Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-21 / 44. szám

121 Szieszta Szombat, 2009. február 21. Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1%5 (36. rész) CUKORSZIRUP. „Cukorszirup készítéséhez cukorrépa (a takarmányrépa nem gazdaságos) használandó fel. A répa bokros fejét le kell vágni, a megmaradó részeket meghámozzuk, felszeleteljük, ha van húsdaráló, ezen átnyomjuk és vízzel felfőzzük. Az így előállított szirup sötétbarna színű, édes, malátaízü, főzésre és sütésre felhasználható, hideg állapotban is élvezhető" (február 7., szerda). APRÓPÉNZHIÁNY. „Az aprópénz hiánya áthidalhatatlan problémákat ró a város és az üzemek vezetőire, de elsősorban a munkásokra, a kisemberekre, akik nem tudnak aprópénzhez jutni, nem tudnak vásárolni" (március 1., csütörtök). LEHOTAY ISKOLÁJA. „Lehotay Árpád, a Nemzeti Színház nagynevű művésze áprihs első napjaiban színi iskolát nyit Szegeden a Felsőkereskedelmi Fiúiskola helyiségében" (március 28., szerda). IGAZOLÓ NYILATKOZAT. „Senki se hazudjék az igazoló bizottság előtt! őszintén és töredelmesen töltsék ki az igazoló nyilatkozatokat!" A rendelet szerint a „lényeges körülmények elhallgatása nyugdíjnélküli azonnali elbocsátást von maga után" (május 6., vasárnap). ÚJSÁGÍRÓK ÉS MŰVÉSZEK OTTHONA. „Megalakult a Szegedi Újságírók és Művészek Otthona, amely egybegyűjti a toll munkásain kívül a színészeket, előadóművészeket és képzőművészeket. Az egyesület a Batthyány utca 4. szám alatt klubhelyiséget rendezett be, ahol a város szellemi központját akarja megvalósítani" (június 9., szombat). EGYETEMI TANÉVNYITÓ. „Vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között tartotta meg az új szellemben meginduló szegedi tudományegyetem évnyitó közgyűlését a központi épület aulájában." Az új rektor, Purjesz Béla hangsúlyozta: „az egyetem számára teljes mértékben biztosítani kell a kutatás szabadságát, az igazság keresését és szabad hirdetését" (október 2., kedd). NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK. „Közzé tették a nemzetgyűlési választások hivatalos végeredményét. A szavazatok megoszlása a következő Csongrád-Csanád megye: NPP 14189 voks -1 mandátum, PDP 4970 - nincs mandátum, MKP 60790 - 5 mandátum, FKP 135150 -12 mandátum, SzDP 57875 - 4 mandátum (november 11., vasárnap). TUKATS-BŰNPER. „Dr. Tukáts Sándor „Szeged volt terrorista főispánjának hűtlenségi, háborús és népellenes bűnügyében dr. Polónyi Jenő, a népügyészség vezetője éjjel-nappal folytatja a kihallgatásokat." A tanúk: Balogh István, Bojta Béla, Rusznyák István, Szögi Géza, Buócz Béla, Széchenyi István és Tóth Béla a tanuk (november 16., péntek). NAGYSZEGED. „A városi törvényhatósági bizottság legközelebbi ülésén állást foglal a Szeged környéki községek közigazgatási, műszaki és közellátási egységesítésével kapcsolatban." Az ülést „Dénes Leó elvtárs, polgármester" hívja össze. „A Szeged környéki érdekelt községek: Algyő, Tápé, Kiskundorozsma, Gyála, Ó- és Újszentiván, Kübekháza, Pusztamérges, Szőreg, Deszk és Öttömös". A községek közigazgatásilag és műszakilag Szegedhez kapcsolásának oka, hogy e települések „természetes gravitációja" Szeged felé irányul, továbbá: „a falvak részesülhetnének a civilizáció és a városi kultúra minden vívmányából és áldásából" (december 25., kedd). I^Jovaljbi FOTÓK a témáról u intcrmtiii! www.delmagyar.hu DAVAJ, DAVAJ, „A