Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-17 / 40. szám

Kedd, 2009. februári! Aktuális 15 B JEGYEKBŐL GYŰJTENEK AZ ÖNERŐT. Néhány hónappal ezelőtt döntött arról a közgyűlés, hogy ha valóban megnyerik a pénzt, és megkötik az erről szóló támogatási szerződést, elővételben elkezdik árulni az 1100 forintos belépőket, hogy így gyűjtsék az önerőt. Az akkori tervek szerint 2010 végén nyit az élményfürdő - de persze az is lehet, hogy el sem kezdik építeni. 9 ORSZÁGSZERTE EZREN. Az elmúlt két évben megduplázódott a fogyatékossággal élő hallgatók száma a felsőoktatásban: tavaly 1176 speciális képzési igényű hallgató folytatott tanulmányokat a felsőoktatási intézményekben - tette közzé honlapján az oktatási tárca. Vagyis a speciális képzési igényű hallgatók tizede tanul Szegeden. Bizonytalan az élményfürdő sorsa Vásárhelyen Egyre több a kétely a vásárhelyi fedett élményfürdő felépítésével kapcsolatban. Bár a képviselők többsége szerint a gazdasági válság miatt nem kell feladni a terveket, a kabát újragombolását senki nem vitatja. Ami pedig tény: a költségvetésben egyetlen fillér sem szerepel az építkezésre vagy annak előkészítésére. SZÖGI ANDREA Felépítjük a kristálypalotát, a koldusok pedig tenyerüket és arcukat nyomják kívülről az üveghez - ezt a bevallottan sarkított képet festette Lázár János polgármester a közgyűlésen annak kapcsán, hogy a szintén jobboldali Grezsa István szóba hozta a mintegy 2 milliárd forintos fedett élményfürdő tervét. Korábban megírtuk, hogy a város sikerrel vette az első akadályt, azaz jó eséllyel kaphat 900 millió forintos uniós forrást a beruházáshoz. Az azonban egyáltalán nem mindegy fogalmazott Lázár -, hogy a 900 millióhoz kell 1,2 milliárdot hozzátenni, vagy 1,2 milliárdhoz 90 milliós önrészt. Utóbbi történetesen a Petőfi művelődési központ felújításának nyertes pályázata. A közgyűlésen az is elhangzott - a gazdasági válság kirobbanása óta már nem először -, hogy valószínűleg az egész projektet újra kell gondolni. A polgármester azt ugyan mindig hangsúlyozza, hogy a mindenáron való fejlesztést pártolja, mert ez filozófiai kérdés, az élményfürdő esetében árnyaltabb a kép, s kételyeinek már ő maga is többször hangot adott. A beruházás kapcsán épp ezért egyetlen fillér sem szerepel az idei költségvetésben, és felül kell vizsgálni, a mostani körülmények közt van-e létjogosultsága az élményfürdőnek. Az igent és a nemet is beikszelné, azaz érvénytelen szavazatot adna le Grezsa István, ha most kellene dönteni arról, megépüljön-e a létesítmény. Szavai szerint vétek veszni hagyni egy ekkora pályázati támogatást, ugyanakkora vétek lenne ilyen mértékű önerőt az önkormányzat saját zsebéből hozzátenni. A jövőbe kell tekinteni, tette hozzá, ez a fürdő a jövőnek épülne, viszont szerinte még a következő ciklusban sem lesz rá igazán fizetőképes kereslet. A kabát újragombolását emlegeti a MIÉP-es Kovács László, aki szerint minden apró részletet, érvet és ellenérvet át kell gondolni ahhoz, hogy felelős döntést lehessen hozni. Eddig támogatta a beruházást a szocialista Bacsa Pál, aki szerint úgy kellene átrajzolni a terveket, hogy olcsóbban, ugyanakkor bizonyos élményelemeket megtartva épüljön fel a fürdő, a jegyárak pedig megfizethetőek legyenek. