Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-23 / 45. szám

m m ^^ || Í1^1 FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY universiids © sgHELYET CSERÉLNEK A BÖLCSÉSZEK ÉS A TTK-SOK Közel 4000 négyzetméternyi egyetemi terület cserélt gazdát az elmúlt 3 évben a bölcsészettudományi, illetve a természettudományi és informatikai kar között. R.TÓTH GÁBOR Területátadási szerződést írt alá múlt héten kedden a bölcsészettudományi, valamint a természettudományi és informatikai kar. A két dékán, Hernádi Klára (TTIK) és Csernus Sándor (BTK) ezzel szentesítette az utóbbi 3 évben zajlott, kölcsönösen hasznos területcseréket: a BTK mintegy 2500 négyzetmétert kapott a TTIK-tól, s közel 1300-at adott át. Az Egyetem utcából 2007-ben elköltözött Biológus Tanszékcsoport helyén jött létre például - 26 millió forintból - a Médiatudományi Tanszék új, korszerű televízió- és rádióstúdiója. Ide költözött a Pszichológiai Intézet, az ország legmodernebb EEG-laborjával. A természettudósok az újonnan átadott újszegedi, 4000 négyzetméteres biológus épületbe költöztek át. Tavaly a Biofizika Tanszék kiköltözésével a BTK további 960 négyzetméteri terület tulajdonosa lett. - A BTK célja, hogy minél kisebb sugarú körbe csoportosítsa az oktatást, minél kevesebbet kelljen hallgatónak és oktatónak „vándorolnia" az épületek között - mondta Szász Géza, a kar gazdasági dékánhelyettese. A műszaki-természettudományiinformatikai képzést megújító, 7,5 milliárd forintos egyetemi tudássétányprojekt az Irinyi-épületet is érinti - itt a BTK mondott le eddigi területeiről: közel 1220 négyzetmétert adott át a TTIK-nak, átköltöztetve például a nyelvi labort az Egyetem utcába. - Főleg az informatikai tanszékcsoport kapta meg a felszabaduló tereket. Modern hallgatói laborokat szeretnénk itt kialakítani, várhatóan 2010 nyarára - tájékoztatott Varga Csaba, a TTIK gazdasági dékánhelyettese. Szent-Györgyi Albert rektorsága idején kritizálta az oktatást TANÍT ÉS NEVEL-E AZ UNIVERSITAS? Lejárt az idei egyetemi jelentkezési határidő, de a középszintű és a felsőfokú oktatás viszonya örök téma. Az egyetemről és az ifjúságról értekezett szegedi egyetemi rektori székfoglalójában Szent-Györgyi Albert is. Az 1940 novemberében megfogalmazott összefüggésekről kérdeztük a Tisza-parti universitas előző rektorát, mai oktatási rektorhelyettesét és két hallgatóját. ÚJSZÁSZI ILONA „Nevelni a haza részére polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyverével" - e magasztos célt is az egyetem elé tűzte rektorrá választásakor, 1940-ben Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas tudós. „18 esztendős aggastyánok" „A középiskola nem adja meg a szükséges támogatást és száraz, túltömött anyagával elfeledkezik a jellem és szellem kifejlesztéséről, s padjainkra gyakran küld önálló gondolkodásra képtelen, fásult, görnyedt hátú, 18 esztendős aggastyánokat, akik az egyetemet csak lépcsőnek tekintik egy nyugdíjas állás elnyerésére, (...) és akiket rémület tölt el, ha az ember tőlük önálló gondolkodást követel" - mondta Szent-Györgyi. - Teljesen más volt a középiskolák funkciója 1940-ben, amikor a 18. évéletévüket betöltő fiúk alig 9 százaléka tett érettségi vizsgát. Lányok esetében ez az arány még csekélyebb volt. A korabeli iskolák egy nem annyira a képességbeli kiválóság, hanem inkább a szülők anyagi helyzete szerint - válogatott elit számára létesített képzőhelyek voltak rögzíti