légitámadások és az ostrom következtében Szeged város területén elég sok ház megsérült. Főleg az ablakokban végzett nagy pusztítást a háború. Ezeknek a rongálásoknak jentékeny részét máig sem állították helyre" - írjuk február 7-én. „A háztulajdonos és a lakó között igen gyakran vita támad, hogy kinek a kötelessége a lakásban lévő ilyen hibák kijavítása. A régebbi kormányrendeletek szerint a rongálódások helyreállítására a háztulajdonos köteles, aki viszont a hivatalosan felbecsült kárért térítést kap." Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1945-ből. Hatvanöt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harminchatodik állomása: 1945. RÁKOSI „Intimitások Rákosi Mátyás szegedi börtönéletéről" címmel „(sz. f.)" közöl riportot az október 6-i számban. Propaganda itt és ott Az agymosás indulásáról árulkodik az utolsó bekezdés: „Hangosfilmre kellett volna venni ezt a kedves jelenetet, s lejátszani mindenütt, ahova valaha a fasiszta propaganda grand-guignol-szerű plakátjai eljutottak." „A náció rádió hazug rémmeséje a szegedi állapotokról" címmel a másik irányból érkező propagandából is ízelítőt kap az olvasó január 10-én. A berlini Donausender magyar nyelvű adásában elhangzottakat ismertetjük - elrettebóntésül: az oroszok „tizennégy-tizenöt éves lányokat hurcoltak ki közmunkára, utána kaszárnyákba vitték őket, innen másnap reggel teherautó számra hordták ki a Tiszához a holttesteket, vagy egyszerűen százszámra az útszéli árokba dobták... " „Jönnek az oroszok!" „Hogyan vonult be Szegedre a Vörös Hadsereg?" - kérdezi az október 11-i Arcél: Erdei Ferenc (1910-1971) Makón hagymakertész családba született Erdei Ferenc. A szegedi egyetem jogi karának hallgatójaként csatlakozott a népi írók táborához, a falukutató mozgalomhoz. 1934-ben doktorált, a hagymatermelők szövetkezetében lett könyvelő. Futóhomok című műve 1937-ben látott napvilágot, ezt követte több, a magyar társadalom helyzetével, a parasztság sorsával foglalkozó szociográfia. 1944. október-novemberben Szegeden bekapcsolódott a Függetlenségi Front szervezésébe. Az 1944. november 19-én a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapjaként újrainduló Délmagyarország szerkesztőbizottsági tagja a Nemzeti parasztpárt képviseletében, illetve felelős szerkesztője december 24-éig. írásai azt megelőzően és ezt követően is megjelentek lapunkban. A közgazdász, szociológus politikusként is közismert - különböző miniszteri tisztségekben. évfordulós lapszám névtelen szerzője, aki szerint „egy év telt el, Szeged közönsége azonban még ma sem tudja, tulajdonképpen hogyan foglalták el a várost az orosz katonák". Emlékezőt idéz: 1944-ben „az október 8-i szép napsütéses vasárnap jelentek meg az első orosz járőrök a város határában". Az ideahzált pillanatfelvételnél reáhsabb a következő kép: „Ugyanekkor kiragasztották az utcán a kiürítési plakátokat. Déllőtt 10 órától kezdve olyan volt a város, mint a felzaklatott hangyaboly. Sok ezren igyekeztek a pályaudvar felé a menekülő vonatokra, sokan indultak el az országúton gyalogosan, vagy valamiféle járművön", de a többség maradt. Október 10-én este következett be a nagy változás. „Jönnek az oroszok..." A mondatot Szegeden először Alsóváros lakói ismételték - „a szabadkai útról jövő orosz" különítményekkel találkozva. Új ünnepek születése „Tízezer főnyi tömeg ünnepelte Szegeden a Vörös Hadsereg 27-ik születésnapját" - szól a február 25-i kolumnás tudósítás főcíme. „Május 9-én 0 óra 1 perckor minden hadművelet megszűnt Európában" - rögzíti lapunk május 10-én. Churchill „Németország kapitulációját" jelentette be rádióbeszédben - ellenben „SzovjetoroszorKRONOLÓGIA. 