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy a pályázati kiírásnak is meg tudjanak felelni. Inkább a nemre szavazna viszont a szintén szocialista Hernádi Gyula, aki nehezen tudja elképzelni, hogy a fürdő gazdaságosan működjön, és szerinte tovább növelné a város terheit. Ráadásul Szegeden és Makón épül, Gyopároson pedig évek óta elérhető az élményfürdő, ezért nem érzi kellően megalapozottnak a vásárhelyi terveket. r r w S0KAS0D0 KATYUK, REPEDESEK Balesetveszély a bicikliúton főbb mint 60 kilométernyi bicikliút fut Szegeden, de karbantartásukra eddig csak maradványpénz akadt ha akadt. Ezek javítására idén külön forrásból nagyjából 16 milliót fordíthatnak. Év végére megszűnhet a balesetveszély. MUNKATÁRSUNKTÓL Bár az elmúlt 5-6 évben összesen nagyjából 500 millió forintot költöttek a 62 kilométeres szegedi kerékpárút-hálózat kiépítésére, azok karbantartására, javítására nemigen volt forrás. Ezt tanúsítják a városi bicikliutakon éktelenkedő balesetveszélyes kátyúk, repedések, felgyürődött aszfaltdarabok, amelyekhez évek óta nem nyúlt senki. - A kerékpárút-hálózat nagy részét uniós pénzből építették, karbantartására viszont nincs pályázati forrás. Az úthibákhoz hozzájárul, hogy több helyen eleve gyenge a kivitelezés minősége, és az autók is gyakran felállnak a kerékpárutakra - elemezte a kialakult állapotokat Dovalovszki András, a Magyar Kerékpárosklub szegedi alapszervezetének aktivistája. A Makkosházi körút elején óriási kátyúk, a Csongrádi sugárúton szétmálló aszfalt, a Kossuth Lajos sugárúton többcentis, hosszanti repedések, a Károlyi utcában a pedig az átadást követően rögtön láthatóvá vált aszfaltsüllyedés nehezíti vagy teszi balesetveszélyessé a kerékpáros közlekedést - sorolt fel pár példát. - Eddig a normál útkátyúzás részeként javítgattuk a kerékpárutakat, amikor volt egy kis maradék pénz mondta el Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. Tavaly például egyáltalán nem volt. Idén azonban külön költségvetési tételként sikerült beszorítani az előirányzatba - az eddigi 1-2 milliós maradványpénz helyett - 15,8 millió forintot, amit csakis a kerékpárutak karbantartására fordítanak. Ebből apróbb beavatkozásokat - szegélysüllyesztés, kátyúzás, pár méteres öszszekötő utak kiépítése, táblázás, felfestések - tudnak elvégezni. Emellett a bicikliutak egy részét építő Magyar Aszfalt Kft. is garanciálisan javítja saját kivitelezési hibáit. A szegedi alpolgármester úgy véli, a közbeszerzések lebonyolítása után, nyár végéig elindulhat a bicikliút-karbantartás, amit legkésőbb év végéig befejeznek. • HATALMASAT ESHET, AKI NEM VESZI ÉSZRE IDŐBEN A GÖDRÖT Fotó: Segesvári Csaba Mégsem bántották a hajléktalant? Csak figyelmeztette, de nem bántotta a turkáló hajléktalant a Szeged Plaza biztonsági őre - állítja Magyar Márk. A bevásárlóközpont marketingigazgatója elmondta, hogy a biztonsági kamera felvételein egyértelműen látszik: nem ütötte vagy rúgta meg az őr a 35 éves férfit. A rendőrségi nyomozás még tart. MUNKATÁRSUNKTÓI Nem bántották a hajléktalant a Szeged Plaza biztonsági őrei - közölte lapunkkal a bevásárlóközpont marketingigazgatója. Magyar Márk hozzátette: a hatósági eljárás még tart, a rendőrség lefoglalta a biztonsági kamera felvételeit. Ezeken, állítólag, egyértelműen látszik, hogy az őr nem ütötte vagy rúgta meg a 35 éves hajléktalan Albint. Lapunk február 13-i számában megírtuk: a szociális gondozóként dolgozó Csorba László azért tett feljelentést a Szegedi Rendőrkapitányságon, mert kutyasétáltatás közben azt látta, hogy a pláza egyik biztonsági őre egy hajléktalant ütlegel a bevásárlóközpont bejárata előtt. A pláza igazgatónője és a biztonsági szolgálat vezetője azt mondta, a kérdéses időpontban az egyik őr valóban figyelmeztetett egy hajléktalant: ne turkáljon cigarettacsikk után kutatva a szemetesben. - A bevásárlóközpont előtti turkálás nemcsak bennünket irritál, a látogatókat is zavarja. Ráadásul pont azt a biztonsági őrt gyanúsítják a verekedéssel, aki tavaly karácsony után kimentett egy kisfiút a pláza mögötti tóból, miután beszakadt alatta a jég. Szerintünk Csorba László le akarja járatni a plázát, mert korábban többször figyelmeztettük, hogy szedje össze a kutyája ürülékét a bevásárlóközpont előtti területről - tájékoztatott Magyar Márk. Hozzátette: mindig megnézik a biztonsági kamerák felvételeit és a biztonsági naplót - ezekben nem volt nyoma verekedésnek. 