Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-13 / 61. szám

Péntek, 2009. március 13. Kultúra 17 KITÜNTETÉS A közelgő nemzeti ünnep alkalmá­ból a Magyar Köztársaság Érdem­rend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült Laczó Sán­dor, az Égáz-Dégáz Zrt. általános ve­zérigazgatója a fogyasztók magas színvonalú kiszolgálása, valamint a földgázellátás biztonságának további növelése érdekében végzett sokolda­lú, nemzetközileg is nagyra becsült munkássága elismeréseként. Minisz­teri elismerést kapott Mátó János, a Magyar Közút Kht. Dél-alföldi Regio­nális Főmérnökség makói üzemmér­nökségének vezetője. Mindketten március 11-én Budapesten vették át az elismeréseket. GÁLAMŰSOR A REGIÓRÁBAN Ma délután 13 óra 20 perckor ismét je­lentkezik a Magyar Televízió l-es csa­tornáján a Szegedi Stúdió körzeti ma­gazinja, a Regióra. Huszadik alkalom­mal adták át szerda este a Szegedért Alapítvány díjait a város hírnevét öregbítő, megbecsült polgároknak munkájuk elismeréséül. A Szegedi Nemzeti Színházban rendezett gála­műsor mottója a „Mester és tanít­vány" volt, utalva arra, hogy a meste­rek keze alatt felnövő új generáció to­vábbviszi és megőrzi a hagyományo­kat. A Regiórában a gáláról készült összefoglalót láthatják a nézők. NYUGDÍJAS KI MIT TUD? A második szegedi és szeged-kistérsé­gi nyugdíjas Ki mit tud? döntőjét szombaton 10 órától rendezik meg az IH Rendezvényközpontban. Vers- és prózamondókat, népdalköröket, együtteseket, táncosokat, színjátszó­kat egyaránt láthat a publikum. A be­lépés ingyenes. ÉREMGYŰJTŐK 40 ÉVE Az Éremgyűjtők Csongrád Megyei Szer­vezete az 1879-es szegedi „nagyárvíz" 130. évfordulóján ismét megrendezi ha­gyományos serlegvacsoráját március 14-én, szombaton 18 órai kezdettel a Pick Zrt. szegedi, Felső Tisza-parti klub­jában. Hajdú Béla megyei titkár tájé­koztatója után Nagy Adám muzeológus az éremgyüjtők 40 éves múltú megyei szervezetéről tart előadást, majd az arra érdemes tagoknak Reizner János-juta­lomérméket adnak át. S SHAKESPEARE-ES VAGY B0D0­LAYS? Shakespeare-es vagy inkább bodolays A tévedések komédiája? - kérdeztük a művészektől. Jakab Tamás szerint Shakespeare-t lát­hatunk Bodolay rendezésében. Borovics Tamás hangsúlyozta: a Shakespeare-szöveghez - bár több fordítást felhasznál - ragasz­kodik a darab, így a jambikus ver­seléshez is. Viszont - tette hozzá ­egy Bodolay-rendezés nem lehet nem bodolays! • • Rejtélyes, ugyanakkor 7 7 fergeteges vígjáték, remek szöveggel. Jakab Tamás - Képzelje el, hogy a városban, ahol él, egyszer csak megjelenik egy máso­lata, és ugyanazokban az élethelyze­tekben vesz részt, amelyekben maga. B JANIK LÁSZLÓ ÉS MELKVI BEA. A SZÍNÉSZ Teljes káosz, teljes téboly. Ugyanak­kor rendkívül szórakoztató a szituáció és az egész darab. Hatalmas elánnal vetettük bele magunkat a próbákba, nagyon élveztük - fogalmazott. Nemcsak ő játszik kettős szerepet, duplázik Gömöri Krisztián és Horváth Illés is. A nézők azonban - Borovics szerint - tudják majd követni az ese­ÉLVEZIK A DARABOT ményeket, és képesek lesznek megkü­lönböztetni a hősöket is, hiszen bizo­nyos jelek utalnak rá, hogy ki kicso­da. Sajátságos a nyelv és a forma is ­árulta még el a darabról, de mindezt nem akarta kifejteni. - Jöjjenek el, és nézzék meg! - tanácsolta. A darabot Bodolay Géza rendezi, aki tavaly Nagyváradon már bemutat­Fotó: Schmidt Andrea ta a színművet. A szegedi színház a nagyváradi előadás díszleteit kapta kölcsön. - Nem habos-babos díszlet, inkább funkcionális - jellemzett Boro­vics Tamás. Az Efezus hercegét alakító Jakab Ta­más is ajánlotta az előadást: - Igen bonyolult, rejtélyes, ugyanakkor fer­geteges vígjáték, remek szöveggel. TÉVEDÉSEK KOMÉDIÁJA MÁTÓL A SZEGEDI KISSZÍNHÁZBAN GONDA ZSUZSANNA Anitfóluszt és annak ikertestvérét játssza Borovics Tamás A tévedések komédiája című Shakespeare-vígjá­tékban, ma estétől, a kisszínházban. Kettős szerepéről azt mondta: jutalom­játék. Teljes káosz és téboly Borovics: Rejtélyesnek, bonyolultnak, ugyan­akkor fergetegesnek és szórakozta­tónak tartják A tévedések komédiá­ját a benne játszók. A darabot tavaly Nagyváradon mutatták be, a szegedi premier ma este 7-kor kezdődik a kisszínházban. Kezdődik a balettmagia A Harangozó-díjas Ló'rincz Katalin is mesél a francia balettzsenivel, Maurice Béjart-ral kapcsolatos él­ményeiről a REÖK tánccal és filmek­kel fűszerezett új programsoroza­tán, mely a mágikus mester világ­hírű balettegyüttesének darabja, a Szerelemtánc kapcsán indul. Az előadás az idei Szegedi Szabadtéri Játékok