma megítélésében a férfiak és a nők között. Az előbbiek 46, utóbbiak 61 százaléka szerint igaz, hogy a nőket hátrányos megkülönböztetések sújtják a munka világában. A probléma létét ugyanakkor nem ismeri el a férfiak negyede, miközben a diplomások 62 százaléka tartja igaznak azt, hogy nőként nehezebb vezető pozícióba kerülni. Gyerek mellett dolgozni A megkérdezettek többsége, 63 százaléka szerint a női munkavállalás és az anyaság csak nagy áldozatokkal vagy egyáltalán nem egyeztethető össze. A válaszadók 34 százaléka vélte úgy, hogy a két feladat teljesen vagy kisebb áldozatok árán mégis összeegyeztethető. A közvélemény-kutatás során azt is vizsgálták, hogy ki mennyire tartja súlyos problémának a nemek közötti bérkülönbséget. A válaszadók 16 százaléka nem érzi fontos kérdésnek, hogy a nők kevesebbet keresnek-e férfi kollégáiknál, míg 46 százalékuk nagy jelentőséget tulajdonít ennek. Arra a gyakran feltett kérdésre, hogy a gyermekvállalás után munkába visszatérő nők jobb vagy rosszabb munkaerőnek számítanak, mint gyermekvállalás előtt, a válaszadók 62 százaléka felelte azt, hogy rosszabbnak, és csak 7 százalékuk szerint válnak jobbá. !MMNMMMMMNMNNNtt8mHMNMSMMm VÁLLALKOZOK KEPZESE A Csongrád Megyei Kereskedelmi ás Iparkamara az Enterprice Europe Network szegedi regionális irodájával közösen, a gazdasági tárca támogatásával képzési programba kezdett: 10 hónapon át 200 kezdő és leendő vállalkozónak tartanak ingyenes felkészítő tréningeket. MUNKATÁRSUNKTÓL A képzési program sajtótájékoztatóval kezdődött, amelyen Németh Zoltán, a CSMKIK titkára bemutatta a kurzusok tematikáját. Nemesi Pál, a kamara elnöke cégével, a Ferroép Zrt.-vel maga is részt vesz a mentorprogramban, a hallgatók korszerű vállalkozói ismereteihez ő a legjobb vállalati gyakorlatuk bemutatásával, tapasztalataik átadásával kíván hozzájárulni. (A képzési programról további ismeretek a kamara honlapján is elérhetők: www.csmkik.hu.) A sajtótájékoztatón részt vett Gérnyi Gábor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium üzleti környezet főosztályának helyettes vezetője is, aki a vállalkozások életét, működését, piacra jutását könnyítő intézkedésekre hívta fel a figyelmet: kedvezőbb hitelfeltételek, az uniós pályázati források könnyebb és gyorsabb elérhetősége (40 százalék előleg), bürokráciacsökkentő intézkedések (például az építési szabályzatból 30 bürokratikus eljárást iktattak ki). ŐSTERMELŐK ADÓZÁSA: 8 MILLIÓS ÉRTÉKHATÁR MUNKATÁRSUNKTÓL Az őstermelőket érintő egyik fontos változás az idei évre az, hogy átalányadójuk értékhatára 8 millió forintra emelkedik. Rájuk is vonatkozik a cégautó adó bevezetésére: az őstermelőnek, ha a tulajdonában lévő személygépkocsit a mezőgazdasági tevékenysége kapcsán használja, és a felmerülő költségeket elszámolja, cégautó adó fizetési kötelezettsége keletkezik. Az átalányadózó őstermelő nem fizet cégautó adót, mivel tételes költséget nem számol el. Utóbbiak számára új előírás a számlatartási kötelezettség: azt jelenti, hogy a beszerzésről szóló számláikat akkor is kötelesek megőrizni elévülési ideig, ha azokat költségként nem is számolják el. E szabály megszegését az adóhivatal szankcionálhatja. A járulékfizetésre vonatkozóan is tartalmaz az adócsomag egy kisebb változást: a bevétel 20 százalékából kiinduló járulékalap megállapítását a továbbiakban a kistermelők alkalmazhatják. Mivel a kistermelőkre vonatkozó bevételi értékhatár változott 2009. január 1-től, ezért a járulékfizetésnek ezen megállapítási módját idén azok az őstermelők is alkalmazhatják, akiknek a 2008. évi bevételük támogatások nélkül számítva 7 és 8 millió forint közé esett. Ön szerint 78% igen 22% nem Véleményközelben A Pannon véleményalkotó SMS-rovata írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444 es telefonszámra! A hét kérdése: Ön szerint hatékony álláskeresési eszköz az internet? Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű Igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? pannon