Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-06 / 4. szám

Kedd, 2009. január 6. Megyei tükör 17 BÁRÁNYI IBOLYA LISTÁJÁN A TEJFÖL VISZI A PÁLMÁT Fotók: Schmidt Andrea SZIKVÍZ ÉS PÁLINKA. - A szénsavas italok közül a szikvíz tartalmazza a legtöbb szén-dioxidot. Különle­gessége, hogy az első korty is ugyanolyan erős, mint az utolsó. Az 1850-es évektől lehet Magyaror­szágon szikvizet kapni, a század­fordulón 4-5 ezer szikvízkészítő cég működött - tudtuk meg Bánffi Ist­vántól. A pálinkáról a Wikipediát kérdeztük: Buda környékén már a 13. századból találtak speciális égettboros (pálinkás) üvegeket. A 16. századig az égetett szesz gyógy­szernek számított, a pálinka szó a 17. századtól terjed el a magyar nyelvben, ám ekkor a gabonapár­latra használták. nek érezné az életet. A költőt a Túró Rudi említése hozta ki belőle, így fo­galmazott: eltölt a magyarságtudat, ha beleharapok. 6 további FOTÓK a témáról u interneten! www.delmagyar.hu fl CSONGRÁD, MÓRAHALOM, VÁSÁRHELY: EGY VIDÉK. A borostérképeken a csongrádi borvidéket egy nagy pöttyel szokás jelölni, mert hivatalosan tizenhat település tar­tozik ide. Újabban három körzetre osztják a borvidéket, a csongrádi mellett pusz­tamérgesi és mórahalmi körzet létezik, ezeken a termőhelyeken egy-egy hegyköz­ség működik. Tehát hivatalosan a csongrádi borvidéken terem a sóshalmi, a pusz­tamérgesi bor szőlője is. A kalauzok szerint a borvidék „változatos, szélsőséges klí­mája a kiskunsági borvidékéhez hasonló, de itt nagyobb a besugárzás éves meny­nyisége. Ez az ország egyik legmelegebb borvidéke". Szőlőtermelő helyek a csongrádi borvidéken AZ IS EREDMÉNY, HOGY 2008-BAN A VÁRTNÁL KEVESEBB GAZDÁNAK MENT EL A KEDVE Egyre jobban csengő név: alföldi bor NYOLC DOLOG, AMIÉRT MEGÉRI MAGYARNAK LENNI - A SZALONCUKORBÓL SOKAKNAK ÉVENTE EGYSZER IS ELÉG - ERŐS PISTA ÉS PÁLINKA Ön a tejfölről vagy a szódáról mondana le? OM-GRAFIKA Egy rangos szakmai díjnak is köszönhetően nő az érdeklődés az alföldi borok iránt. A mi vidékünkön tavaly a vártnál kevesebb ültetvényt vágtak ki a gaz­dák, és egyre többen kísérleteznek világhírű fajtákkal. Közben az az olasz ital, ami borra emlékeztet, nálunk továbbra is nagy tételben talál vásárlóra, míg Ausztriába például nem jut be. BAKOS ANDRÁS 2008 az alföldi borok éve lesz - jósolta az újság 2007 decemberében, amikor a Kunsági Borvidéken dolgozó Fritt­mann János lett az év borásza. Az elis­merést a Magyar Borakadémia ítéli oda minden évben, ezt a szakma Kos­• • A magyar termés 7 7 negyven százaléka származik az Alföldről. Ungerbauer György suth-díjának nevezik, a kitüntetett az évszám megjelölésével később is vise­li a címet. Ez azért volt jelentős hír mifelénk, mert a kilencvenes évek borhamisítá­si ügyei nagyon lerontották az alföldi borok renoméját. A megbecsülést mostanra sikerült visszaszerezni. Bár a megkérdezettek általános vélemé­nye az, hogy nem teljes a kép, ha a ta­valyi évet csak ebből a szempontból nézzük, az szerintük is elmondható, hogy tényleg nagyobb figyelem jutott az alföldi boroknak. Ez köszönhető a díjnak - de annak is, hogy a köny­nyebb borok világszerte egyre kere­settebbek. Mindez a megye neves szőlőterme­lő helyeit egybefoglaló csongrádi borvidéken például úgy csapódik le, hogy a kivágásra szánt központi ke­retet tavaly nem használták ki. Azaz a vártnál kevesebben akartak fel­hagyni a termesztéssel. Ungerbauer György, a csongrádi hegyközség el­nöke úgy látja, hogy a nagyobb fi­gyelem már régóta megillette volna az alföldi borokat. - Az interneten el­érhető a december hatodikai X. or­szágos rozéborverseny végeredmé­nye. Érdemes megnézni, hogyan sze­repelt a csongrádi borvidék, mert ez mindig tárgyilagos mérce - mondja SELLER DÓRA A DISZNÓSAJTOT HIÁNYOLTA LSITÁNKRÓL FORRÁS: DMiDV- GYŰJTÉS az elnök. A netről az derül ki, hogy a Bokrosi Borászati Kft. mintája ezüst, Gulyás Ferencé bronz, Ungerbauer Györgyé ezüst, az ásotthalmi Somodi Borgazdasági Kft.