Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-19 / 42. szám

61 Megyei tükör Csütörtök, 2009. február 19. A MAGYAR ÁLLATVÉDŐK SZERINT AZ ALAPÍTVÁNY KÖRÜLI BOTRÁNY NEKIK IS ÁRTOTT A Négy Mancs is számít az 1 százalékokra A „libamájas" Négy Mancs Alapítvány meghirdette: várja az 1 százalékos fölajánlásokat. Az állatvédő szervezetet 2007-ben 27 ezren támogatták Magyarországon, összesen 71 millió forinttal. A tavalyi adatokat még nem összesítették. Csongrád megyei állatvédők szerint azonban az már biztos: nekik, az ő megbecsültségüknek is ártott a Négy Mancs körüli purparlé. BAKOS ANDRÁS „Tevékenységünk során sikerült egy igen jó, kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló viszonyt kialakítani a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, az Országos Állatvédelmi Főfelügyelővel és az országgyűlés több tagjával" - olvashatjuk a Négy Mancs Alapítvány 2007-es évről szóló közhasznúsági jelentésében. A 2008-as jelentésnek idén május 20-áig kell elkészülnie. Mint megtudtuk, még dolgoznak rajta, nem nyilvános, mi lesz benne - de az imént idézett mondat valószínűleg kimarad belőle. Az elmúlt húsz évben példa nélküli közéleti, élelmiszer-ipari botrány fő szereplője, az állatvédő szervezet ugyanis tavaly nem csupán a szentesi Hungerittel és a baromfiiparral kötötte össze a bajuszt, de keményen bírálta a tömött liba feldolgozását védő minisztériumot is. Most a Baromfi Terméktanács az FVM támogatásával kártérítési pert indít a Négy Mancs ellen. Az ágazat többmilliárdos veszteségét akarják behajtani az alapítványon, amelynek azonban - legalábbis Magyarországon - nincs sok pénze. A Négy Mancs eredetileg egy kis állatvédő szervezet, irodáH Tappancs: nincs közünk egymáshoz! Egyértelműen rontotta a magyar állatvédő szervezetek renoméját a Négy Mancs körüli balhé - vélik az érintettek. A megyénkben működő Tappancs Alapítvány elnöke, Farkas Gabriella azt mondta, egyik rendezvényükön odajöttek páran a szervezet vezetőihez, felelősségre vonták őket, és azt mondták: nem hiszik, hogy a Tappancsnak nincs köze a Négy Mancshoz. - Pedig nincs. Szerintünk az agresszív állatvédelemnek nincs is helye a mai magyar viszonyok között, és mi sohasem fogunk direkt • marketinges levelekkel adományt gyűjteni. Akik minket segítenek, tudják, hogy a pénzük teljes egészében hozzánk jut el - mondja Farkas Gabriella. - A libának tényleg nem lehet olyan jó, amikor tömik, viszont ha ezt az ágazatot ellehetetlenítik, negyvenezer ember veszítheti el a megélhetését. Szerintünk a fogyasztóra, az emberre kell bízni a választást, hogy vesz-e tömött libából készült árut, vagy sem - ha vesz, az az ő dolga. MWWMWMBWiriWraBWWBMMMM ' .IIIMiilliWI • A SZENTESIEK BUDAPESTEN TÜNTETTEK A NÉGY MANCS ELLEN - AZ Ő EGY SZÁZALÉKUKRA MÁR ALIGHA SZÁMÍTHAT AZ ALAPÍTVÁNY Fotók: Karnok Csaba Igaz, a Négy Mancs nem csupán az 1 százalékokra számított, hanem direkt marketinges levelekkel is gyűjtött adományokat. Az alapítvány most ismét közzétette honlapján, hogy várja az 1 százalékokat. „Csak együtt, az ön segítségével biztosíthatjuk Magyarország szőrmeállatainak, kóbor kutyáinak, cirkuszi és gazdasági állatainak jólétét" - írja a hirdetmény. Nem valószínű, hogy a szentesi Hungerit dolgozói úgy döntenének, hogy jövedelemadójuk 1 százalékával azt a szervezetet támogatják, amely a munkahelyüket veszélyezteti. Maga a Hungerit azonban - Magyar József vezérigazgatótól tudjuk - a Szentes-Frigo Kft.