Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-25 / 47. szám

Szerda, 2009. február 25. Megyei tükör 17 KÖZÜZEMI SZÁMLÁK FALUBAN, VAROSBAN: 144 EZER A KÜLÖNBSÉG Rezsire költjük el a fizetésünk felét Szegedi, sándorfalvi és szatymazi házak-lakások rezsije felől érdeklődtünk. Télen mindenhol magasabbak a számlák, nyáron viszont a többség sokat tud spórolni. A vizsgált ingatlanok fenntartása évente 390-534 ezer forintba kerül. MUNKATÁRSUNKTÓL Nagyvárosból kisvárosba, onnan faluba, esetleg tanyára, hétvégi házba költözik sok ember, hogy valamelyest csökkentse kiadásait. Mi úgy tapasztaltuk, hogy télen, legyen szó Szegedről, Sándorfalvárói vagy éppen Szatymazról, mindenhol magasak a közüzemi számlák. A 73 éves szatymazi Szabó Antalné elmondta: 65 négyzetméteres házának a novemberi fűtésszámlája 70 ezer forint volt. A villanyra elmondása szerűit havonta 7000 forintot kell költenie, viszont a víz nem kerül többe 200 forintnál. Ehhez jön még a havi 1600 forintos szemétdíj is. - Nem mindig ilyen magas a gázszámla, volt, hogy mostanában 28, máskor 40 ezer forintot fizettem érte - mesélte Ilonka néni, aki nyugdíjából nehezen tud kijönni ezekben a hónapokban. Kiszámoltuk: a szatymazi magánház fenntartása télen átlagosan 60 ezer forintjába kerül. - Nyáron viszont kevesebbet kell világítani, és a gázszámla sincs több 3000 forintnál - magyarázta a nyugdíjas tanárnő, aki ilyenkor számításaink szerint havi maximum 10 ezer forint közüzemi díjat fizet. Ilonka néni rezsije egy évben (3 téli hónap, 3 nyári hónap, 6 tavaszi-őszi hónap, ahol a téli fűtésszámla árának harmadával számoltunk) számításaink szerint 390 ezer forintra jön ki. Gázzal, padlófűtés segítségével melegíti fel 110 négyzetméteres házát a sándorfalvi Németh Károlyné. Az ingatlan nagyságából arra következtettünk, hogy borzasztóan magas rezsiköltségről számol be nekünk, de kiderült: közüzemi számlákra télen sem fizet többet 50 ezer forintnál, míg nyáron 30 ezer forintot kell költenie. A sándorfalvi magánház éves közüzemi díja nagyjából 460 ezer forint. Kissné Seprűs Mária egyedi fűtéses szegedi magánházában télen szintén 50 ezer forint a rezsi. - A fűtésszámla üyen• • A meleg vízért és a # # fűtésért átlagosan 25 ezer forintot fizetek. Kovács Gábor A SZATYMAZI SZABÓ ANTALNÉ TÉLEN NEHEZEN FIZETI REZSIJÉT, DE NYÁRON ALIG KELL KÖLTENIE HÁZÁRA Fotó: FrankYvette kor 30 ezer, de nyáron nem éri el az 5000-et sem. A vízdíj a kert locsolása miatt akkor viszont magasabb - mondta. A magánház közüzemi számláinak összege évente 400-410 ezer forint. Végezetül egy szegedi panellakás költségeiről érdeklődtünk. - A meleg vízért és a fűtésért átlagosan 25 ezer forintot fizetek minden hónapban a hőszolgáltatónak. Télen ez felmehet 35 ezerig, nyáron lemehet 15 ezerig is. Ehhez jön még a 7000-es vülanyszámla, az 5500 forintos közös költség, illetve minden második hónapban egy 7-7 ezres gáz, ületve hidegvíz-számla - beszélt Kovács Gábor egy szegedi, 55 négyzetméteres panellakás havi fenntartásáról. Ha a havi 44 ezer 500 forintot megszorozzulc 12-vel, Gábor évente 534 ezer forintot költ rezsire. A vizsgáltak közül a legolcsóbb - a szatymazi 65 négyzetméteres ház - és a legdrágább - a szegedi 55 négyzetméteres panel - hajlék éves rezsije között 144 ezer forint a különbség. A szatymazi ház javára. m NEMCSAK A PANELEK MAGASABBAK A MAGÁNHÁZAKNÁL, A REZSIJÜK IS AZ EGEKBE SZÖKÖTT Fotó: Segesvári Csaba 0SVAY KÁROLY: NEM LOBBIZHATOK A VÁROSÉRT, DE MINDIG MEGEMLÍTEM - SZEGEDI KUTATÓ A SZUPERLÉZERPROJEKTVEZETÉSÉBEN „Mindkét vasat a tűzben kell tartani" Szakmailag a régió legjobbja Szeged, ám „marketingben" a többi pályázó megelőzte hazánkat a 100 milliárd forintos európai szuperlézerért folytatott versenyben - figyelmeztet Osvay Károly. A szegedi kutató Párizsban, a