Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-05 / 30. szám

Csütörtök, 2009. február 5. Aktuális 13 B Ml MENNYI? Nincs olyan liba ma Magyarországon, amelyet csak a tolla miatt tartanak. A tavasztól őszig több alkalommal „megtépett" állatok is a vágóhídon végzik. A terméktanács szerint mintegy 2,5 millió darab libát tartanak a húsa miatt, ezeket időnként a tollúktól is megfosztják. A toll azonban csak melléktermék. A tollal foglalkozó, paplanokat, párnákat gyártó cégek csaknem 90-95 százalékban vágóhídról vásárolják a tollat. Mindössze 5-10 százalék a tépett toll: ez a kimagaslóan jó minőség és az élőmunka-ráfordítás miatt ugyanis nagyon drága. Az ipari libatoll kilója körülbelül 2500, a tépetté 3500 forint. Megérkezett az új Avensis, mely dinamikus megjelenésével, kényelmes, megnövelt utasterével és élvonalbeli biztonsági megoldásaival felülmúlhatatlan élménnyé teszi az utazást. A forradalmian új merevlemezes navigáció és a Wagon változathoz rendelhető óriási panoráma üvegtető mellett az Avensis környezetére is fokozott figyelmet fordít. Az autó egészét érintő fejlesztések a Toyota Optimál Drive jegyében a teljesítmény növekedését eredményezik, alacsonyabb fogyasztás és CO2- kibocsátás mellett. Toyota Tmax Márkakereskedés és Szerviz 6728 Szeged, Dorozsmai üt 9. Tel.: 62/551-700 • E-mail: szeged@tmax.hu 6800 Hódmezővásárhely, Szántó K J u. 1/8 Tel.: 62/535-700«E-mail: hmv@tma> ,hü Mimmise S M$vmis$ gjijm Today Tomorrouj Toyota A képen látható autó illusztráció. Kombinált üzemanyag-fogyasztás (1/100 km): 5,4 - 7,0. C02-kibocsátás (g/km): 141 -176. A felsorolt jellemzők, nem minden esetben tartoznak az alapfelszereltséghez, valamint nem minden modeüváltozathoz rendelhetők. MOST A TÉPÉSRŐL KÉSZÜLT „RÉMFILM" ÁRT A MAGYAR BAROMFIÁGAZATNAK Svédasztalon a libatoll Hagyománya van a libatartásnak, rendben a törvényi háttere is. ÚJSZÁSZI ILONA Tollpihe a máj után Nincs takargatnivalónk. Bárkinek bármit megmutatunk a magyar libatartó telepeken! A berlini élelmiszer-ipari szakvásáron hívta meg az állattartás magyarországi körülményei iránt érdeklődő újságírókat Süth Miklós országos föállatorvos, szakállamtitkár. Eddigre már 2 milliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a baromfiágazat, 60 ezer termelő munkája került veszélybe. Másképpen: a múlt év júliusában kirobbantott libabotrány óta enynyi volt a nyeresége a külföldi libatömöknek és a hízottliba-májat valamely külországban feldolgozó cégeknek - az alaptalan vádakat • • Hagyománya van gerjesztő és terjesztő állatvédők # # a libatartásnak, kampánya nyomán. Nem tudtuk igazán megvédeni magunkat a dezinformáció ellen libamájügyben. Erre vérszemet kaptak a nálunknál jobb állapotú gazdaságok, s újabb támadást indítottak az itteni baromfiágazat, s ezzel a legyengült magyar gazdaság ellen. A séma szinte változatlan: rejtett kamerás felvétel, elrettentő videó az állítólagosán megkínzott, mert tollúktól megszabadított libákról egy magyarországi telepen. Csak annyi változott, hogy az osztrákok, németek után most a svédek nyitottak frontot, s egy dán (takarókat és párnákat forgalmazó) cég helyezte kilátásba: nem rendel magyar partnerétől tollat, pihét, ha bebizonyosodik, hogy „a tépéstől az állatok elhullnak". E rokon ügyek hátteréből persze keveset látni a hazai libafarmok perspektívájából. Például a Szentes környéki libások többsége is szinte gyerekként tanulta, mert látta, ahogy a nagyanyja vízbe áztatott kukoricával tömi a tanya körül billegő libát, s alkalmanként „leporolja" a hízott madárról a fehér