Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-16 / 63. szám

Hétfő, 2009. március 16. Megyei tükör 17 Széchenyi-díjasok: Csirik János és Penke Botond MUNKATÁRSUNKTÓL Csirik János, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar tanszékvezető professzora a számítástudomány alapjai és alkalmazásai terén végzett kiemelkedő jelentőségű kutatásaiért, a gyakorlatban is kiválóan hasznosítható eredményeiért és iskolateremtő munkásságáért részesült a legmagasabb állami tudományos elismerésben. A számítógépek orvosi alkalmazásaival foglalkozott. Vezető szerepet játszott 1974-től egy online képkiértékelő számitógépes rendszer fejlesztésében, melynek segítségével több mint 100 klinikán, kórházban végeztek rutinszerűen vizsgálatokat. A nyolcvanas évek elején érdeklődése elméletibb irányba fordult, az úgynevezett ládapakolási problémával kezdett foglalkozni. Az MTA tanszéki kutatócsoportjának vezetőjeként intenzíven kapcsolódott be a magyar nyelvű szövegek számítógépes feldolgozásába. - Az online algoritmusok vizsgálata jelenleg is az érdeklődésem homlokterében áll - hangsúlyozza Csirik János, aki már a nyolcvanas évek második felében javasolt olyan algoritmusokat, amelyeknél jobbakat azóta sem találtak. Ezek közül az egyik az úgynevezett változó méretű ládák esetére vonatkozott. Penke Botond akadémikus, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézetének egyetemi tanára. A hazai peptid- és fehérjekutatás területén végzett, nemzetközileg is elismert munkásságáért, az egyetem Proteomikai Laboratóriumának létrehozásáért, több évtizedes eredményes oktatói tevékenységéért kapta meg a legmagasabb állami tudományos elismerést. A professzor a Dél-Alföldi NeuroMárföld kövek Csirik János 19tó6-ban született Ambrózfalván. Diplomáját a József Attila Tudományegyetem (JATE) programtervező-matematikus szakán szerezte 1969-ben. 1990-ben nyert egyetemi tanári kinevezést. 1992 és 1994 között a JATE rektora, 1994 és 1995 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára volt, 2005-től a természettudományi kar dékánjaként dolgozott. 1997-2000-ben Széchenyi professzori ösztöndíjas. A matematikai tudomány doktora. 1981-ben Akadémiai Díjat, 198tó-ben Kalmár László-díjat, 1998-ban Bolyai Farkas-díjat kapott. biológiai Tudásközpotban a neurodegenerációs betegségek (az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kór) megelőzésére és kezelésére alkalmas új gyógyszerek kifejlesztését célzó kutatások egyik irányítója. - A központi idegrendszer e betegségei enyhe tünetekkel, alattomosan kezdődnek, de visszafordíthatatlanok, s egyelőre gyógyíthatatlanok. Legyőzésükben nemcsak a korai felismerés, hanem a megfelelő gyógyszerek felfedezése hozhat áttörést - nyilatkozta lapunknak Penke Botond professzor. A szegedi Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT) koordinátora, az ottani egyik program vezetője szerint lényeges, hogy a tudás mielőbb hasznosuljon. A kutatók ezen céljának megvalósítására kiváló forma a tudásközpont, ahol a kutató fölfedezéséből a lehető legrövidebb időn belül szabaAZ AKADÉMIKUS ÉLETÚHA. Penke Botond 19tó2-ben született Beregszászon. 1965-ben végzett az ELTE Természettudományi Karán biológia-kémia szakon. 1965-77 között a Szegedi Egyetem TTK Szerves Kémia Tanszékén dolgozott, 1977-től a Szegedi Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének adjunktusa, majd docense, 1989-től tizenöt éven át tanszékvezető, 1990 óta egyetemi tanár. Több évig dolgozott külföldi laboratóriumokban. 2001-től az MTA levelező, 2007 óta rendes tagja. 2006-ban SzentGyörgyi Albert-dijat kapott. dalom, majd gyógyszer, illetve szakmai berkekben ismert eljárás, módszer lehet. SZÍNPADON ÜNNEPLI KITÜNTETÉSÉT A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰVÉSZETI IGAZGATÓJA Kossuth-díjas: Juronics Tamás A legmagasabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat kapta meg tegnap Juronics Tamás. A táncos-koreográfus-rendező, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője meghatódott, amikor megtudta a jó hírt. MUNKATÁRSUNKTÓL A kortárs magyar táncművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért, előadóművészi és koreográfusi tevékenysége elismeréseként Juronics Tamás, a A KOREOGRÁFUS NÉVJEGYE. Juronics Tamás 1969-ben született Tatán. 1987-ben a MagyarTáncművészeti Főiskola néptánctagozatán végzett, majd Imre Zoltán hívására a Szegedi Baletthez szegődött. 