-n keresztül rendszeresen segít állatmenhelyeket, de nem pénzzel, hanem ennivalóval. val, lelkes aktivistákkal, és mint a legtöbb ilyen, jórészt adományokból él. A már idézett közhasznúsági jelentésből az derül ki, hogy 2007-ben mintegy 27 ezer ember támogatta Magyarországon a szervezetet 71 millió forinttal, összehasonlításképpen: Csongrád megyében 2007-ben a legtöbb pénzt szintén egy állatvédő szervezet, az Orpheus kapta: 26 millió forintot. ii -üfrr rsy m i www.neiivwancs.hu SOK KICSI SOKRA MEGY Új Partnercég opcióval közelebb kerülhet üzletfeleih Az üzleti díjcso rét mind I SZENTI TIBOR AZ ARANY TEMETŐBEN. H0RR0RISZTIKUS KÖRÜLMÉNYEK BARTHA SÁNDOR EGYKORI POLGÁRMESTER FELTÖRT, KIFOSZTOTT KRIPTÁJÁNÁL Fotó: Tésik Attila Feltörték Vásárhely negyedik polgármesterének családi sírboltját, a koporsókat felfeszítették, a maradványokat kiborogatták, elvitték a volt városvezető koponyáját. Bartha Sándor és családja Arany temetőben álló kriptája csak az egyik, amely ebek harmincadjára jutott. A város közgyűlése sírbizottságot állított fel a jeles vásárhelyiek sírjának megmentésére. KOROM ANDRÁS Hiába kapott dísztemetést, nem talált örök nyugalomra Bartha Sándor, Vásárhely negyedik polgármestere, aki 1853 és 1856 között vezette a várost. A Bartha család Arany temetőben álló családi kriptájának ajtaját valaki lefeszítette, a koporsókat felfeszítette, a maradványokat kiborogatta, sőt a polgármester koponyáját is elvitte. Ilyen sorsra jutott a sírkert több kriptája is. A város életében egykoron jelentős szerepet játszó személyek sírhelyének 20 százaléka elhanyagolt, romlásnak, pusztulásnak indult. Lázár János polgármester javaslatára bizottságot hozott létre a közgyűlés azzal a feladattal, hogy tisztázzák, mely sírokat kell gondozni, áthelyezni, illetve mely sírok sorsát kell jogilag is rendezni. A sírbizottság irányításával Szenti Tibor írót, néprajzkutatót bízta meg a városi közgyűlés. - Mindenféleképpen érdemes megőrizni az utókor számára azoknak a vásárhelyieknek a nyughelyét, s nem csak emlékét, akik annak idején sokat tettek a városért. Sajnos közülük sokan a már régen lezárt Arany temetőben nyugszanak. E sírkert kriptáiban az eltelt évtizedekben hajléktalanok vertek tanyát, akik kegyeletsértő módon nemcsak kiforgatták az elhunytakat, de esetenként a koporsódarabokból rakott tűznél melegedtek - mondta Szenti Tibor, aki a bizottságba az egyház képviselői mellett a múzeum és a levéltár munkatársait szeretné bevonni. A bizottság munkáját jelentősen segíti, hogy Laurencz Dénes nyugalmazott építészmérnök, a helytörténettel foglalkozó Szeremlei Társaság tagja már végigjárta a város temetőit, hogy felkutassa a jeles vásárhelyiek nyughelyét, ö fedezte fel és bontotta ki saját kezűleg a gaztenger alól például Soós István egykori polgármester sírját, amelyet 2006 ápribsában helyeztek át az Arany temetőből a Kincses temető díszsírhelyére. Laurencz Dénes 3-400 jeles személy sírját találta és örökítette meg fotókon. A fényképeket kartonlapra ragasztotta, melyre felírta a síremléken található összes feliratot is, s a gyűjteményt a városi levéltárnak adományozta. Ám sokszor ő is hiába kereste az olyan jeles személyek sírját, akiket - a korabeli újságok szerint - ezreket megmozgató dísztemetéssel helyeztek örök nyugalomra. S SÍRSORSOK. Méltatlan körülmények között nyugszik a Dilinka temetőben Nagy András János, aki saját költségén fúratta a városnak a János téri artézi kutat. Szametz András 48-as honvéd százados sírját ma is gondozzák az Unitárius temetőben. Kokron József katolikus temetőbeli síremlékéről valaki évekkel ezelőtt ellopta a gyáralapító mellszobrát. A Kincses temetőben a főbejárat melletti családi kriptában alussza örök álmát Szeremlei Sámuel, a várostörténet jeles írója, de a közelben található az Őszi Tárlatok szervezője, Galyasi Miklós egykori múzeumigazgató nyughelye is. Sírjáról az egyik csónak alakú fejfát évekkel ezelőtt ellopták, a másik ezt követően került múzeumi gyűjteménybe. Az ajánlat 2009. január 1-jétöl visszavonásig érvényes. Az üzleti díjcsomagok igénybevételéhez kisvállalkozói megállapodás aláírása szükséges. Az opció kizárólag a TeteMárris szolgáltatásokat magában foglaló üzleti hang díjcsomag csoportok eseten vehető igénybe. Az ajánlat további, teljes kbrü és részletes feltételei a T Pontokban. üzleteinkben és ügyfélszolgálatunkon érhetők el: 1430,06-1/265-9210. Horror az Arany temetőben www.i-mobile.hu Összehozzuk a jó üzleteket