143 FOGYATÉKKAL ÉLŐ HALLGATÓ TANUL A SZEGEDI EGYETEMEN Kerekes székkel a kollégiumban dományi karon csengetnem kell a bejáratnál, a portás segít bejutni a kerekes székkel, a szintek között lifttel mozgok. A könyvtárban viszont nem függök senkitől, a kerekes széket az asztalhoz tudom tolni, így tanulok - mondja a Bács-Kiskun megyei Adrienn, aki egy másik kerekes székes lánnyal szokott még összefutni az egyetemen. Azt javasolja sorstársainak: ne féljenek, vágjanak bele a továbbtanulásba. A Szegedi Túdományegyetemen jelenleg 143 tanuló vallja magát valamilyen fogyatékkal élőnek - közülük 70-en tavaly szeptemberben nyertek felvételt. A speciális képzési igényű hallgatók közé tartoznak a mozgás-, hallás- és látássérültek, valamint a kommunikációjukban zavartak - például a diszlexiában, diszgráfiában, diszkalkuliában szenvedők. Számuk a szegedi egyetemen - az országos tendenciához hasonlóan - megduplázódott az utóbbi 5 évben - tájékoztat Katona Miklós, az SZTE Életvezetési Tanácsadó Központ irodavezetője. A speciális képzési igényű hallgatók 50 többletpontra jogosultak a felvételi eljárásban, továbbá állami támogatásra is: a speciális tankönyvek, eszközök beszerzésére, nagyításra, fénymásolásra változó összeget, átlagosan 20-30 ezer forintot kapnak félévente. Az egyetem tanulmányi és információs központja, a biológusok és közgazdászok új otthona akadálymentes, a régi épületek átalakítása viszont akadályokba ütközik, bonyolult a belső szerkezetek átépítése - erre önálló pályázatot írnak ki a közeljövőben. Csak a Telekiben található speciálisan kialakított szoba, de akadálymentesítették a Hermán Ottó Kollégiumot is. Egyetlen szegedi egyetemi kollégiumban, a Telekiben alakítottak ki speciálisan mozgáskorlátozottaknak készült szobát. Az elsőéves Szabó Adrienn él most itt: azt mondja, akkor jó közlekedni, ha nem függ senkitől. Tavaly megduplázódott a fogyatékkal élő hallgatók száma az SZTE-n. R. TÓTH GÁBOR Percekig keressük szemmagasságban a villanykapcsolót a szegedi Teleki Blanka Kollégium speciális szobájában. Holott az a csípőnk környékén van - mutatja az elsőéves magyar szakos hallgató, Szabó Adrienn. Kéri: a szobában ne fényképezzünk, az az ő privát szférája. Az előteret megmutatja: minden kézre esik - a hűtőszekrény, a ruhaszárító - és neki a villanykapcsoló is. Adrienn kerekes székkel közlekedik. A szegedi egyetemi kollégiumok közül egyedül a Telekiben alakítottak ki mozgáskorlátozottak számára szobát, 2006 szeptemberében. A teljes akadálymentesítés 50 milüó forintos Phare-pályázatból valósult meg, az egyetem a lakhatási támogatásból teremtette elő az önrészt. A mozgás-, hallásés látássérültek is könnyebben közlekedhetnek az épületben, amelynek például teljesen átalakult a bejárata: mozgásérzékelős ajtó, a vakok és gyengén látók lépéseit irányító csík a liftig, lépcsőig. Nincsenek küszöbök a mosdók, az ajtók előtt. - Egyre könnyebb a közlekedés az egyetemi épületekben. A bölcsészettuSZABÓ ADRIENN A TELEKI FÖLDSZINTJÉN. KÉT SZEGEDI KOLLÉGIUM MÁRTEUESEN AKADÁLYMENTES Fotó: Karnok Csaba