Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-28 / 50. szám

121 Szieszta Szombat, 2009. február 28. Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1%6 (37. rész) MILLPENGŐBŐL SZÜLETETT •IMHHCTIPCTBO BOOPyWÍHHblX CHfl| C.C.C.P. ynPABflEHHE iBOEHHOrO KOMEHAAHTA rop.CETEA NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1946-ból. ELKOBZOTT SZÉNVONAT. „A szegedi szénvonatot tévedésből elkobozták Budapesten, így szerdán világítás nélkül maradt Szeged városa" (január 17., csütörtök). TÖMEGTÜNTETÉS. „Csütörtökön a dolgozók tömegtüntetéssel követelik a Függetlenségi Front programjának végrehajtását." „Vegyék igénybe az 1938 óta szerzett vagyonokat. Szabad orvosválasztást, a gázgyár városi kezelését követelik Szeged dolgozói" (március 6., szerda). JANCSÓ FELFEDEZÉSE. Az égető ízű anyagok és a hisztamin farmakológiai hatása címmel Jancsó Miklós „profeszszor beszámolt a paprika és a bors csípős anyagával folytatott nagyjelentőségű kutatásairól" (április 9., kedd). NYILAS RÖPCÉDULÁK. „A szegedi utcákon az utóbbi időben gyakran lehetett látni kisebb értékű papírpénzből, vagy más papírlapból kivágott, széjjelszórt nyilaskereszteket. Különösen az Üj téren, a Csongrádi sugárúton, a Jakab Lajos utcán és a Kálvária téren találtak ilyen papírjelvényeket." „Elfogtak egy asszonyt és két fiatalkorút." Ügyüket „a rendőrség politikai osztálya" „átteszi a népügyészséghez" (május 4., szombat). ÚJ ÉRTELMISÉGET! A múltban a felső-mezőgazdasági iskolába „minden 33-ik nagy- és középbirtokos gyermek bekerült", ellenben „a szegényparasztságnak csak mindeir80.792-ik gyermeke". A „parasztság és az eddig elnyomott munkásság" tagjaiból „kell új értelmiséget nevelni" (június 6., csütörtök). HIVATALOSAN IS ROM. „ötvenkét épületet nyilvánítottak hivatalosan rommá." Szegeden ennyi ház lett a háború áldozata. A tulajdonosok „egy éven belül kötelesek a romépületeket lebontani" (június 19., kedd). SZENT-GYÖRGYI LONDONBAN. „Ez az el ső eset, hogy magyar tudós megkapta a Camaron-dijat. A díjban azokat a tudósokat részesítik, akik a legjobban szolgálják az orvostudományt" (július 26., péntek). KIEMELIK AZ USZÁLYOKAT. „Az idei rend kívül alacsony vízállás, amilyen még soha nem volt a Tiszán, lehetővé tette a szegedi MFTR alkalmazottai számára, hogy" kiemeljék a 4 elsüllyesztett uszályt. „Befoltozzák a régi hajók bordáit, megtisztítják az iszaptól és a tápéi javítóműhelybe vontatják" (szeptember 8., vasárnap). ÉRETTSÉGI NÉLKÜLI DOKTOROK. „Érettségi nélkül is lehet doktorátust szerezni." Ugyanis „kétéves esti tanfolyam" indul „a jogi egyetemen a munkások és parasztifjak számára" (szeptember 12., csütörtök). HÍDÉPÍTŐ SZERENCSÉTLENSÉGE. „Kónya Mihály 25 éves hódmezővásárhelyi munkás az ország újjáépítésének hősi halottja." Az algyői híd építése közben „az egyik tartókötél elszakadt és a fiatal munkás fejjel rázuhant a vízből kiálló egyik pontonrészre és koponyalapi törést, valamint agyrázkódást szenvedett" (október 10., csütörtök). DRÁGA GÁZ. „Szegednek nem kell a drága gáz!" „Szeged 140.000 lakosából ez ideig mindössze 260-an kérték, hogy kapcsolják be őket a gázszolgáltatásba" (november 5., kedd). ÚJSZEGED - SZEGED: 111 KILOMÉTER. A szegedi vasúti fahíd lezárása óta „Apátfalván