Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-14 / 62. szám

Szombat, 2009. március 14. Megyei tükör 17 SZEGED, AZ ÁRADÁSOK PUSZTÍTOTTA - VIZEK SZÜLTE VÁROS (A.) A gatak nem nőhetnek az égig „Vizecske" vagy „a Víz". így, becézve vagy éppen nagybetűsen írva fejezhető ki a szegediek viszonya az áradásával építő és pusztító Tiszához. A „nagyvíz", vagyis az 1879. március 12-i fekete nap lezárja a régit, és elkezdi az új korszakot a Tisza fővárosának históriájában. A130 évvel ezelőtti rettenetes szerdára emlékezve - most záruló - cikksorozatunkban fölvillantjuk a szegediek szerelmetes viszonyát és heroikus küzdelmét folyójukkal. Mert a szegedi árvizek krónikája a város újjászületéseinek története is. ÚJSZÁSZI ILONA A város hullámsírba került az 1879-es 806 centis vízállásnál. A Széchenyi tér szintje fölött két méterrel magasodott az 1970-es 961 centis vízoszlop is. Am az ezredforduló új rekordokat hozott. Négy év, négy rekord Rendkívüli helyzet alakult ki a kárpátaljai esőzések miatt a Tisza felső szaRAKPARTI CENTIK. 2006. március 11.: Először merült fel a rakpart lezárásnak gondolata. Április 3.: A Tisza elárasztotta a Sárga üdülőterületet, a vízállás 690 centiméter. Április 11.: Erősen áradt a Tisza, a vízállás 839 centiméter. Harmadfokú a készültség. Április 14.: Rendkívüli fokozatú védelmi készültséget rendeltek el Csongrád megyében. Április 18.: Rekordot döntött a Tisza, meghaladta a 960 centit, és várhatóan 990-nél tetőzik. Április 19.: Csongrád megyében a rendvédelmi szervekkel együtt összesen 3157 ember dolgozott a gátakon. Április 21.: A Tisza 1015 centiméternél tetőzött - 40 centivel haladta meg az 1970-es rekordot. Összesen 3500-an védekeztek, ebből Szegeden 1200-an. Április 26.: Repedeztek a gátak, nőtt a gátszakadás veszélye. Május 9.: Megszűnt az árvízi vészhelyzet, de maradt a harmadfokú készültség. Május 23.: Elkezdődött a nagytakarítás a Sárga üdülőiben. Június 6.: Alig húzódott vissza, ismét áradt a Tisza. Újra le kellett zárni a rakpartot, de a Tisza a korábbiakhoz hasonló veszélyekkel nem fenyeget - körülbelül 740 centiméternél tetőzik. A TISZA ÁRADÁSA ELHÚZÓDOTT 2006 TAVASZÁN AZ UGYANCSAK ÁRVIZES DUNA VISSZADUZZASZTÓ HATÁSA MIATT kaszán 1998 novemberére. 1999 márciusában sikerült megfékezni a minden addigit meghaladó árhullámot. A következő év tavasza újabb meglepetéseket tartogatott: szőke folyónk Szegednél 929 centinél lobogtatta tarajos fürtjeit, április 18-21. között 20 ezer ember izzadt a gátakon. Az 1998 és 2001 közötti négy nagy, rekordméretű árvíz 120 milliárd forintot emésztett fel védekezés, kárelhárítás és újjáépítés formájában. Hosszú távú megoldásnak a 130 milliárd forintos projekt, a Vásárhelyi-terv kínálkozott. Tobbfrontos támadás A letarolt Kárpátokban olvadó hó hirtelen és sosem látott magasságú vízoszlopokkal kínozta az alföldi folyókat 2006 tavaszán is. Az átfogó támadás méreteit jellemzi, hogy a magyarországi folyókon összesen 2107 kilométeren állt csatasorba 23 ezer 300 védő. A harc 12 milliárd forintot emésztett föl, a védekezés költsége elérte a napi 585 millió forintot. Ez hatalmas érvágásnak bizonyult, hiszen most - a korábbi, hasonló nagyságú árvizes vészhelyzettel szemben - az ország külső segítség nélkül, önerejéből teremtette elő a szükséges anyagiakat. A csatakos Tisza-völgyből 524 alföldit kellett szárazabb helyekre menekíteni. A víz elleni harcról szóló tudósításainkban miniszterelnök, államtitkár, megyei közgyűlési elnökből lett védelmi bizottsági elnök, s persze vízügyi szakemberek hada hitelesítették az információt. Az előző és az azt megelőző évszázad megrendítő árvizes harcaival szemben most kimaradtak a riportokból a gátakon helyt álló kisemberekből lett hősök. Ellenben szenzációs légi felvételekkel és riportfotókkal mutattuk be például május 3-án is: állják a sarat, a vizet a gátak. Május 9-én egymás mellé tettük a Belvárosi híd lábánál a szegedi vízmércéről készült, április 21-i és május 8-i felvételt: az egyiken 1009 centiméternél tetőzött a folyó, a másikon az látszott, amint 869 centiméteresen igyekszik visszahúzódni medrébe a Tisza. Egy sárga „tengeralattjáróvá" lett Golf autó szolgáltatta a bulváros szenzációt április 4-én. A hirtelen áradó Tisza ejtette foglyul a kocsit, ami fölött az Atiköfe és az Atikövizig szakemberei vitáztak a környezetszennyezés miatti aggodalmukban. Május 24-én már arról számolhattunk be, hogy a sár miatt szinte megközelíthetetlen az iszapfürdőt vett kocsi, melynek tulajdonosát a motorszám alapján keresik. A túlszabályozás a bajok oka „Nem lehetünk nyugodtak: a 2006-os, mind ez idáig legmagasabb, 1009 centiméteres vízszinthez hasonlóakra lehet számítani ezentúl is" - nyilatkozta lapunknak a vész múltával Dobi László. Az Atikövizig igazgatója szerint Szeged veszte, hogy két folyója, a Tisza és a Maros külön-külön is képes árvizeket okozni, viszont egyidejűleg érkező árhullámaik rendkívüli vízszinteket eredményeznek. Fotók: Karnok Csaba Az egyre magasodó és tartós árhullámok nyomán terjedt el a vélekedés: a bajok oka, hogy Vásárhelyi Pál tervel nyomán túlságosan leszűkítették a Tisza medrét. Am a gátak nem nőhetnek az égig. Ezt elismeri a nyugdíjas vízépítő mérnök Vágás István, de lapunkban 2006-ban arra is fölhívta a figyelmet, hogy itt az idő, hogy másfélszáz év múlva végre elérjük az eredeti Vásárhelyi-terv paramétereit. A Tisza töltései ugyanis a mai napig sem a tervekben meghatározott magasságúak és teherbírásúak. Szerinte néhány tározó nem pótolhatja a valaha víz borította, 25 ezer négyzetkilométernyi, ma mentett oldalnak számító árteret. Féljük, de - mindenek ellenére imádjuk a Tiszát. A jövőről merész álmokat szőnek a szegediek. Például az építész Vesmás Péter lapunkban is bemutatta tervét: partfal helyett díszkorlát övezi a folyót, melynek vizén úszókosaras csónakházak várnák vendégeiket; a Belvárosból a folyópartra vezető lépcsősor teraszaira kávézók, sörözők települnének. A szegediek úgy gondolják: míg nem láthatjuk a Belvárosból, vagy míg nem teszik hajózhatóvá e szakaszon is, addig nem lesz a Tisza a város valódi „főutcája". KATONÁKAT MOST IS BEVETETTEK AZ ÁRVÍZ ELLENI FRONTOKON Emlékező programok ma ás holnap Korabeli fotográfiák, újságtudósítások teszik elképzelhetővé az 1879-es szegedi árvíz pusztítását a Somogyi-könyvtár „A hajnal nem találta többé..." kiállításán. A katasztrófa 130. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat zárásaként ma a szegedi Klauzál téren 15 órától A Tisza-parti fúvósok adnak koncertet; 16-tól a Tápai Hagyományőrző Egyesület és az Akropolisz Táncszínház műsora látható. Itt, a színpad mellett osztják szét az 1879 szeletes „árvízi tortát". Majd 17 órától: Gőzerő-koncert; 18-tól: a Dorozsmai Székivirág Népdalkör; 19-től: a Szeged Táncegyüttes műsora. Ma a Dóm téren tartják az V. árvízi emléknapot: a szegedi cserkészek és a Belvárosi Plébánia munkatársai által szervezett programok között szerepel főzőverseny, lovaglás, íjászat, toronykilátó, ügyességi, óriás- és cserkészjátékok, nyomozójáték, roverjáték, csereberevásár, meseerdő, kézműves-foglalkozások, kalácssütés, katasztrófavédelmi bemutató, kovácsműhely, városvetélkedő, élőcsocsó-kupa. A téren egész nap várja vendégeit a cserkészetet és a nagyárvizet bemutató interaktív, valamint - az Atikövizig közreműködésével készült - árvízvédelmi kiállítás; illetve a teaház és a tejbár. (További információ a http://www.cserkesz.hu/arvizinap/ oldalon található.) A programhoz kapcsolódóan 10-től 17 óráig látogatható a dóm toronykilátója (személyenként 400 forint adomány ellenében). Holnap a szegedi keresztények - hasonlóan 130 évvel ezelőtti társaikhoz fogadalmat tesznek a város szellemi újjáépítése érdekében. A vasárnap 14-19 óra között, a Vedres-szakközépiskola dísztermében tartott ingyenes keresztény könnyűzenei koncertet követően közös imádságban hangzik el a fogadalom. A koncertre és a fogadalomtételre minden hívőt és nem hívőt egyaránt szeretettel várnak a szervezők.