-é pedig arany mi­nősítést szerzett a versenyen. A magyar termés negyven százalé­ka származik az Alföldről. Ehhez az arányhoz képest a hegyvidékiek még mindig szervezettebbek és sike­resebbek. - A minőségi munka, a fej­lesztés és az újítás igénye nálunk is jellemző: egyre többen telepítenek világszerte ismert fajtákat, fehérrel kísérleteznek ott, ahol eddig csak vörössel foglalkoztak - mondja Un­gerbauer. Ez a napos oldal. Ugyanakkor töb­bek szerint is köznevetség tárgya, hogy mire mentek el azok a 8 forin­tok, amelyeket a jövedéki pénzből egy igazi nemzeti bormarketing-stra­tégiára szánt a szakma. „Ilyen körül­mények között inkább néhány em­ber konokságának és a jó szerencsé­nek köszönhető, hogy egyre jobb bo­rok készülnek Magyarországon" ­mondta egy, névvel inkább nem nyi­latkozó Csongrád megyei borász. Eu­rópai viszonylatban még mindig széthúzónak számítanak a magyar termelők, és - talán ezért - a kor­mány sem tesz meg mindent azért, hogy a szőlőből élők egzisztenciája ne kerüljön veszélybe. A bornak ne­vezett olasz áruról van szó, amely UNGERBAUER GYÖRGY CSONGRÁDI HEGYKÖZSÉGI ELNÖK SZERINT A BORVERSENY AZ IGAZÁN OBJEKTÍV MÉRCE Fotó: Tésik Attila nagy tételben továbbra is bejut, és PET-palackokba, magyar borral föl­javítva elégíti ki azok igényeit, akik­nek csak ilyen italra telik. - Ez egy elhibázott uniós rendelkezés miatt történik igy - mondja Ungerbauer. ­Az Unió elvileg az áruk szabad áramlásáról is szól, mégis talán nem politizálok azzal, ha tényszerűen megállapítom: Ausztriában meg tud­ják akadályozni azt, hogy olyan bor jusson be az országba, amely árt a hazai piacának. A SZÉNSAVAS ITALOK KÖZÜL A SZIKVÍZ TARTALMAZZA A LEGTÖBB SZÉN-DIOXIDOT Van, akit eltölt a magyarságtudat, ha Túró Rudiba harap, más egy évig is ki­bírná nélküle. A tejföl hiánya komoly gondokat okozna, a szaloncukor és a mákos guba viszont nem létszükséglet. GONDA ZSUZSANNA Mi lenne velünk, magyarokkal, ha nem ehetnénk tejfölt, szaloncukrot, Túró Rudit, mákos gubát, kocsonyát, Erős Pistát, nem ihatnánk szódavizet, pálinkát. Különösen az év végi ünne­pekkor hiányoznának ezek a tipikus magyar ételek, italok. De tényleg hiá­nyoznának? Hét szegedit kérdeztünk, hogy milyen gyakran kívánja meg, és melyiket a leginkább a fentiek közül. A tejföl kapta a legtöbb szavazatot, második helyen a kocsonya végzett. Nagyjából egyformán hiányozna a Tú­ró Rudi, a szódavíz és az Erős Pista, utána következik a pálinka, a szalon­cukor. Életünket a legkönnyebben a mákos guba nélkül tudjuk elképzelni. Bánffi István, a szegedi szódás di­nasztia leszármazottja - nem meglepő módon - a szódát sorolta az első hely­re: mindennap issza. A szaloncukorból neki évente egyszer is elég, pálinkát pedig sosem iszik. Kollégája, Csapó Mi­hály, a Bánffi Bt. munkatársa a tejfölt az első, a mákos gubát az utolsó helyre sorolta. Listánkat halászlével és csipet­kés zöldborsólevessel egészítette ki. - Szerintem a disznósajt és az abált szalonna hiányzik a felsorolásból - je­lentette ki Seller Dóra, majd megkér­dezte: hogy mutat majd az újságban, hogy ö a disznósajtot szereti. Hát így. A nyolc termékből egyébként a tej­fölt kedveli legjobban, aztán a kocso­nyát. A szaloncukor és a szóda neki akár egy évig sem hiányzik. Barátnő­je, Bárányi Ibolya szemléltette is az előbbi iránti csekély vonzódását: ne­künk adta a nála lévő édességet. Az ő dobogósai: tejföl, Erős Pista, szódavíz. - Kocsonya nélkül nem tél a tél! Ha kell, a 83 éves nagymamámat kizava­rom a piacra, hogy vegyen hozzávalót. Ö főzi a legfinomabbat a világon! - je­lezte Anna nevű válaszadónk, mit hoz ki belőle a kocsonya iránti rajongás. De a szaloncukrot még ennél is jobban szereti, annak ellenére, hogy számára a régi fajta, dupla papiros volt az igazi. Róbert felől a „kocsonyaipar" csőd­be mehetne, de tejföl nélkül szörnyü­Q Botrányt kavart a Túró Rudi A Wikipedia szerint 1968-ban a Budapesti Tejipari Vállalat Klein Sándort, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatóját kérte fel új, akkor készülő termékük reklámpszichológiai kampányának megtervezésére. A munkáért 10 ezer forintot fizetett. Klein - aki az egykori Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán is tanított ­találta ki a Túró Rudi nevet. A név - pornográf asszociációk miatt - kisebb botrányt kavart, de végül maradhatott. A Hírlapkiadó Vállalat Reklám Osztályának vezetője levélben értesítette a Budapesti Tejipari Vállalat igazgatóját, hogy az „erkölcstelen elnevezésű termékük reklámozását a kiadásunkban megjelenő lapokban nem engedélyezzük".

Next

/
Thumbnails
Contents