és Hódmezővásárhelyen keresztül Újszegedről 111 kilométerrel hosszabbodik meg az árucikkek útja. A távolságnövekedés 50 százalékkal drágítja a fuvarköltséget a jelenlegi tarifa mellett" (december 17., kedd). U - in FOTO(^imjió|^ p Hatvannégy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harminchetedik állomása: 1946. SZEGEDNÉL „Szegeden állítják fel a szolnoki pontonhidat" - tudatjuk április 27-én. Ez az eredménye annak, hogy a szolnoki lesz „az első újjáépített közúti híd vidéken". „Fölöslegessé válik az a pontonhíd, amelyet a Vörös Hadsereg szerkesztett és tartott üzemben a szolnoki Tiszán." Ezt megtudva Dénes Leó polgármester „akciót indított, hogy a híd Szegedre kerüljön. Az alkatrészek Szegedre hozatala körülbelül egy hónap múlva történik, amikor a szolnoki hidat átadják a forgalomnak. A pontonhidat a tervek szerint a Bertalan-emlékműnél álk'tják majd fel, azon a helyen, ahol tavaly is állott az ideiglenes pontonhíd. Az új híddal együtt most már összesen három híd lesz a szegedi Tiszán." Augusztus 5-én adják át a „könnyüforgalomnak". „Olcsóbbodás" a következménye a pénzügyi rendelkezéseknek - állítjuk január 3-án. „A szerdai piacon a legfeltűnőbb volt a burgonya áresése, amennyiben a nyolc-tíz nappal ezelőtti 3-4 ezer pengős ár helyett 1000-1500 pengőért kínálták. Olcsóbb lett a tojás, a hagyma és az alma is. A zsír változatlanul 80-100 ezer, a só 30.000, a paprika 70-80.000 pengő kilónkint. A pálinka literje 80-100.000 pengő". Cukor egymillióért Ám az infláció meglódul. Például cukorból az „eredetileg nyolcvanezer pengős küónkénti ár" gyorsan emelkedik. „Már egy milbó a Szegedre kiutalt cukor kilója, de lehet több is, mert még mindig nem érkezett meg" - áruljuk el március 21-én. A lejtőn nincs megállás: „A kenyér árát" az azt „megállapító bizottság" Szeged területén 1 milbó 100 ezer pengőben maximálja - áprüis 24-én. Három nap múlva azt is tudatjuk, hogy „bevonják az 1000 pengős és az ennél kisebb címletű bankjegyeket". De az is a Dóm téri ünnepség, szovjet vendégekkel FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY beszédes, hogy áprüis 30-án - „országos rendelkezés folytán" - „a napilapok ára példányonkint 600.000 pengő". Pénzszűke A „pénzhiány megszüntetése érdekében" „huszonnégyórás üzem a bankjegynyomdában" -100 miibárdosok kerülnek ki a nyomdából, s június 4-én forgalomba is kerülnek. Június 18-i a hír: Arcél: Szirmai István (1906-1969) Zilahon 1906. április 13-án született Szirmai István. Apja polgári radikális meggyőződésű újságíró. „A párizsi egyetemen, majd a kolozsvári tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. 1929-ben belépett a Román Kommunista Pártba (RKP). 1941-ben az észak-erdélyi kommunista mozgalom és a KMP összekötőjeként Budapesten élt, illegalitásban" - olvassuk az interneten is elérhető Életrajzi lexikonban. -1945 után Szegeden részt vett az Magyar Kommunista Párt szervezésében, a dél-magyarországi titkárságvezetője, decembertől a szegedi Délmagyarország című lap szerkesztője, 1945 márciusától felelős szerkesztője, júliustól főszerkesztője lett -1946. március 30-ig. Jelentős szerepet játszott a munkásegységért folytatott politikai harcban. 1949-53-ban a Magyar Rádió vezetője. 