kiindulópontját Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese, a Neveléstudományi Intézet professzora. - Ma már inkább az alkalmazásra érett ismeretanyag, a kellő mértékű tárgyi tudás és a kompetenciákban megnyilvánuló képességek rendszere az, amit a középiskolán számon szokás kérni. Minőségi vagy tömegoktatás „...Nem végzi el a középiskola számunkra a szükséges kiválogatást. Egy színjeles érettségi bizonyítvány nekünk nem ad felvilágosítást arra, I Nemcsak tudósként, de oktatóként is népszerű volt a szegedi egyetemen Szent-Györgyi Albert FOTÓ: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY hogy gazdája kiválóság, avagy értéktelen magoló - fogalmaz SzentGyörgyi. - A minőségi vagy tömegoktatás dilemmája elérte az egyetem szintjét is, ami önmagában nem lenne baj - véli Mészáros Rezső. A szegedi egyetem 1994-2003 közötti rektora szerint viszont egyes szakokon anynyira alacsonyra került a ponthatár, ami miatt felmerül a kérdés: az oktató tárgya előadását kikhez is igazítsa: a hallgatóság egyharmadát kitevő kiválóságokhoz, vagy a közepes fölkészültségü derékhadhoz, vagy inkább a gyenge alapokkal érkező diákokhoz. Azt meg sajnálatosnak tartja, hogy nem volt sikeres az integráció: egy ekkora országban túl sok a több mint hetven, nagyon különböző színvonalú felsőoktatási intézmény. A tanár cenzor vagy barát? „Nehézség az egyetemnek túlzsúfoltsága, a hallgatóság és tanszemélyzet aránytalansága - jelentette ki Szent-Györgyi. - Nevelői és tanítói hiHALLGATÓI ELLENPONT. Nagy Boglárka harmadéves anglisztika szakos hallgató: - A középiskolai osztályzatok ma sem mindig tükrözik a valós tudást, ezért nem a felvételi pillanatában, hanem az első, másodévben dől el, ki marad egyetemista, és kinek kell más pályán gondolkodnia. A hallgatók magas létszáma és az oktatók elfoglaltsága miatt nem tartom kivitelezhetőnek a személyes kapcsolat kiépítését. Ezért lenne jó, ha több szemináriumi órát hirdetnének! Mészáros Márta harmadéves magyar szakos hallgató: - Változatlanul a lexikális tudásra összpontosít az egyetemi követelményrendszer. Holott a munkaerőpiac egyre inkább az ismeretek gyakorlati alkalmazását igényli. Hiányolom a hallgató és tanár közötti személyes kapcsolatot is. Bár az egyetemen majdnem kész fiatalemberek tanulnak, ettől függetlenül gondolkodásuk befolyásolható lenne, ha az oktatók erre hangsúlyt helyeznének. vatásunkat csak úgy teljesíthetjük igazán, ha a tanár a tanítványának nemcsak cenzora, de barátja, munkatársa és idősebb testvére." - Szent-Györgyi már szegedi professzorságának első éveiben feltűnést keltett azzal, hogy nem vette át a német mintát követő magyar professzorok távolságtartó stílusát. Tanítványait egyenértékű vitapartnernek tekintette, együtt teázott, sportolt velük, játszott az egyetem szimfonikus zenekarában - emlékeztet Pukánszky Béla. - Am akkor a korosztály alig néhány százaléka járt egyetemre, szemben a mai több mint ötven százalékkal. Ma, amikor a felsőoktatási intézményeket a szakírók szívesen nevezik „tudásgyárnak", már nem tűnik időszerűnek a tudós és tanítvány külső tényezőktől (például vizsga) meg nem zavart együttműködése az „öncélú" (azaz: belső cél által vezérelt) tudományos (alap)kutatás érdekében. Legalábbis nem időszerű a graduális képzés szintjén, de talán még van helye a doktori képzésben. Elindulta Szabadegyetem harmadik szemesztere HAYDN, GPS, DARWIN ÉS BIBÓ MUNKATÁRSUNKTÓL Elkezdődött a Szabadegyetem Szeged harmadik szemesztere. Az