Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-09 / 57. szám

Hétfő, 2009. március 9. Aktuális 15 a Megszületett Lázárék második gyermeke MUNKATÁRSUNKTÓL Szombat hajnalban világra jött Láz­ár János vásárhelyi polgármester és felesége, Lázárné Megyeri Zita má­sodik gyermeke. Lázár Zsigmond Bertalan 3150 grammal és 50 centi­méterrel született a szegedi női kli­nikán. A kisfiú és édesanyja jól van, mindkettőjüket várja már haza a há­zaspár lassan 5 esztendős fia, János Boldizsár. Szerettük volna lefotózni a kis Zsig­mondot, édesapja azt ígérte, hogy kedden vagy szerdán áll lapunk ren­delkezésére. Addigra ugyanis várható-, an hazaengedik a babát és édesanyját a klinikáról, s ismét együtt lesz az im­máron négytagúra bővült család vá­sárhelyi otthonukban. Az általunk megkérdezett, külföldön dolgozó szegediek közül senki nem vesztette el az állását, de azt mond­ják, másik munkát nehezen találná­nak. Azt is megkérdeztük tőlük: je­lentkeznek-e már a helyiek a hagyo­mányosan kelet-európaiak által be­töltött pozíciókra. GONPA ZSUZSANNA - Hallottam róla, hogy ezentúl az an­goloknak is dolgozni kell, de csak akkor hiszem el, ha látom - vázolta iróniával egy Londonban dolgozó szegedi fiú, hogyan változik a mun­kaerőpiac Nagy-Britanniában a vál­ság miatt. Az ő állása egyelőre biz­tos: a Tate Gallery-ben raktáros. Kül­földön dolgozó szegediek meséltek lapunknak arról: veszélyben érzik-e a megélhetésüket. - Tavaly októberben jöttem ki Íror­szágba, Limericbe a barátnőm után. Azt mondták, hogy néhány hónappal azelőtt még rengeteg munka volt. Év ík esély és elején tovább romlott a helyzet, be­zártak például éttermeket, sok mun­kaerő felszabadult. Ráadásul azok az írek is, akiknek jobb állásuk volt, je­lentkeznek a hagyományosan ke­let-európaiak által ellátott feladatok­ra. És nem azért veszik fel inkább őket, mert írek. Hanem mert a munka­adó válogathat, és a tapasztaltabb, ügyesebb, a nyelvet tökéletesebben beszélő dolgozót akar - magyarázta Róbert, aki ennek ellenére marad Íror­szágban. Saját megítélése szerint egy száza­lék esélye és a tartalékai alapján egy hónapja van munkát találni Ádám­nak, aki Stoke-on-Trentben, egy galva­nizáló üzemben dolgozott. Olyan ál­lást keres, ahol nem kell nehéz és for­ró tárgyakat emelgetni - nem akarja tönkretenni a kezét. Ha mégsem talál mást, visszamegy. Azt ígérték, vissza­veszik. Balázs Iván fél éve dolgozik Finnor­szágban, Kajaani mellett egy nikkel­hónap bányában. Dömpereket vezet, és tol­mácsol. - Érzékelem, hogy itt is van vál­ság, hogy milyen mély és meddig fog tartani, nem tudom felmérni. A No­kiától például százakat bocsátottak el. A saját munkám miatt nem aggó­dom, mert olcsóbban dolgozom, mint a finnek, és legalább olyan jól. Több magyar megkeresett, hogy ha tudok valamit, segítsek, mert hóna­pok óta nem dolgoznak - egyelőre nem tudtam. - Az autóiparban leépítenek, ami különösen azokban a városokban gond, ahol egy összeszerelő üzem vagy egy autóalkatrész-gyár a legna­gyobb munkaadó. Az elbocsátások ezenkívül szerintem inkább a feke­tén dolgozókat érinthetik. Én semmit nem látok a recesszióból, csak azt, hogy olcsó a benzin, és lementek az ingatlanárak. Már ha ez egyáltalán összefügg vele - jelentette Balázs Ka­nadából. KAMIONBA ROHANT - HATAN SÉRÜLTEK MEG Fékezés nélkül csapódott bele egy előtte haladó kamionba egy román rendszámú kisbusz szombat reggel az M5-ös autópályán, Balástya közelé­ben. A 21 éves sofőr a rendőrség eddi­gi adatai szerint elaludt a volán mö­gött, így szaladhatott bele a kamion­ba. A mikrobusz ezután csapódott ne­ki a szalagkorlátnak, majd az