1953 januárjában koholt vádak alapján letartóztatták. 1955-ben rehabilitálták. Az MSZMP első központi bizottságnak tagja, országgyűlési képviselő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, 1957-től a párt agitációs és propaganda osztályának vezetője. Budapesten hunytéi. „Az infláció megfékezésére hoz intézkedést a mai minisztertanács" . De e lépések nem elég hatékonyait: „Egy város pénz nélkül" - szól a júüus 4-i döbbenet: „A Nemzeti Bank szegedi fiókja szerdai pénzebátmányának elmaradása súlyos helyzetet teremtett" a város gazdasági életében. E napon „a kenyér fogyasztói ára: 26.000 adópengő". Esnek az árak „A forint születésnapján békebeü képe lett a piacnak és a pénzszűke miatt rohamosan estek az árak" - szól az augusztus 1-jei ebenpont. „Vegyen már nagysága a szép barackomból" - „udvariaskodnak a piaci árusok". A hirdetések is változnak: „Dobárért? Nem! Aranyért? Nem! Forintért? Azt igen! Selymet, vásznat, szövetet legolcsóbb árban HALMI Tisza L.-körút 38." Beszédes, hogy lapunk 40 fülérbe kerül, míg a zsír kilójáért az egész országban 9 forint 60 fülért kérnek, a kereskedelmi és magánalkalmazottak I-X. kategóriába sorolt havi bérének skálája pedig 700-560 forinttól 145-100 forintig tart. „Csatát nyert a forint Szegeden" - állítja riporterünk, aki „Az újszülött forint nyomába" ered. Az újságíró tapasztalata: „A szegedi piacot elözönlötte az áru. A kereskedők részletre is kínálják portékájukat. Húsz százaléKRONOLÓGIA. 1946. január 17.: Megindul a vonatforgalom Budapest és Szeged között. Február 1.: Tildy Zoltán köztársasági elnök. Február 4.: Nagy Ferenc kormányt alakít. Február 27.: Budapesten Magyarország és Csehszlovákia úgynevezett lakosságcsere-egyezményt köt. Március 6.: Churchill fultoni beszéde: „A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre." Augusztus 24.: Kivégzik Sztójay (Sztojakovics) Döme altábornagyot, Magyarország volt miniszterelnökét. Szeptember 22.: Szent Gellért ünnepségekünkből országos jelentőségű egyházi demonstráció lett a szegedi püspök, Mindszenthy bíboros, prímás, esztergomi érsek, valamint a kaloöai és egri érsek, a váci püspök és a pannonhalmi főapát részvételével. kos áresés a gyümölcspiacon. A termelő munka a forint igazi aranyalapja. Eltűnt a Valéria-téri cserepiac". A hatás? Szeptember l-jén tartja az új kenyér és az új pénz új ünnepét - Szegeden a Klauzál téren a Magyar Kommunista Párt - szovjet vendégekkel. „A város közönsége lelkesen ünnepelte a Móra-díjjal kitüntetett szovjet katonatiszteket. Az Újságírók és Művészek Otthonának vezetősége díszközgyűlés keretében nyújtotta át a Móra-díjat Chajtovics és Kartyenov alezredesnek és Kovalyev fó'hadnagynak" - szól a február 5-i szenzáció. Az elismerés oka, hogy „hozzásegítették őket egy olyan klubhelyiség megalapításához, amely lehetővé tette a szerény keresetű művészek szociális segítségét és a város kulturális életének fejlesztését". Ez az ajándék „záloga lesz a magyar és a szovjet nép barátságának". „Délben az otthonban szűk körű ebéd volt a kitüntetettek tiszteletére." Az orosz parancsnokság (amelynek központja képünkön látható) megígérte: „segítségükre lesz abban is, hogy az otthon felépíthesse a Tiszán nyári helyiségét". AllieAMO npABoe nobeűA ByAeí JAHAMH