kutatóközpont megvalósításáért létrehozott európai projekten dolgozik. R. TÓTH GÁBOR Az európai szuperlézer megvalósítására kialakított ELI-PP (Extrémé Light Infrastructure Preparatory Phase) vezetésében szeptember óta magyar kutatót is találunk: Osvay Károly, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoportja Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének 45 éves tanszékvezető-helyettes egyetemi docense projektvezető-helyettesként dolgozik a 100 milliárd forintos kutatóközpont létrehozásán. Az ötfős, szűk menedzsment tagjaként, 3 francia és egy német kutató társaságában. 15 ország, 50-60 egyetem Megírtuk: a 2015-ig megépítendő, sportcsarnok méretű lézer - amely ezerszer nagyobb teljesítményű a világon jelenleg működő berendezéseknél - Szegeden, az egykori öthalmi laktanya helyén épülne meg, ha hazánk nyerné a pályázatot, amelyen Cseh- és Franciaország, Nagy-Britannia és Románia is indul. - 2007-től 2010 októberéig tart a felkészülési fázis. A kutatóközpont megvalósíthatósági tanulmányát nyezetet, a majdani vezetési rendkell elkészíteni, kiválasztva a hely- szert, a várható biztonsági előírásoszínt is. Feltérképezzük a jogi kör- kat - mondja Osvay Károly, hozzátén léier jmouizu •nikov^ 9a ry GorbeM ?. Osvay k "\ 'Síegedi r..., ' i Cfi, Rret! . Osv irts Grebinc ve: egy „nulladik" látványterv is elkészült már - azt lapunk is közölte -, de a projekt a legkevésbé előrehaladott az épület megtervezése szempontjából. A szegedi kutató munkanapjainak felét tölti itthon, a többit Párizsban. Tartja a kapcsolatot a projektben részt vevő 15 országgal, 50-60 szerződött egyetemmel. Lobbizhat-e Szegedért? Hivatalból semleges - Hivatalból semlegesnek kell lennem. A döntés sem rajtunk múlik. Az elsődleges cél a projekt szempontjából, hogy megépüljön a központ, csak másodlagos, hogy hol. Magyarország helyzete nem túl fényes - mert eddig szinte egyáltalán nem aktivizálta magát. Sokszor el is felejtik említeni a nevünket, ha sorolják a kandidálókat. Annyit tehetek: ilyenkor mindig szólok, Magyarországot se felejtsék el meséli Osvay Károly, aki szerint az ország politikai-tudományos kormányzata hibázik, ha úgy véli: a lézerközpont a neutronközpont B terve (ismeretes: egy másik európai uniós gigaberuházásra is pályázik hazánk, a Debrecenben építendő neutronközpontra. A két projektből csak az egyiket nyerhetjük el - a szerk.). Taktikai hiba - Rossz taktikát választottunk: mindkét vasat a tűzben kell tartani, ha egy ország két erős pályázattal versenyez, nehezebben mondják mindkettőre, hogy nem - figyelmeztet a kutató. Szerinte még ledolgozható a lemaradásunk. - Tudománydiplomáciai lépésekre, aktivizálódásra lenne szükség. A románok, a csehek, a franciák és az angolok már tettek fontos lépéseket. Miniszteri, miniszterhelyettesi szinten képviselték magukat a lézerközponttal kapcsolatos eseményeken, mi osztályvezetőkkel. A csehek már meghívták magukhoz a projektmenedzsmentet, a románok célja, hogy október közepén óriáskonferenciát szervezzenek a szuperlézerrel kapcsolatban. Pályázatok indultak a vonatkozó tudománytechnológia támogatására minden országban, nálunk még nem - mondja. Pedig „ha kizárólag szakmai szempontokat nézek, Szeged a régióból a legjobb", az itteni fizikusok tevékenysége „jól látszik" szerte a világban. OSVAY KÁROLY: TUD0MÁNYDIPL0MÁCIAI LÉPÉSEK KELLENEK Fotó: Schmidt Andrea MIT NYERNÉNK? Osvay Károly szerint Szeged igazi nemzetközi tudásközponttá válna, ha elnyerné a lézerközpontot. - A már most is remek innováció pozíciója még tovább erősödhetne, újabb nemzetközi cégek jöhetnének ide, jelentős pezsgést hozva. A néhány száz külföldi kutató megjelenése a város nyitottságához, kulturális sokszínűségéhez adna újabb lökést - sorolja a lehetséges pozitív következményeket.