1989-től szólista. 1990-ben az együttesen belül önálló stúdiót alapított koreográfiai kísérletezésre. 1991-től már önálló koreográfiákkal is bemutatkozott, és továbbra is az együttes vezető táncosa. 1993-tól a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, 2008. július l-jétől a Szegedi Nemzeti Színház művészeti igazgatója. Számos díj birtokosa, többek között 1997-ben Harangozó Gyula-díjat, 2005-ben Érdemes művész címet, 2007-ben Imre Zoltán-díjat és Prima-díjat, 2008-ban Szeged Kultúrájáért Díjat, valamint Eck Imre-díjat kapott. Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, táncos-koreográfus-rendező tegnap vette át a Parlamentben a kulturális és művészeti élet szereplőinek adható legnagyobb magyar kitüntetést, a Kossuth-díjat. Elárulta: már február végén megtudta a jó hírt, de igyekezett minél nagyobb titokban tartani. - Hogy mire gondoltam, amikor megtudtam? Nehéz kérdés, örültem és meghatódtam. Jó érzés, hogy megbecsülik és díjazzák az ember munkáját - emlékezett vissza. A neves táncos 18 éve koreografál, ÁTADÁS-ÁTVÉTEL. JURONICS TAMÁSNAK SÓLYOM LÁSZLÓ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ADTA ÁT A KOSSUTH-DÍJAT. AZ ÁLLAMFŐ MELLETT GYURCSÁNY FERENC MINISZTERELNÖK ÉS SZILI KATALIN, AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKE VÁR ARRA, HOGY GRATULÁLJON A KOREOGRÁFUSNAK Fotó: MTl/Soós Lajos számos klasszikus mű modern feldolgozásával is megörvendeztette már a kortárs tánc híveit. Műveiben összművészeti hatásra tör, táncszínházat csinál. A modern stílusokat eredeti módon ötvözi, alkotásaiban hangsúlyos a jó értelemben vett mutatvány, a színpadi látványosság. Az elmúlt év nyarán azzal a szándékkal fogott hozzá a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetői munkájához, hogy a teátrum „háromtagozatúságát" kihasználva összművészeti produkciókat teremtsenek. Jelenleg Berlioz Faust elkárhozása című operájának rendezésén dolgozik, amit április végén mutatnak be. Azt mondta, most, 40 évesen alkotói pályájának a közepén tart. Előadó-müvészi pályáját sem tekinti lezártnak, a közeljövőben lesz egy színpadi szereplése, ami táncospályájának a folytatása lehet. Megkérdeztük, hogyan ünnepli meg a Kossuth-díját. - A társulattal közösen. De tervezek egy speciális alkalmat is: mivel színpadi ember vagyok, a színpadon szeretnék ünnepelni. Még nem tudom, mikor és hogyan, de tervezek egy előadást, amikor együtt ünnepelhet velem mindenki, aki kedvel engem, és szereti a művészetemet. Csongrád megyei kitüntetettek - minisztériumi elismerések Két szegedi művész, Szecsó'di Ferenc hegedűművész és lapunk munkatarsa, Darvasi László író tegnap este az ünnepi díszelőadáson, a Művészetek Palotájában vehette át kitüntetését. A szaktárcák ünnepségein is több szegedi kiválóságot tüntettek ki. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze elismerésben részesült Szecsődi Ferenc Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára - a hazai és a nemzetközi koncertéletben végzett több évtizedes kiemelkedő előadóművészi tevékenységéért és példaértékű oktatói munkásságáért. Szecsődi Ferenc szívesen látott művész Európa számos nagyvárosának hangversenypódiumán, müveit több kortárs zeneszerző is neki ajánlotta. A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat vehette át Darvasi László József Attila-díjas író, költő, újságíró műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként. A magyar irodalom középnemzedékének egyik legjelentékenyebb és legtermékenyebb alkotója. Német nyelven hat könyvét adták ki, de munkáit angol, francia, spanyol, szerb, szlovák, orosz nyelvre is lefordították. Az ünnep alkalmából az oktatási minisztérium megemlékezésén is kitüntetéseket adtak át, köztük a Szegedi Tudományegyetem több oktatójának, kiváló tudósoknak. Kimagasló színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetést vette át Almási Tibor tanszékvezető egyetemi docens és Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta Csapó Benő tanszékvezető egyetemi tanár, Klukovits Lajos, az SZTE Doktori Intézete igazgatója, Nagy József és Ormos Jenő, a Szegedi Tudományegyetem emeritus profeszszorai. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint az agrárszakoktatás területén végzett kiemelkedő munkássága elismeréséül Újhelyi Imre-díjat kapott Barbócz János, a Pick Szeged Zrt. húsipar-üzemvezetője.