Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-16 / 39. szám

Hétfő, 2009. február 16. Aktuális 13 BÁTYI ZOLTÁN Adótánc Csongrádban már nincs hova visszafejlődni, ettől olyan nagy a válságtűrő képességünk. Kavarhatott bármekkora vihart a pénzügyinek indult, immár gazdaságiként szólított válság szerte a nagyvilágban, úgy tűnik: Csongrád megyében még tartja magát az ipar. Legalábbis erre lehet következtetni abból a tényből, miszerint szűkebb pátriánkban eddig összesen négy cég jelentett be csoportos létszámleépítést. Az is igaz persze, hogy a Tisza-Maros vidéke közel sem kiemelkedő teljesítményre képes iparáról nevezetes, a nagy tőkebeáramlás bánatunkra elkerülte ezt a vidéket. Vagyis ha pesszimizmusra és némi öniróniára hajlamosak vagyunk, fogalmazhatunk úgy is: Csongrádban I Csotlgradban mar már nincs hova visszafejlődni, ettől M # nincs hova olyan nagy a válságtürö képességünk. Igen ám, de a hírek - ellentétben az ipari beruházásra szakosodott tőkével - már korántsem kerülik el az Alföld déli sarkát. így aztán pontosan tudjuk: ezer sebből vérzik például autóiparunk, építőiparunk, és így mindazon vállalkozások köre, amelyek e két nagyot szolgálják ki. Azt sem nehéz megjósolni, hogy ennek hatására nagyon hamar „megégetheti" magát az eddiginél jóval több Csongrád megyei cég is. Tehát a miniszterelnök mára tervezett, adókat, járulékokat érintő átalakításokról szóló bejelentéseit éppen olyan nagy várakozással lessük mi is, mint, mondjuk a Győr, netán Tatabánya vagy Székesfehérvár környékén élők. És ugyanabban reménykedünk, mint ők. Vagyis abban, hogy a bejelentések között végre elhangzanak olyan konkrétumok is, amik a magyarországi vállalkozások terheinek csökkentéséről szólnak. Reménykedünk persze abban is: a kormányzat nem torpan meg a tervezetek szép mondatokba öntésénél, hanem mihamarabb konkrét intézkedések is követik a bejelentéseket. És ha ez megtörténik, talán nem is fogunk már olyan kesernyés dühvel kérdezősködni. Például arról: vajon miért kellett addig tétován körbetáncolgatni ezerszer foltozott adórendszerünket, amíg sikerült behajtanunk egy olyan alagútba, amelynek végét figyelve nem a fénytől, hanem az államcsőd rémétől káprázott a szemünk. Embercsempészt fogtak MUNKATÁRSUNKTÓL összesen tizenegy koszovói, illetve szerb állampolgárságú határsértőt és egy embercsempészt fogtak el szombatra virradóra a rendőrök Csongrád megyében. A határrendészek az éjszaka Röszke külterületén két nőre és öt férfira figyeltek föl, aki az út mellett gyalogolt. Igazoltatásuk során kiderült, hogy a zöldhatáron keresztül érkeztek Magyarországra. A kora hajnali órákban LJjszentivánon állítottak meg a járőrök egy autót, amelyben csak egy ember ült. Mint kiderült, a szerb sofőr két lánya és szülei átszöktek a zöldhatáron, a férfi pedig értük ment - közölte a hadnagy. A férfi ellen embercsempészet miatt indult büntetőeljárás, családtagjait pedig visszaadják a szerb hatóságoknak. Egy 15 éves fiú kivetette magát a nyolcadikról GYEREKEK NÉZIK A HELYSZÍNELŐ RENDŐRÖKET TÁRSUK ÖNGYILKOSSÁGA UTÁN Folytatás az 1. oldalról A szemközti ház ablakából is többen figyelték a megrendítő jelenetet, ahogyan a rendörök helyszínelnek, majd a halottaskocsi elviszi a fekete zsákba csomagolt holttestet. - Nem ez az első alkalom, hogy összeveszett a fiú az anyjával. Előfordult, hogy a nő fojtogatta a Lacit. Most meg azt hittük, kalapáccsal verik a falat, olyan hangosan dulakodtak hallottuk az ötödik emeleten lakó Damjanov Nikolettől, aki néhány környékbelivel beszélgetett a történtekről. Állították, hogy az asszonyt többször látták ittasan. Szerintük a veszekedések egyik kiváltó oka ez lehetett, amellett, hogy a nő több férfit is felvitt a lakásba, amit a fiú nem nézett