egyik leginkább várt pro­dukciója. Nagy Zsuzsanna tánccal, a Harango­zó-díjas Lörincz Katalin emlékei fel­elevenítésével, a vetített filmek pe­dig a mester legendás koreográfiáin keresztül mutatják be Maurice Béjart munkásságát a REÖK márciusban in­duló, B, mint Béjart című programso­rozatán. A színészkedés mellett tánccal is foglalkozó Seress István „Pipu" által vezetett beszélgetéseken Nagy Zsu­zsanna táncos élőben nyújt ízelítőt a zseniális koreográfus mozgásanyagá­ból, emellett Béjart olyan világhírű balettjeiből láthatnak videofelvétele­ket az érdeklődök, mint a Tavaszün­LIGHT MAGYAR MIX AZ IWIWEN. A három legismertebb magyar drámából ho­zott létre különleges előadást a Szegedi Focus Műhely: Light Magyar Mix címen „mocskosan szelíd magyarságparódia" bemutatójára készülnek, melynek sze­replői a Bánk bán, Az ember tragédiája, valamint a Csongor és Tünde férfi és női hősei. Vajon hogyan szólalnak meg a 21. században? A premier március 16-án, hétfőn 19 órakor lesz a REÖK-ben, melyet két további előadás követ március 24-én és március 30-án. Az előadás - melyet Benkő Imola rendezett, szövegét pedig Csikós Ildikó dramaturg írta - tizennyolc éven felülieknek ajánlott, a teljes árú belépők 700, a kedvezményes 500, a támogatói jegyek 1000 Ft-ba kerülnek. Azok, akik az iwiwen bejelölik a Light Magyar Mix há­zaspárjait, sorsoláson vesznek részt, a nyereményük egy-egy két személyre szóló belépő lehet a REÖK Warhol-kiállítására és az előadásra. nep, a Bolero, a Tűzmadár, a Rómeó és Júlia. Az első allcalom vendége­ként Lörincz Katalin - aki két évig a mesternél tanult - mesél Béjart-ról. A programsorozat bemutatja Bé­jart munkásságát, és megismerteti az embereket a modern balettel, be­mutatja a műfajok és stílusok közötti kapcsolatokat, ezáltal is érthetőbbé és szerethetővé téve a balett izgal­mas világát. A kortárs balett atyjá­nak is mondott zseni által alapított Béjart Ballet Lausanne nyáron a Dóm térre látogat július 17-én és 18-án a Szerelemtánc című darabbal, mely a mester legnépszerűbb koreográfiái­ból nyújt válogatást. Az első alka­lom március 19-én, csütörtökön 18 órakor lesz a REÖK-ben, a részvétel ingyenes. OO Szerelem, szabadság - fiatal művészekkel MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Nemzeti Színház három ta­gozatának közös produkciójában a népszerű művészek mellett frissen szerződöttek és fiatal fellépök szeret­nék letenni névjegyüket a városi ün­nepség fináléjában március 15-én. A 25 perces összeállítás a Szegedi Kor­társ Balett örömkavalkádjával kezdő­dik, melyben Fehér Laura, Hajszán Kitti, Tóth Andrea, Czár Gergely, Finta Gábor és Haller János lép fel. Fekete Gizi tűz kokárdát, majd Sztefanovity Dusán egyik dallam nélkül maradt szövege és Petőfi Sándor Szabadság, szerelem! című költeménye hangzik IMMIIÉWIIMfilMMM el. Megelevenednek az 1848. március 15-i nemzeti színházbeli történések. A márciusi ifjak között szerepel Erdélyi Tímea Szendrei Júlia alakjában, Pető­fit Barnák László, Vasvári Pált Pataki Ferenc, Jókai Mórt pedig Poroszlay Kristóf játssza. A nemzet nagyasszo­nya, Jókai szerelme és szabadságharc utáni megmentője, Laborfalvi Róza szerepét Melkvi Bea ölti magára, aki ezzel a jelenettel vesz búcsút a szegedi közönségtől. Kossuth Lajos beszédét az erkélyről szintén új szerződéses, Egger Géza idézi fel. A műsort Vajda Júlia és Poroszlay Kristóf Szabadság, szerelem! című duettje zárja. mmbmmmnmmbmmí Zsírpapírra rajzolt a festő, az erdélyi Nagy István MUNKATÁRSUNKTÓL Aukciós házak árverésein az utóbbi hó­napokban kezdték újra felfedezni a szé­kelyföldi születésű Nagy Istvánt (1873-1937), akinek festészete a magyar művészet legnagyobb teljesítményei kö­zé tartozik, és akit az egyik legkiválóbb realista festőként tart számon a szakma. A bajai közgyűjteményből valók a Mó­ra-múzeumban látható munkái. Sajátos utat járt be. Annak ellenére, hogy Münchenben és Párizsban csi­szolta tehetségét, kortársai elismerték, állandó műteremre nem tellett neki. Helyette előbb a csíki hegyekben kó­borolt magányos csavargóként, majd a családjával együtt vándorolt tovább gyalogszerrel. Nem csoda, hogy csendéleteit, életképeit, portréit szegé­nyes eszközökkel örökítette meg. Java­részt szénrajzai és pasztellképei szü­lettek. Előfordult, hogy élelmi­szer-csomagolásra használt zsírpapír­ra vetette műveit. 58 évesen állapo­dott meg Baján, ám 64 éves korában bekövetkezett haláláig nagy nyomorú­ságban tengődött. Kalandos életéről Surányi Miklós írt regényt.

Next

/
Thumbnails
Contents