oldalára borult, de a lendülettől újból a kereke­ire visszazökkenve állt meg. A borulás miatt az egyik utas a busz tolóajtaján át az úttestre esett, ő életveszélyes sé­rüléseket szenvedett. Ketten súlyos, míg hárman - köztük a sofőr - könnyű sérülést szenvedtek. A JÁTÉKGÉP ÉRMÉI BUKTATTÁK LE Dohányárut, szeszes italt, valamint a játékgépet felfeszítve készpénzt lopott el egy algyői italboltból egy 20 éves férfi. A házkutatás során a rendőrök mintegy 25 ezer forint értékben talál­ták nála pénzérméket, amelyek felte­hetően a játékgépből származtak. A gyanúsított már volt büntetve, ezért őrizetbe vették, és lopás miatt indítot­tak ellene eljárást. „A NÉGY MANCS NY0LCFEJŰ SÁRKÁNY" Mégsem biztos, hogy lesz libamájper Miután megkapta a német ügyvédi iroda árajánlatát, e hónap végéig gon­dolkodik a Baromfi Terméktanács, hogy tényleg elindítsa-e a kártérítési pert a Négy Mancs Alapítvánnyal szemben. A jogászok szerint ha a magyar ba­romfiágazat meg is nyeri a pert Németországban és Ausztriában, az állatvé­dők attól a többi országban még akciózhatnak a magyar libamáj ellen. BAKOS ANDRÁS E hónap végén dönti el a Baromfi Ter­méktanács testülete, hogy tényleg in­dít-e kártérítési pert Németországban és Ausztriában a Négy Mancs Alapít­vány ellen. Egy hónapja ez még egé­szen biztosnak látszott. Azóta annyi változott, hogy - mint Bárány László­tól, a Baromfi Terméktanács elnökétől megtudtuk - a kártérítési per elindítá­sára kiszemelt ügyvédi iroda elküldte Magyarországra árajánlatát. - Annak tükrében, amit az iroda írt, még egyszer át kell gondolnunk, hogy szánunk-e 100 és 500 ezer euró közötti összeget csak arra, hogy elindítsuk a pert - mondta Bárány László. Az élelmiszer-ipari ügyekre speciali­zálódott német jogászcég leírta a ter­méktanácsnak: van esély arra, hogy megnyerjék a pert Németországban és Ausztriában, és a bírósági döntés nyo­mán ne legyen módja az alapítványnak a magyar hbamájexportot ellehetetlení­tő kampány folytatására. A Négy Mancs azonban egyszerre nyolc ország­ban működik, és a körülmények olya­nok, hogy a teljes sikerhez mind a nyolc helyen meg kellene nyerni a pert. Ez pe­dig meggondolandó. - Ügyhogy erre még alszunk egyet - mondta Bárány. A frankfurti ügyvédek szerűit lehet, hogy egy kommunikációs kampánnyal töb­bet ér el a magyar baromfiipar. A terméktanácsnál egy hónappal ezelőtt szakadt el a cérna, miután a Négy Mancs Alapítvány azt állította német tévés hírműsorban, hogy a ma­gyar baromfiipar beteg állatok húsá­val és májával eteti a fogyasztót. A hizlaltbaromfi-termékek és a magyar libamáj ellen indított kampány a ba­romfiból élő cégek, vállalkozások szá­mítása szerint több milliárd forintos kárt okozott nekik. A Hungerit ebből 700 milbót könyvelhetett el. A Négy Mancs honlapján még mindig szerepel a feketelista, amely első helyen a szentesi céget tünteti föl azzal, hogy az Edeka, a Glóbus, a Norma és a Penny Áruházak forgalmazzák a Hun­gerit hizlaltbaromfi-termékeit, a Rewe, a Spar, a Lidi és a Kaufland üzletei vi­szont elfogadták az állatvédő alapít­vány érveit, és nem árulják a tömött libák máját. EGYELŐRE KÉRDÉSES, HARCOLUNK-E JOGI ÚTON A MAGYAR LIBAMÁJÉRT Fotó: DM/DV ATESCÓBAN IS KÖTELEZŐ SAPKÁT ÉS KESZTYŰT VISELNIÜK A CSEMEGEPULT MÖGÖTT ÁLLÓ ELADÓKNAK Fotó: Segesvári Csaba Higiénia a pult mögött Ujjlenyomatok a kenyéren és a felvágotton, parizeren felejtett műanyag bőr, végösszeghez számolt csomagolópapír - csak néhány azok közül a visszássá­gok közül, amelyek az élelmiszerboltokban vásárlóknak bosszúságot okoz­hatnak. Utánajártunk, milyen szabályok vonatkoznak a csemegepult mögött