jó szemmel. A szomszédok szerint a gyerek olyan iskolába járt, amelyikben különleges nevelést igénylő tanulókkal is foglalkoznak. Öt évig éltem velük, addig minden rendben volt. Aztán a fiú anyja kitette a szűrömet. Azóta a gyerek többször is elszökött otthonról, mert előfordult, hogy az anyja partvisnyéllel verte, és fojtogatta - mondta a 15 éves fiú anyjának volt élettársa. A férfi azonnal a helyszínre sietett, miután az egyik házban lakó ismerőse telefonon közölte vele a történteket. - Volt, hogy napokig nem is került elő a gyerek. Jobban szeretett volna inkább velem élni. Szóltam a gyámhatóságnak, hogy nincs ez így rendben, de nem tettek semmit - magyarázta a Fotó: Karnok Csaba férfi, aki neve elhallgatását kérte. Elmondta, hogy a 48 éves asszonynak van még egy fia - az áldozat féltestvére aki az édesapjával él Domaszéken. A férfitól tudtuk meg azt is, hogy a tegnap szörnyethalt 15 éves fiú édesapja évekkel ezelőtt elvált az anyától. Meghalt, és összes vagyonát - egy tanyát is - a fiúra hagyta. A gyerek tizennyolc éves korában kapta volna meg az örökséget. Az édesanyát is szerettük volna megkérdezni a történtekről, ő azonban elzárkózott a nyilatkozattól. B Kizárták az idegenkezűséget A Szegedi Rendőrkapitányság közigazgatási eljárás keretében vizsgálja a haláleset körülményeit - tudtuk meg Szenti Szabolcstól, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjétől, aki elmondta: a 15 éves fiú családi veszekedés után ugrott ki nyolcadik emeleti lakásának ablakából a szegedi Pentelei soron. A fiatal a helyszínen életét vesztette. A helyszíni szemle az idegenkezűséget kizárta. Vízlépcsőlátás: Csongrád és az ellentmondások 85-110 milliárd forintba kerülne mai áron a csongrádi duzzasztómű megépítése. A gigaberuházást a Reális Zöldek Klubja támogatja^ a természetvédők viszont nem. Órdögh József szerint több minden szól a fejlesztés mellett, mint ellene: az infrastruktúra egy része kiépült, a vízvisszatartás pedig elemi érdekünk. BÍRÓ DÁNIEL Érdeklődőből nem volt hiány a szombati csongrádi vízlépcső-konferencián, ahol elsőként mutatták be a város közelébe tervezett tiszai duzzasztómű előzetes megvalósíthatósági tanulmányát. A fórumot Kováts Gábor, a mérnöki kamara elnöke azzal nyitotta meg, hogy olyan müvet kell építeni a Tiszán, amit a társadalom is támogat, ezért azt javasolta, folytatódjon a vizsgálódás ebben a témában. Becsey Zsolt, a térség uniós parlamenti képviselője arra hívta föl a figyelmet, hogy a globális felmelegedésre reagálnunk kell, ezért az édesvizet meg kell fogni. A duzzasztással az olcsó vízi szállítás és a vízenergia kihasználása is elérhetővé válna. Becsey hozzátette, a beruházás finanszírozásánál akár 90 százalékos támogatás is elérhető lenne, ha megfelelően előkészített és támogatott projekttel pályáznánk uniós forrásokra 2014 után. Ördögh József, a tanulmány témakoordinátora hangsúlyozta, nem vízügyi, hanem társadalmi érdek ez a beruházás. Belátható időn belül 30-50 százalékkal fog csökkeni folyóink nyári vízhozama. A beruházás mai áron 85-110 milliárd forintba kerülne, attól függően, hogy vízerőmű épül-e a betongáthoz. A lehetőség megvan rá, hiszen a vizlépcsőnél előállított energiát át lehetne vezetni a hazai hálózatra, ez az összeköttetés már kiépült. A 80-as évek eleje óta aszfaltút vezet a mederduzzasztásra legalkalmasabb területhez, amit az állam akkor kisajátított, vagyis az infrastruktúra részben már adott. A vízügyi szakember szerint több minden szól a fejlesztés mellett, mint ellene. Turisztikai vonzerőt, 80 ember számára állandó munkahelyet, a mezőgazdaságnak öntözési lehetőséget jelentene, nem beszélve a hajózhatóság és a vízenergia előnyeiről. Unk Jánosné energia-szakértő azt mondta, a Dunától keletre