Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-30 / 25. szám

Péntek, 2009. január 30. Délmadár 17 GUBÍK ÁGI ALAKÍTJA SPANYOLORSZÁG KIRÁLYNÉJÁT A VICTOR HUGO-DRAMABAN Pozsonytól Szegedig Pozsonyban diplomázott, sokat forgatott Szlovákiában, így az ottani kö­zönségjobban ismeri Gubík Ágit, mint a magyarországi. A vonzó szí­nésznő Kamarás Iván partnereként Máriát, Spanyolország királynéját alakítja a Királyasszony lovagjában, amit ma mutatnak be a Szegedi Nemzeti Színházban. HOUÓSI ZSOLT - Victor Hugó drámája valójában egy krimi: olvasva is izgalmas. Amikor Znamenák István rendezővel elkezd­tünk próbálni, elsősorban az foglal­koztatott, hogy ne csak a romantikus pátoszt mutassuk meg benne. Persze érzelemdúsan kell játszani, hiszen nagy szerelemről, nagy cselszövésről és nagy halálról van szó. Sokkal ér­dekesebb azonban az emberi oldal: a • • Rossz a szabadúszás, 7 7 jobban szeretnék egy állandó társulat tagja lenni. Tíz évig kézilabdáztam, csapatjátékos vagyok. Gubík Ági r GUBÍK ÁGI A KIRÁLYASSZONY LOVAGJA PRÓBÁJÁN Fotó: Frank Yvette királyné egy kétségbeesett, magá­nyos, törékeny nő. Sokáig nem is tudja, hogy kibe szerelmes, csak a hozzá írt leveleket olvasgatja. Jó, ha egy magányos nőnek van egy ilyen kapaszkodó az életében. Először csak az ösztöneiben, a fejében indul meg valami, később, amikor találko­zik Ruy Blas-val, a gyönyörű férfival, akkor persze beindulnak más dolgok is. Az esendőség megmutatására tö­rekszem: a királyné küzdene az érzé­sei ellen, de nem tud, hiszen fiatal, egészséges, és vágyai vannak - értel­mezi a szerepét Gubík Ági, aki most játszik először a Ruy Blas-t alakító Kamarás Ivánnal, és örül, hogy na­gyon jó szereposztással mutatják be a Királyasszony lovagját - amely egyébként A vihar helyett került a nagyszínházi bérletekbe. A Zselízről származó színésznő Till Attila Pánik című filmjének fő­szereplőjeként tavaly elnyerte a 39. Magyar Filmszemle legjobb női ala­kításért járó díját, és évekig a szol­noki társulat tagja volt, idehaza mégis kevésbé ismeri a közönség, mint Szlovákiában. - Az együttélés során sohasem tapasztaltam feszült­séget szlovákok és magyarok között. Mindig úgy éreztem, a viszályt a po­litikusok szítják. A legjobb barátaim ma is szlovákok, akikkel ezt a prob­lémát is meg szoktuk beszélni, és többnyire humorral ütjük el. Nemré­giben volt egy filmbemutatóm Szlo­vákiában, a premier után egy rende­ző elmondta: a magyar nagykövet­ségtől megbízást kapott, hogy csi­náljon valami közös filmet, ami a szlovákokat és a magyarokat össze­hozza. Szerintem a kultúra lehetne az egyik út, amelyen közeledni le­hetne egymáshoz. A pozsonyi szín­pulzivitással és kulturális háttérrel gazdagítottuk. Mi pedig a szlovák osztálytársainktól tanultunk másfaj­ta gondolkodást. Izgalmas előadása­ink születtek, érződött rajtuk a köl­csönhatás - mondja Gubík Agi. Azt is hozzá teszi: amikor szlovákul be­szél, van egy pici akcentusa, de ezt ki tudja küszöbölni, ha színházi elő­adásra készül. A vonzó színésznőnek a filmszem­le díja nem hozott újabb lehetősége­ket, de nem is várt túl sokat tőle. Szlovákiába és Csehországba viszont egyre többet hívják forgatni. - Fontos lenne, hogy a színpadi és a filmes feladataim jól kiegészítsék egymást. Rossz a szabadúszás, jobban szeret­nék egy állandó társulat tagja lenni. Tíz évig kézilabdáztam, csapatjáté­kos vagyok. Szabadúszóként erős a bizonytalansági faktor, magyarorszá­gi színházakban ebben az évadban ez az első feladatom. Szorongó típus vagyok, nem tudok hamar megnyíl­ni, ezért nehéz volt belecsöppenni a szegedi társulatba. Kell egy kis idő, hogy az ember érezze: elfogadják. Meg kellett kínlódnom a szerepem­Námet hagyományok - Míg a szlovákiai színjátszás az orosz hagyományokra épül, a magyarországi inkábba németre. Kevesebbet elemzünk, mint Szlovákiában, ahol a hosszú megbeszélések után könnyebb színpadra lépni, mert tudjuk, hogy mit szeretnénk. Itt rögtön színpadra megyünk, az elemzés inkább menet közben, a próbákon zajlik - állítja Gubík Ági. művészeti főiskolát szlovákul végez­tem, mert ott nincs külön magyar osztály. Tanáraim európai gondolko­dású szlovák művészek voltak, so­hasem volt semmilyen nemzetiségi probléma. Sőt kifejezetten szerették a magyar hallgatókat, mert egészen más temperamentummal dolgoz­tunk. A szlovák szöveget, a szláv színjátszást