dolgozókra, és annak is, hogy ezeket betartják-e. MUNKATÁRSUNKTÓL - Azt hittem, eldobom az agyam, ami­kor a minap a boltban vásároltam. Az eladó éppen akkor törölgette az orrát, amikor beléptem. Kértem negyed kiló kenyeret, amit ő kézmosás nélkül fo­gott meg. Amikor rászóltam, és mási­kat kértem, flegmán válaszolt - mesél­te Judit. A fiatal lánnyal nem először fordult elő ilyen eset Szegeden. Leg­utóbb például felvágottat szeretett vol­na venni, de végül az üzletben hagyta a leszeletelt párizsit, mert a csemege­pultos nő csupasz kézzel rakta rá a pa­rizert a papírra. A vásárlók és az el­adók között feszültségforrás az is, ha a műanyag bőr a felvágotton marad, vagy ha méréskor a csomagolópapírt is az árhoz számolják. Nyakunkba vettük a várost, és önkéntes fogyasz­tóvédőként leellenőriztünk néhány üzletet. Egy klebelsbergtelepi élelmiszer­boltban negyed kiló kenyeret és tíz dekagramm felvágottat kértünk. A pékárut ottjártunkkor kifogástalanul - nejlonkesztyűvel a kezén fogta meg az eladó, majd a zacskóba fordítva nyújtotta át. A felvágottal azonban nem volt ekkora szerencsénk: végig­néztük, ahogy a parizer az előtte le­szeletelt társai elszáradt maradvá­nyaihoz simul, majd a papírra poty­tyan. A Napfény Park bevásárlóköz­pont Tescójából elégedettebben tá­voztunk. Itt kesztyűt, kötényt és sár­ga baseballsapkát viseltek a cseme­gepultos hölgyek. A felvágottakhoz húsollóval nyúltak - minden boltban így kellene! Egyik alsóvárosi boltban viszont le­mondtunk a kenyérről. A készséges eladó ugyan szívesen vágott le belőle negyed kilót, ezt azonban kézmosás nélkül tette. Viszont miután a mérleg­re pakolta a felvágott papírját, lenul­lázta a mérőt, amit addig egyik üzlet­ben sem láttunk. A Csongrád Megyei MGSZH Élelmi­teket. Faragó Katalin osztályvezető fő­állatorvostól megtudtuk, a kisboltokat ritkábban ellenőrzik, mint a nagy hi­permarketeket. Ennek az az oka, hogy kisebb a kockázati besorolásuk a for­galmazott élelmiszer mennyisége és a vásárlók száma alapján. - A csemege­pult mögött dolgozó eladóknak köte­lező a védőöltözet és sapka, kendő vagy más fejfedő használata. A külön­böző termékek árusítása között alapo­san kezet kell mosniuk. Az élelmisze­rekhez nem nyúlhatnak puszta kézzel, csak erre a célra használt eszközzel, vagy egyszer használatos védőkesz­tyűben. Ahol friss húst is árusítanak, ott a hústermékeket el kell különíteni a csemegepult résztől. A méréshez sem használhatják ugyanazt a mérle­get - magyarázta a főállatorvos, akitől azt is megtudtuk, hogy a felvágottak­ról nem kötelező lehúznia az eladó­A csomagolópapírt is fizetjük? - Előfordulhat, hogy úgy látjuk, a papírt is belemérik a felvágott súlyába. Lehetséges azonban, hogy előre beprogramozzák a gépbe azt, hogy vonja le a csomagolás súlyát - hívta fel a figyelmet Kathi Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője, aki azt tanácsolja a vásárlóknak, ha panaszuk van, azt azonnal, a helyszínen jelezzék, vagy a területi illetékes felügyelőséghez forduljanak. Amennyiben élelmiszer-higiéniával kapcsolatban találunk kivetnivalót egy boltban, akkor azt a Csongrád Megyei MGSZH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságnál jelezhetjük. szerlánc-biztonsági és Állat-egészség­ügyi Igazgatóság munkatársai rajta­ütésszerüen vagy bejelentések után ellenőrzik az élelmiszert árusító üzle­nak a műanyag bőrt. Ám érdemes er­re megkérni, hiszen szeletelés közben a külső részre ragadt szennyeződés rá­kenődhet a felvágottra. MHMNimMIMMMMIMINMMNMMS KÜLFÖLDÖN DOLGOZÓ SZEGEDIEK VÁLSÁGRÓL, MUNKÁRÓL - KANADÁTÓL ÍRORSZÁGIG egy

Next

/
Thumbnails
Contents