előadás-sorozatot azzal a céllal indították el, hogy a tudomány iránt érdeklődők képet kapjanak a szegedi egyetemen folyó kutatómunkáról. A kínálatban a zenebarátok, az orvostudomány és a természettudományok rajongói, a kultúra szerelmesei is találnak maguknak érdekes programot. Az előadásokat szerdánként 18 órától tartják a József Attila tanulmányi és információs központban. A SZABADEGYETEM SZEGED PROGRAMJA FEBRUÁRTÓL MÁJUSIG: FEBRUÁR 25.: A 200 éves Darwintól a szociobiológiáig: a sterilitás és társas élet evolúciója - előadó: Gallé László egyetemi tanár (ökológiai tanszék) MÁRCIUS 4.: önszerveződés kémiai rendszerekben: kémiai hullámok - előadó: Tóth Ágota egyetemi docens (fizikai kémiai tanszék) MÁRCIUS 11.: A fizikai kémia alapjainak „rejtelmei" dióhéjban - nem (csak) kémikusoknak - előadó: Visy Csaba egyetemi tanár (fizikai kémiai tanszék) MÁRCIUS 18.: Honnan tudja a GPS, hogy hol vagyok? - előadó: Szatmári József egyetemi adjunktus (természeti földrajzi és geoinformatikai tanszék) MÁRCIUS 25.: Fogorvoslás tegnap, ma és holnap - előadó: Nagy Katalin dékán (fogorvostudományi kar, szájsebészeti tanszék) ÁPRILIS 1.: Az idő szorításában - előadó: Nyíri Kristóf egyetemi tanár, akadémikus (BME GTK műszaki pedagógia tanszék) ÁPRILIS 8.: A pannonhalmi apátság alapítása és az Árpádok királyi címe - előadó: Koszta László egyetemi docens (középkori és kora újkori magyar történeti tanszék) ÁPRILIS 22.: A hely szelleme - Hándel, Christian Bach és Haydn a XVIII. századi Londonban - előadó: Illés Mária adjunktus (zeneelmélet tanszék) ÁPRILIS 29.: Bibó István a politikai hisztériákról - előadó: Balog Iván docens (szociológiai tanszék) MÁJUS 6.: Színes, illatos... vagy büdös? - A kémiai szintézisek, ahogyan nem ismerjük azokat - előadó: Kovács Lajos tudományos főmunkatárs (orvosi vegytani intézet) FORUM UNI0S KEPZESEKRŐL MUNKATÁRSUNKTÓL A mi vagyunk az Európai Unió elnevezésű program részeként felmérés készült arról, hogy a Szegedi Tudományegyetem milyen képzéseket, kurzusokat, szolgáltatásokat kínál az EU iránt érdeklődő fiatalok számára. Ennek eredménye nyomtatásban is megjelent, a kiadványt minden Csongrád megyei középiskola igazgatójának elküldték. Az államés jogtudományi kar Európa-tanulmányok központja és a EUROPE DIRECT Szeged irodája által készített felmérést azon a fórumon is megismerhetik az érdeklődők, amelyet február 26-án, 15 órától tartanak a tanumányi és információs központban. A projekt honlapján - www.u-szeged.hu/etk/mivagyunk - megtalálható az elkészült kiadvány és a rendezvény részletes programja. A fórumra az iszekeres@eutk.u-szeged.hu e-mail címen, illetve a 62/544-135-ös telefonszámon lehet jelentkezni. Az SZTE Európa-tanulmányok központja által működtetett EUROPE DIRECT Szeged információs iroda az Európai Bizottságtól újabb négy évre (2009-2012) kapott megbízást arra, hogy a lakosságot az Unióról tájékoztassa. A jogi kar épületében működtetett ügyfélszolgálati irodában az EU-val kapcsolatos kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők (Szeged, Tisza Lajos krt. 54. fszt. 14., tel.: 62/544-193, e-mail: ed@eutk.u-szeged.hu). Az iroda előadásokat is szervez, legközelebb, március 5-én, 17 órakor Kit érdekel Európa? - Európai parlamenti választás 2009 címmel tart tájékoztatót Perger István magyar sajtóattasé, az Európai Parlament sajtószolgálatának munkatársa a jogi kar társalgójában (bővebb információ és jelentkezés: www.u-szeged.hu/etk).