1945. március 29.: „Új honfoglalás" - a földosztás kezdete Ópusztaszeren. Április 4.: A Vörös Hadsereg eléri Magyarország utolsó települését, Nemesmedvest (1989-ig Felszabadulás néven nemzeti ünnep). Június 17.: Kivonták a forgalomból Szegeden a rubelt. Július 23.: A Délmagyarországfejléce alatt az addigi „Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja" helyett a „Magyar Kommunista Párt délmagyarországi napilapja" meghatározás olvasható. Augusztus 24.: Az 1944 decemberétől Szegeden polgármesteri feladatokat ellátó szociáldemokrata dr. Valentiny Ágostont leváltják - az új szegedi polgármester (1950-ig) Dénes Leó (ő a város első tanácselnöke is: 1950 és 1956 között). szág május 9-én ünnepli a győzelem napját". Munkaszünettel, délelőtt felvonulással, este színházi díszelőadással „ünnepli Szeged felszabadulásának első évfordulóját". A Párthírek című rovat mellett olvasható október 11-én a fölhívás: „Minden kommunista párttag jöjjön délelőtt 10 órára a Kálvin téri Pártház elé!" „Rákosi elvtárs, aki a húszas években illegalitásban szervezte a Magyar Kommunista Pártot, 1925-ben lebukott és börtönbe került. Eleinte a váci fegyházban senyvedett, majd 1933-ban Szegedre hozták és ettől kezdve 1940-ig, egészen kicseréléséig a Csillagbörtön politikai osztályának lakója volt" - emlékeztetjük olvasóinkat. Azt is eláruljuk: „legutóbb, amikor Rákosi a Kommunista Párt aratási ünnepe alkalmából Szegeden járt, meglátogatta régi celláját és elbeszélgetett volt börtönőreivel. (...) Török István alhadnagy, akkori osztályvezető őrmester élénken emlékezik Rákosi Mátyásra és szívesen beszél róla, mert mint mondja, példás magaviseletű fogoly volt és öröm volt vele 'dolgozni'. Rákosi rendet tartott a kommunista foglyok között, bezzeg a nyilasok..." Elmesélte: „A foglyok napközben a folyosón foglalatoskodtak, dolgoztak, rendszerint kosarat fontak, Rákosi Mátyás irodai munkára volt beosztva. A 16-os cella volt az övé, munkáját pedig a 20-asban végezte. Itt vezette a foglyok nyilvántartását és a többi rábízott írásbeli dolgot. Szombaton, amikor a folyosósúrolásra került sor, önként beállt a dolgozók közé és súrolt, mint a többiek, pedig nem lett volna kötelessége. Szabadidejét olvasással töltötte. Gyakran voltak látogatói, többször jött át a testvére Szabadkáról, az apja is volt itt nemegyszer..." Bekukkantottak a „híressé vált 16-os számú, kétszer négyméteres" kis cellába is. „Szívderítő" jelenetként írja le a Napjaink rovatcímü életkép névtelen szerzője lapunk január 3-i számában, hogy: „vasárnap a napfényes délidőben" a Dugonics tér „Kárász utca felöli oldalán elegáns orosz tiszt haladt s karján egy öt-hatéves fiúcskát cipelt. A fiúcskán orosz kucsma és helyes kis csizma volt, s a következő szavakat hallottuk: <Davaj, davaj, ruszki pajtás!> Ezzel noszogatta a mosolygó arcú, elegáns orosz tisztet, aki boldogan fel-felkacagott, amint a kedves terhet vitte..." • A szovjetek 1944. októberi érkezésének részleteiről egy év múlva írtunk FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY