Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-10 / 58. szám

Csütörtök, 2009. március 12. Aktuális 13 UM FRANCIA PÉLDA. A leghíresebb hasonlójogszabályt Franciaországban léptették életbe: az 1996. január elsején bevezetett jogszabály arra kötelezi a kereskedelmi rádiókat, -6>í. ftí1® jpipimum 40 százalékban,,( <„• ftanpia nyelvű számokat játssza-c nak. A rendelet eredményeként az eladott francia nyelvű lemezek aránya az 1995-ös 49 százalékról hét év alatt 60 százalékra emelkedett, és megháromszorozódtak a lemezkiadók által új tehetségekre fordított befektetések is. Nacsa Norbert, a Rádió 88 zenei vezetője szerint a tervezet kivitelezhetetlen. A kereskedelmi rádióknak alapvetően nem jó a túlszabályozás és a kvótázás. Egyre kevesebb magyar zenét játszanak a hazai rádiók, ezért a produkciók egyre vérszegényebbek, egyre kevesebb pénzzel gazdálkodhatnak a zenekarok, ami végső soron a produktumon is érződik. Ez egy ördögi kör - véli a zenei vezető. - A Rádió 88 által tavaly szervezett zenei teszt szerint a szélesebb közönség nem vevő a kortárs magyar zenére. Az első száz zeneszám között mindössze három magyar volt. A rádió jelenleg 30 • 30 SZÁZALÉKBAN JÁTSZIK MAGYAR NYELVŰ DALOKAT A RÁDIÓ 88 Fotó: Miskolczi Róbert százakban „játszik magyar, nyelvű dalokat. ;.•. — ~ Borbély-Urquhart Julianna, a Magyar Rádió kommunikációs vezetője megkeresésünkre elmondta: - A rádiók esetében az ilyen kvótaszabályozás - a magyar kultúra előmozdítását szolgáló kvóták kivételével - testidegen, nem értelmezhető, a gyakorlatban nem megvalósítható. Ezért nem értünk egyet ezzel a javaslattal a rádiós szolgáltatók tetervezett kvótázásról. - Sok kiváló zenei produkció van itthon is, már régen nem olyan időket élünk, amikor divat volt egy kicsit lesajnálni a hazait. Ennek ellenére nagyon elhibázott gondolatnak tartom, hogy kvótával kényszerítsük rá a magyar zenét az emberekre - mondja Medvegy Gábor, a közösségi rádió szervezője. Szőke-Tóth Ágnes műsorvezető szerint lehet védeni a magyar zenét, de kötelezővé tenni B Jobb arányok A magyar és külföldi zenék arányát illetően az Artisjus korábbi adataiból kiderül: mind a CD-eladások, mind a tévés bemutatók esetében a magyar dalok aránya 40 százalék fölött volt, az élő zenés koncerteknél pedig még magasabb - például 2005-ben megközelítette a 80 százalékot. Ehhez képest a rádiókban alig haladta meg a 20 százalékot a magyar zeneszámok aránya. kintetében. Az MR6 szegedi stúdiója egyébként jelenleg 50-50 százalék arányban játszik külföldi-hazai zenét. Medvegy Gábor és Szőke-Tóth Ágnes, a szegedi Rádió Mi munkatársai komoly fenntartásokkal beszélnek a nem érdemes, vagy nem ilyen magas százalékban, hiszen ezzel azt a képzetet is kelthetjük, hogy zárkózott, kevésbé multikulturális nemzet vagyunk. Aki magyar zenét akar játszani, az játszik is. MAGYAR MUZSIKÁT A MAGYAR RÁDIÓKBA!" Meg akarják menteni a hazai popzenét? 