több tízezer ember számára munkahelyeket és megélhetési lehetőségeket teremtene ez a beruházás. A tanulmány környezetvédelmi fejezetét jegyző Lőrincz István a mederduzzasztás veszélyeit, káros hatásait sorolta. Szerinte romlana a Tisza vízminősége, a nehézfémek lcönynyebben lerakódnának, elszegényedne az élővilág, és tájidegen növények jelennének meg. A vita során több felszólaló csatlakozott hozzá, mondván, a foglalkoztatási és gazdasági igények nem vitathatóak, de nem biztos, hogy egy duzzasztómű jelenti a legjobb választ erre. Egy civilszervezet részéről Balog Péter úgy fogalmazott, „vízlépcsőlátásra" vall ez a megoldáskeresés. A Reális Zöldek Klubja viszont támogatásáról biztosította a duzzasztóépítést. Elnökük, Juhos László azt mondta, a tudomány emberei nem engedik, hogy megvalósuljon ez az ötlet. NYUGDÍJASOK ÉS HATÁROZOTT IDŐRE SZÓLÓ SZERZŐDÉSSEL DOLGOZÓK VESZÉLYBEN Csoportosan csak kevesen mennek Lapunk k csoportos létszámleépítésről tud a megyében, összesen majdnem 150-en estek eddig áldozatul a gazdasági válságnak. Valójában azonban minden munkáltató csökkenteni kénytelen a létszámot: a nyugdíjasokat és a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezőket küldikel. MŰSZAKVÁLTÁS A PICKNÉL. ÖRÜL, AKINEK VAN MUNKÁJA Illusztráció: Frank Yvette A Dél-Alföldet, benne Csongrád megyét eddig kevésbé tépázta meg a gazdasági válság, mindössze 4 cég jelentett be csoportos létszámleépítést: 2008 végéig 2 vállalat, 2009 januárjában pedig 1 munkáltató. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ még csak ezt a 3 vállalatot említette, amikor pénteken telefonon érdeklődtünk, a tájékoztatóban nem szerepelt a vásárhelyi Villeroy&Boch Magyarország Kft. döntése: a cég - mint ahogy arról szombaton beszámoltunk - 50 emberétől válik meg. A másik 3 cég neve titok: a munkaügyi központ az adatvédelmi törvény miatt nem közölheti. Ezért csak annyit mondtak, egy építőipari vállalat 27, egy gépipari 32 munkavállalót küld el, egy szolgáltató pedig 33 emberétől válik meg. Elterjedt Szegeden, hogy a Pick Szeged Zrt.-nél is vannak elbocsátások. Kovács László elnök-vezérigazgató azt válaszolta lapunk kérdéseire, hogy valóban nehezebb időszakot élnek meg, de nem a válság miatt, hanem azért, mert náluk most nincs szezon. Ezt az időszakot, amelyik minden évben bekövetkezik, szabadságolásokkal vészelik át, valamint elküldenek olyan embereket is, akiknek határozott időre szóló munkaszerződésük volt. Ezt azonban nem kell jelenteni a munkaügyi központnak. Hogy hány emberről van szó, a vezérigazgató nem kívánta megmondani. Lapunkban is megírtuk, hogy a vásárhelyi Alföld Porcelán Edénygyár Zrt.-nél már 2008 vége óta nem dolgoznak határozott időre szóló szerződéssel rendelkező munkások. Mintegy 60 főtől váltak meg, köztük rokkantnyugdíjasoktól és részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozóktól. Az általunk felhívott vállalatoknál nem nyilatkoztak arról, hány dolgozót küldtek el az utolsó egy-két hónapban. Csak annyit árultak el, nem többet, mint máskor, hiszen mindig van fluktuáció. B A Négy Mancs miatt A szentesi Hungerit Zrt. a Négy Mancs Állatvédő Alapítvány bojkottja, és nem a válság miatt tavaly szeptemberben 1600 alkalmazottja közül 200-tól kényszerült megválni. Amióta - január közepén - újra beindult a hizlalt liba és kacsa vágása, 60 embert vettek vissza eddig, de a termelés növelésével folyamatosan gyarapszik majd a létszám - tudtuk meg Magyar Józseftől. A húsipari cég vezérigazgatója a gazdasági válsággal kapcsolatban elmondta, létszámleépítést egyelőre nem terveznek. Előfordulhat azonban, hogy egy-két alkalmazottól megválnak majd, ugyanakkor a termelés más, növekedést mutató területén 10-20 új álláshely is létesülhet. FEKETE KLÁRA