valamiféle magyar im­mel is: ez egy verses dráma, amely­ben ki kell jönniük a rímeknek, még­sem szabad erre figyelni, a civil be­szédhez kell közelíteni. Nem könnyű feladat. Nagyon hiányzik hatéves kisfiam is, akivel most a férjem, Teli­hay Péter van otthon. Meséltem a fi­amnak, hogy egy királykisasszonyt játszom, ami felkeltette az érdeklő­dését. Megnéz majd. HÍREK NYOMOZÁS A MÓRA-MÚZEUMBAN Miért halt meg Krisztus? Milyen bű­nöktől váltotta meg kereszthalálával az emberiséget? - ezt nyomozza ki a Móra-múzeum biblikus tárlatán jövő szerdán este 6 órától Pataki Ferenc színművész, aki egy nyomozó bőré­be bújik a performance kedvéért, ö a rendező is, a bibliai jeleneteket Kiss Agi bábművész és a Kelemen László Színitanoda növendékei játsz­szák el. Az alapsztori a hét főbűn ­kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, restség ­szálait igyekszik felgöngyölíteni. Megidézik Lucifert, Pilátust, Káint, Mária Magdolnát. VÍZIN VIKTÓRIA A METROPOLITANBEN A szegedi konzervatóriumban szer­zett magánénekesi diplomát a ki­lencvenes években Vizin Viktória (képünkön), aki Maddaléna sze­repében ebben a szezonban debü­tál a New York-i Metropolitan Operában. A kö­vetkező előadá­sát szombaton 19 órától élőben közvetíti az MR3 Bartók a Metből. A magyar mezzo­spoprán Riccardo Frizza karmester vezényletével, a Gildát éneklő Alek­sandra Kurzak, a mantuai herceget alakító Giuseppe Filianoti és a Rigo­lettóként hallható George Gagnidze partnereként lép színpadra. Vizin Viktória az utóbbi években világ­szerte sikert aratott: 2007-ben Lon­donban, a Royal Opera House Co­vent Gardenben, tavaly pedig a Los Angeles Operában Carmen szerepé­ben lépett fel. Szárnyas dinnyék ef Zámbótól „Örömfestészet" - így lehetne jellemezni ef Zámbó István mű­vészetét, amit holnaptól a szege­di közönség is szemügyre vehet. Korunk extravagáns alkotója több mint hetven képpel, szob­rokkal és egy installációval mu­tatkozik be. Az ef Zámbó életmű­vét bemutató kiállításon olyan egyedi, karakteres szimbólumok is megjelennek, mint a sugárzó koporsó vagy éppen a szárnyas dinnye. - Ef Zámbó István autodidaktaként kezdte pályafutását - mondja Nátyi Róbert, a kiállítás kurátora, a REÖK művészeti vezetője. - A művészetet egyfajta terápiás tevékenységként éli meg, úgy is mondhatnám: „örömfes­tészet" az övé. Igazán egyedi stílust alakított ki magának. Pályája kezde­tén, a hatvanas-hetvenes években valódi polgárpukkasztó fenegyerek­nek számított. Partvonalon kívüli volt, aki mára azonban kanonizáló­dott. Ef Zámbó nem csupán örömfesté­I EGYPERCESEK 50 PERCBEN. Ör­kény István Egypercesei újra színpadra kerülnek február 10-én 19 órakor a REÖK-ben. A novellákat a Szegedi Focus Mű­hely színészei adaptálják a REÖK színpadára. Az előadásra szóló jegy ára 500 Ft. szetet, hanem örömzenét is alkot: alternatív rockzenekara, a Happy Dead Band február 13-án a REÖK-ben is fellép. Koncertjeiken saját szerzeményeiket, Bizottság-, Balaton-, Neurotic-, és Trabant-dalo­kat játszanak. A tárlaton hetvenöt kép, tizen­négy szobor és egy installáció lát­ható életművéből, a hatvanas évek­től kezdődően napjainkig. Nátyi Róbert, a REÖK művészeti főta­nácsadója szerint ef Zámbó nem az a fajta művész, akit be lehet skatu­lyázni. A szegedi kiállítóházban is látható alkotások hihetetlenül szí­nes fantáziavilágáról tesznek tanú­bizonyságot: a szürrealista és dada­ista vonásokkal bíró, gyermeki hu­morral és bájjal fűszerezett munká­kon gyakran találkozhatunk több­ször is felbukkanó szimbólumok­kal. Sokszor a kulturális ikonokat is beemeli a képekre, legtöbbször használt alakjai között van a mis­kakancsó, Superman, Háry János és Kleopátra. - Az egyik képen látható az úgyne­vezett Edwin-marslakó, melyet ef Zámbó a hatvanas években talált ki magának, és valószínűleg a világból és akkori helyzetéből való elvágyó­dását szimbolizálta. Meglepő és szin­tén sokszor megjelenő jelkép a lán­goló koporsó is, amely furcsa módon pozitív jelentést kap, egyfajta lélek­hajót ábrázol. Ef Zámbó István különös alkotása­it március 15-éig láthatják az érdeklő­EF ZÁMBÓ ISTVÁN AZ ÖRDÖG CÍMŰ FESTMÉNYE IS LÁTHATÓ MAJD A SZEGEDI KIÁLLÍTÁSON dók a REÖK-ben. A teljes árú belé­pők 700, a kedvezményes jegyek 500, a felnőtt csoportos belépők 500, a kedvezményes csoportosak pedig 400 forintba kerülnek. OO

Next

/
Thumbnails
Contents