40 százalékban minimalizálná a Magyar Könnyűzeneszerzó'k és Szövegírók Egyesülete a hazai rádiókban elhangzó „eredetileg magyar nyelven készült zenei műsorszámok" arányáL. A magyar popzene válságos helyzetben van - állítják azok, akik csinálják és árulják. De vajon a 40 százalékos kvótával megmenthető? JUHÁSZ LÁSZLÓ " A Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete (SZERZŐK) kezdeményezésére a magyar zeneipar fontos szereplői, dalszerzők, előadók, valamint a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) és az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elkészített egy javaslatot, amely szerint a médiatörvénybe kerüljön be egy paszszus arról, hogy a hazai rádiók legalább 40 százalékban magyar zenét játsszanak. A tervezetnek a SZERZŐK elnöke, a szegedi Czutor Zoltán a legfőbb szószólója, aki szerint az eddigi reakciók pozitívak voltak, kétségeiket eddig csak a kereskedelmi rádiók hangoztatták, ám az objektív piaci tények és a nemzetközi gyakorlat ismeretében túl sok racionális érvet nem hozhatnak már fel a kvótajavaslattal szemben. KOVÁCS ANDRÁS Kötelező nóta - „ , , crji MEGHALT A SOFŐR • Halalos kimenetelű baleset történt vasarnap éjfélkor az M5-os autópályán a Csengelei pihenőhely közelében. Egy Szeged felé, a külső sávban közlekedő pótkocsis teherautóba fékezés nélkül belerohant egy Volkswagen. A személyautó a pótkocsi alá szorult. 42 éves üllői vezetője a helyszínen életét vesztette. A szétroncsolódott járművet a pótkocsi alól darus kocsi segítségével tűzoltók húzták ki. Az autópályát hajnalig lezárták, a baleset körülményeit a rendőrség szakértő bevonásával-vizsgálja. Fotó: MTI/Oonka Ferenc A zene ízlés kérdése, a magyar zenei rádiós kvóta meg egy nagyon vitatott kezdeményezés - különösen az internet korában, amikor az angollal együtt nő fel a gyerek. Dúdolja ugyan a magyart a kiskamasz, előbb meg is tanulja, mint az angol nyelvű számokat, otthon azonban a neten a legritkább esetben játssza le magának a hazai előadó vagy banda nótáját. Ütközben, az iskola felé, az autóban is győz a nemzetközi trend, s komoly harc indul a csatornaváltásért, ha ismeretlen magyar előadóval tölti ki a két hírblokk közötti időt a helyi kereskedelmi rádió. Katona koromban volt csúcson az Edda első nagylemeze, illetve jelent meg a második. Ez utóbbira öszszedobtuk a pénzt, feltettük a korongra, s négy hónapig le sem vettük. Mindeközben a diszkóban szinte csak külföldi számra ráztuk, jó néhány, mára elfelejtett nemzetközi sztár volt akkor a trendi. Nem értek a könnyűzenéhez, csak fogyasztom, így voltam már jó néhány búcsúkoncerten, s az sem nagyon zavart, ha egy csapat már a sokadikat rendezi ebből a normál esetben különben megismételhetetlen produkcióból. Aztán ott volt a Qj^en, 1986-ban a Népstadionban, ismét katonaruhában. A kettő között volt a diszkózene és persze István, a király, ami a 80-as évek első felében szinte mindent vitt. Nem kellett kötelező kvóta, hogy játsszák az akkor még csak szigorúan közszolgálati rádióban. Minden kollégiumi szobában volt egy bakelit ebből is, békésen megfért az időnként kétes minőségű Yugoton lemezekkel, melyeket egyébként rendelésre szállítottam Szabadkáról - tisztességes üzleti haszonnal. Ez alatt persze zeneileg is kupálódtam. " Szóval a békés egymás mellett élésre szavaznék, s hajlok azt hinni, hogy igazuk van azoknak a szakembereknek, akik szerint a magyar zenei termés nem elegendő a 40 százalékos kvóta teljesítéséhez. Kicsinyke nemzetünk nyelvét, zenéjét persze óvni, ápolni, s támogatni kell(ene), de nagyon rossz tapasztalatom van a „magyar árut magyar polcra" kezdeményezéssel kapcsolatban is. Bár a zenével nem lehet azt megtenni, mint a dobozos tejjel, mert a zene ízlés - vagy divat - kérdése. De a kötelező kvótákon mintha túllépett volna a világ. Vagy mi vagyunk nagyon kicsik, erőtlenek