Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-16 / 39. szám

Hétfő, 2009. február 16. A pénz beszél 19 Teret vesztett a hazai agrárium az elmúlt két évtizedben MAGYARORSZÁG KUKORICA-NAGYHATALOM Egy lakosra vetítve Magyarországon terem a legtöbb kukorica az Európai Unióban. Ez jó hír, bár hozzáadott érték tekintetében jobb lenne „előkelőbb" termékkel állni a dobogón, melyen egyébként még a búzával is bronzérmesek vagyunk. A KSH Szegedi Igazgatósága az ország „agrárfelelőseként" átfogó elemzést készített az 1990 és 2007 közötti időszakról. Régiónk, a Dél-Alföld még mindig erős agráriumból, itt van a legtöbb sertés, fejlett a húsipar, ezzel együtt sincs azonban örömre túl sok okunk. KOVÁCS ANDRÁS A magyar mezőgazdaságban a kilencvenes években a rendszerváltás előtti nagyüzemek többsége felbomlott, a kárpótlás után a földtulajdon rendkívül elaprózódott. Az egyéni gazdaságok héttizede még 2007-ben is egy hektárnál kisebb termőföldön, a terület mindössze 4(!) százalékán gazdálkodott. A létrejött törpebirtokok alkalmatlanok voltak a piaci elvárások teljesítésére, de a régi-új nagyüzemek is hasonló gondokkal küszködtek. Az agrárium teljesítménye 1990 és 2007 között jelentősen mérséklődött, P A hazai élelmiszeripari termelés régiónként Húsfeldolgozás Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Tejfeldolgozás Egyéb élelmiszer gyártása Italgyártás Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Eszak-Alföld • Dél-Alföld 60 Dél-Dunántúl 80 Észak-Magyarország 100 (%) FORRÁS: KSH Szegedi Igazgatóság „nemzetgazdaságon belük súlya" is drasztikusan csökkent. A GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatottak aránya egyaránt harmadára, 4,2, illetve 4,7 százalékra csökkent - az összes beruházásból kevesebb mint négy százalékkal részesedik az ágazat. A vizsgált időszakban a mezőgazdaság termelése háromtizedével, ezen belül a növénytermesztés ötödével csökkent. Az állattenyésztés E „Fejenként" nálunk terem a legtöbb kukorica az Unióban FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA 2007-ben - a jelentős állománykivágások miatt - kevesebb mint hattizede volt az 1990. évinek. 2007-ben az ország 7,7 millió hektár termőterületéből 5,8 millió állt rendszeres mezőgazdasági müvelés alatt a szántó és a konyhakert 49, a gyümölcsös és szőlő 2, a gyep 12, az erdő 20, a művelés alól kivont terület 17 százalékos részarányt mutat. A szántóföldi növénytermesztésen a gabonafélék hagyományos túlsúlya érződik, a régióra és megyénkre oly jellemző zöldségtermesztés alacsony szinten stabilizálódott. Ennek oka, hogy az ezredforduló óta mintegy 40 ezer egyéni gazdálkodó hagyott fel a zöldségtermesztéssel. Az agrárrendszerváltás hatása és a piacok elvesztése az állattartást érintette a legérzékenyebben, s ennek következménye, hogy a kilencvenes évekhez képest valamennyi haszonállatból kevesebbet tartanak. Az 1991 és 2007 közötti időszakban a leggyakrabban fogyasztott hústermékek közül a vágómarha és a vágósertés mennyisége sokat csökkent, a vágótyúké alig változott, a pulykáé és a kacsáé viszont jelentősen emelkedett. növények közül a gabona, s ezen belül a búza és a kukorica termésének EU-27 országaihoz viszonyított hányada folyamatosan csökkenő, de a burSertásben ás húsban erős a Dél-Alföld Az állattenyésztés visszaesése valamennyi régióban jelentkezett; szám szerint a legtöbb szarvasmarhát, az összesnek a negyedét 2007-ben is Észak-Alföldön tartották, de ettől alig marad el a két alföldi régió, amelyek együttes részesedése négytizedes; sertéstartásban azonban a Dél-Alföld áll az élen. Ugyancsak nálunk kiemelkedő a hús- és tejipar, Észak- és Közép-Magyarországon az italgyártás a meghatározó, míg Közép-Dunántúlon a malomipari termék vezetett. 2007. év végén az élelmiszeriparban száz olyan vállalkozás működött, amelynél az értékesítés árbevétele meghaladta a 4 miibárd forintot - köztük a Sole, a Pick és a Hungerit -, és több mint 49 főt foglalkoztatott. A magyar mezőgazdaság teljesítménye az EU-27 országaihoz képest az ezredforduló óta csak kismértékben változott, a mezőgazdasági terület aránya magasabb az uniós átlagánál. A főbb gonyáé is fogyó. Ezzel együtt a népességre vetített mennyiség gabonából a 2001-2007. évek átlagában a második, búzából a harmadik, kukoricából viszont az első helyet biztosította Magyarországnak az EU-27 országok között. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha- és sertésállomány nagysága jelentősen elmaradt az uniós átlagtól; az előbbi az utolsó, a sertés a 11. helyre volt elegendő. SÍ A hét ajánlatai: február 16-21 CIPOBOLT 0)0 70% Eredeti ár: 21 600 Ft^ Hüségkártyával 6480 Ft cipőíoir Szeged, Horváth M. u. 7. MINŐSÉGI TÖMÖRFA, KÁRPITOS BÚTOROK, SZÉKEK ÉS ÜVEGASZTALOK EGYENESEN A BOSZNIAI GYÁRTÓTÓL "1 WALKER TÖMÖRFA ASZTAL + 6 DB SZÉK Nova Forma Bútorszalon Szeged, Textilgyári út 3 jtffMKM % Tel.: 62/540-153 Nyitva: h.-p. 9.00-17.30, szo. 9.00-13.00 Akciónk csak Délmagyarország/Délvilág hűségkártyával érvényes