tollat, amit a párnacihába tölt... Most meg, felnőttként megújított tudása és a maga embersége szerint foglalkozik azokkal az állatokkal, amelyek tartásától függ a megélhetése, s így az élete. Magyarországon több száz éves hagyományokra visszatekintő állattartási mód a vízi szárnyasoké, ráadásul rendben a törvényi háttere is. Például 100 ezer forint bírságot fizet, de akár öt év börtönt is kaphat az a vállalkozó, aki az állatot kínozva, vagyis nem megfelelően fosztja meg a libát a tollazatától. De mintha hiába magyaráznák el a helyzetet, hiába mutatnánk be a hazai libatelepeket a külföldnek. A világgazdaságot megrengető pénzügyi válság tovagyűrűzése idején élesedik a harc - a munkáért, a megélhetésért, a piacokért... Még a libatollért is! Reál tantárgyakért aggódik a gazdaság MUNKATÁRSUNKTÓL A magyarországi természettudományos oktatás helyzetéről adott ki állásfoglalást Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikus Tanszékcsoportjának vezetője, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, valamint Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Takács János, a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke. Hangsúlyozzák: a gazdasági élet szereplőit aggodalommal tölti el a szakoktatás, a természettudományos és műszaki képzés hazai helyzete. Különösen aggasztó, hogy a bolognai rendszerű tanárképzésben tapasztalható bizonytalanság tovább csökkenti az egyébként is kisszámú fizika-, kémia- és újabban a matematikatanári pályára jelentkező egyetemi hallgatók számát. Ezért kérik a kormányt és a parlamenti pártokat, kezdeményezzék a természettudományos tantárgyak óraszámainak növelését, az órák gyakorlatiasabbá tételét, a természettudományi, műszaki végzettségűek számának növelése érdekében a fizika, a kémia és a matematika szakos tanári pálya vonzóbbá változtatását. Új Avensis. Erős, ki felülemelkedik. TOYOTA •4 Folytatás az 1. oldalról A tolltépéssel gyakorlatilag a természetes vedlés időtartamát egy napba sűrítik - ezt már egy Csongrád megyei, neve elhallgatását kérő feldolgozó mondta. Hathetente kell „megfosztani" a szárnyasokat öltözéküktől, akkor, amikor a pihék és a tollak szinte maguktól leválnak a bőrről. Senkinek sem érdeke, hogy ne várják ki a megfelelő pillanatot, hiszen a véres tollat nem lehetne eladni. Persze - tette hozzá interjúalanyunk - mint minden szakmában, úgy a bbások között is vannak vandálok. Egy másik szakértőnk, aki látta a bejátszást, azt a következtetést vonta le, hogy nem libatelepen készült a film. A riportban egy romos tanyaépület volt látható, amelyben legfeljebb 25-50 libát tarthattak, és az alkalmi munkaerő - lehet, hogy csak a forgatás kedvéért - nekiesett az állatoknak. A tollfosztás ugyanis éppen olyan szakértelmet kívánó munka, mint például a birkanyírás. Tavaly a libatömés miatt kritizálták Magyarországot. A Négy Mancs állatvédő szervezet nyilvános feketelistára tette a kényszertömött libákból készült termékeket forgalmazó cégeket, mondván: a mesterséges hizlalás állatkínzás. Az állatvédők kampánya hatással volt a külföldi megrendelésekre, az ágazatnak több milliárd forintos kára keletkezett. Ez az oka annak, hogy a libatollat feldolgozó cégek vezetői nem kívántak nyilatkozni lapunknak. „Bármit mondunk, csak balul sül el ebben a gazdasági helyzetben" - kaptuk a választ. Ugyanígy reagált megkeresésünkre egy Csongrád megyei libatartó, egy a kevesek közül, aki tépéssel is foglalkozik. Szerinte akinek ilyen tevékenységből származik a jövedelme, az tiszteletben tartja a „megélhetését". • A PIHEKÖNNYŰ LIBATOLLÉRT INDULT VERSENY SÚLYOS KÁROKAT OKOZHAT Fotó: Schmidt Andrea SZENTESEN BRUTTÓ 38 EZER JÁR A KÜLSŐSÖKNEK - VÁSÁRHELYEN SEMMI Bizottságosdi: ingyen vagy tiszteletdíjért végzett munka? Néhol fizetnek az önkormányzati bizottságok külsős tagjainak tiszteletdíjat, másutt nem. A vásárhelyi és a mórahalmi kültagok ingyen dolgoznak. Szegeden kevesebbet kap egy külsős, mint Csongrádon, de a szentesi juttatás a legmagasabb a megyében. A kérdés: lehet-e anyagi elismerés nélkül szakértelmet várni? BÍRÓ DÁNIEt Szürke eminenciások a települési önkormányzatok bizottságainak külsős tagjai, anyagi megbecsülésük viszont tarka képet mutat a megyében. Makón például már 2006-ban úgy határoztak, hogy csak a képviselő-testület tagjaiból alapítanak szakbizottságokat, külsős szakértőt nem foglalkoztatnak, vagy csak alkalmi jelleggel. Mórahalmon vannak ugyan külsős bizottsági tagok, de ők - a választott képviselőkhöz hasonlóan - nem kapnak tiszteletdíjat. Hódmezővásárhelyen az elmúlt év őszén nullázták le a külsősök juttatását. Szegeden mind a 9 szakbizottságban három külsős tag dolgozik. Nekik fejenként havi bruttó 27 ezer 950 forint tiszteletdíj jár. Bár Csongrád megye legnagyobb településéről van szó, ez az összeg a legkisebb, ha a külsősöket alkalmazó városokat hasonlítjuk össze. Csongrádon ugyanis bruttó 30 ezer 920 forint a külsősök juttatása. Azt, hogy ez az anyagi elismerés valójában miféle ellentételezés, jól példázza egy fórumozó bejegyzése, aki lapunk egyik csongrádi cikkét kommentálta a delmagyar.hu-n. Azt írta, hogy egy bizottsági külső tag - aki elméletileg szakértő a szakmájában - kap nettó 15 ezer forintot egy hónapra. Ha havonta 20 órát foglalkozik a város dolgaival, akkor 750 forint az óradíja. Hozzáfűzte azt is, hogy egy napszámos sem megy el ennyiért dolgozni a város széli szőlőkbe. Szentesen bruttó 38 ezer 263 forint tiszteletdíj jár a bizottsági külsősöknek, illetve ezenfelül ingyen vehetik igénybe a városi könyvtár szolgáltatásait. A leggavallérabb város polgármestere szerint szükség van külsős szakértőkre. - Nálunk 1990 óta vált gyakorlattá külsősök bevonása a bizottsági munkába. Bár hozzáértőknek kellene véleményt formálniuk a szakQ Ez igazából költségtérítás Számomra nem létkérdés ez az összeg, de olyan világban élünk, ahol mindenért fizetni kell - mondta lapunknak Orbán István, a csongrádi önkormányzat pénzügyi bizottságának külsős tagja. Az egykori megyei alelnök szerint, ha valaki komolyan veszi ezt a felkérést, nagyon sok munkával jár a bizottságosdi, és az érte kapott tiszteletdíj valójában a telefon-, internet- és benzinköltségeket is alig fedezi. Orbán úgy véli, előbb az Országházban kellene rendet rakni: csökkenteni a honatyák számát, juttatásaikat kifehéríteni. bizottságokban, azt el kell ismerni, hogy az idők folyamán változott a felkérés gyakorlata, a külső bizottsági helyek kiosztásánál ugyanis a politikai pártok más szempontokat is fegyelembe vesznek - mondta lapunknak Szirbik Imre. A tiszteletdíjjal kap• • Ingyen is lehet # 7 lelkiismerettel végezni ezt a munkát. Burzon Mária csolatban megjegyezte: lehet anélkül is dolgozni, de nem biztos, hogy az a jó megoldás. - Ingyen is lehet lelkiismerettel végezni ezt a munkát - mondta lapunknak Burzon Mária, a vásárhelyi oktatási bizottság külsős tagja. - Számomra megtiszteltetés, hogy kikérik a véleményemet. Természetesen vannak témák, amikhez nem értek, mert mindenhez én sem konyíthatok. De akkor sem lennék okosabb az adott ügyben, ha pénzt kapnék érte - fűzte hozzá a városszerte elismert pedagógus.