hozzá. • • A zenével nem # # lehet azt megtenni, minta dobozos tejjel, mert a zene ízlés kérdése. Halat etetnek, savanyúságot készítenek a zöld óvodaban Ingyen utazhatnak a nemzeti parkokba a makói Újvárosi Óvoda gyerekei, miután az intézmény - a zákányszékivel és a csanytelekivel együtt - elnyerte, és 2011-ig birtokolhatja a „zöld óvoda" címet. A környezettudatos nevelés, amit itt alkalmaznak, azt jelenti, hogy a gyerekek nemcsak szelektíven gyűjtik a szemetet, de virágokat ültetnek, befőznek, savanyítanak, s állatokat is gondoznak. KORMOS TAMÁS A makói Újvárosi Övoda még tavaly pályázott sikeresen a Környezetvédelmi és Vízügyi, valamint az Oktatási és Kulturábs Minisztériumnál, elnyerte a „zöld óvoda" címet, melyet 2011 szeptemberéig használhat. Ehhez az kellett, hogy az óvoda négy telephelyén, az Erdélyi püspök, a Tulipán, a Vásárhelyi utcaiban, valamint a Petőfi paridban kiemelt szerepet kapjon a környezettudatos nevelés. Ez azt jelenti, hogy amint az idő is engedi, az óvoda udvara megtelik növényekkel. Az Egy gyermek, egy virágpalánta akció keretében a kicsik tavasszal virágot ültetnek. A szülőknek is köszönhetően különféle gyümölcsfák is kerültek már a mászókák mellé. Újdonságként pedig egy kis gyógynövényes sarkot is kialakítanak az udvaron. Hepp Attiláné intézményvezető azt mondja, nagy segítség számukra, hogy a „zöld óvoda" címet viselő intézményekből a kicsiket ingyen viszik el bármelyik magyarországi nemzeti parkba, ahol játékos formában előadásokat is szerveznek nekik. A makói ovisok így nemrég Kardoskúton jártak, eljutottak a szarvasi arborétumba, Mezőhegyesre, s több alkalommal megfordultak már a Maros-parton. Mindenütt az állat- és a növényvilágról tanulhattak. Szülői segítséggel savanyúságot is készítettek, és a csoportszobákban akvárium is van: a halak gondozásával megtanulják, hogyan kell gondoskodni az állatokról. A környezettudatos nevelés legismertebb alappillére a szelektív hulladék! Manó-kert Zákányszéken AZ 0VIS0K FELNŐTT SEGITSEGGEL SAVANYÚSÁGOT IS TESZNEK EL Fotó: Szabó Imre A zákányszéki Manó-kert Óvoda 2008 szeptemberében kapta meg a „zöld óvoda" címet. A gyerekeket környezettudatosán nevelik. A picurok sokat játszanak az udvaron, ahol madáretető, madárodú, halastó és vízikert is helyet kapott. Az ovisok itt megismerkedhetnek a természettel, az élőlényekkel. Megfigyelhetik a madarakat, együtt etethetik a halakat. Nagyító alá veszik a virágokat és a bogarakat. Emellett pedig a szelektív hulladékgyűjtést is megismertetik velük. - Gyakran visszük kirándulni a gyerekeket a környező tanyavilágba. A túrákra esetenként a szülők is velünk tartanak - mondta Liebhaber Gáborné, az óvoda igazgatója. D KÖRNYEZETVÉDŐ GYERMEKEK. Tavaly az országban a „zöld óvoda" címet összesen 97 intézmény kapta meg, s köztük három Csongrád megyei, a már említett makói újvárosi, valamint a zákányszéki és csanyteleki óvoda. Ezzel összesen már 204 zöld óvoda működik hazánkban, illetve 354 ökoiskola és 74 erdei iskola és óvoda. gyűjtés. Az újvárosi óvodában is gyűjtenek papírt, s fém üdítős, sörös dobozokat, melyeket az ökopannon cég vesz át tőlük, újrahasznosításra. A gyerekek nagyon élvezik, amikor az udvaron kiboríthatják a dobozokkal teli zsákokat, s a szétgurult hengereken mágnessel nézik meg, melyik van fémből. Ezután közösen széttapossák a dobozokat, hogy kisebb helyet foglaljanak el.