Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-23 / 19. szám

Péntek, 2009. január 23. Megyei tükör 17 ZSIGMOND VILMOS SZEGEDEN MOZIZIK Zsigmond Vilmos szombaton délelőtt 11 órától barátaival Szegeden mozizik. Az Oscar-díjas operatőr, Szeged díszpolgára a Belvárosi mozi róla elnevezett termébe ül be, hogy lássa, mire képes a háromdimenziós technika. A felújított Zsigmond Vilmos Termet január 16-án avatták, az ünnepségre a szegedi származású operatőr is meghívást kapott, de akkor még az Egyesült Államokban volt. KÉT KONCERTET AD A MOLNÁR DIXIELAND Elővételben minden jegy elfogyott a 45 éves Molnár Dixieland Band jubileumi, február 6-i szegedi koncertjére. A nagy érdeklődésre való tekintettel a zenekar és a vendégművészek - Malek Andrea, Fool Moon úgy döntöttek, hogy aznap két koncertet adnak. A pótidőpont február 6., 17 óra. Emiatt tolódik a másik fellépés időpontja, nem a korábban meghirdetett 19 órakor, hanem 19.30-kor kezdődik. A helyszín az IH Rendezvényközpont. SZÍNHÁZ, FILM A REGIÓRÁBAN Ma délután 13 óra 20 perckor ismét jelentkezik a Magyar Televízió l-es csatornáján a Szegedi Stúdió körzeti magazinja, a Regióra. A műsor nézői ellátogathatnak a békéscsabai Jókai színház Boldogság gyere haza! című zenés játékára. A darab Paczuk Gabi előadásában Cserháti Zsuzsának állít szívszorító emléket. Mundruczó Kornél filmrendező Kisebbségekért díjat kapott. A Magyar Filmszemle fődíjasa - aki a Cannes-i Filmfesztiválon a Delta című alkotásáért elnyerte a filmkritikusok díját - ezer szállal kötődik a magyarországi románokhoz. összeállítást láthatnak róla. Mely néphagyományok öröklődnek át az évszázadokon és melyek vesznek el? A néprajzkutató válaszol, egy vőfély pedig bemutatkozik a műsorban. Szerkesztő: Sári Zsuzsa. AZ IDEI NEMZETKÖZI MEZZO-VERSENYBEN DEBRECENI LESZ A MAGYAR PRODUKCIÓ Marad az operafesztivál A második nemzetközi Mezzo-operafesztiválnak is Szeged adhat otthont idén novemberben. Nem igaz, hogy Debrecen szerezte volna meg a rendezvényt. Az viszonyt tény: az idei magyar versenyprodukció nem szegedi lesz, hanem a cívisvárosból jön. HOLLÓSI ZSOLT Idén már nem Szeged, hanem Debrecen lesz a házigazdája a Mezzo televízió közreműködésével másodszor megrendezendő nemzetközi operaversenynek és -fesztiválnak - lehet hallani a városban. - Valóban megfordult a fejemben, hogy elviszem Szegedről a fesztivált, mert tavaly sok minden nem úgy működött, ahogyan kellett volna. A város vezetése azonban ragaszkodott a rendezvénysorozathoz, és garanciát kaptam tőlük, hogy erőfeszítéseket tesznek a siker érdekében. Két-három héten belül aláírjuk a szerződést, most ennek az előkészítése folyik - cáfolta lapunknak a téves információkat tegnap Havas Ágnes, a verseny létrehozója, az Armel produkció vezetője. A fesztiváligazgató azt is elárulta: idén is november 3-a és 17-e között rendezik meg a döntőt a Szegedi Nemzeti Színházban, de nem a helyi operatagozat adja majd a magyar versenyprodukciót, hanem a debreceni. Havas szerint ennek nincs különösebb oka, eleve úgy tervezték: akár évről évre változhatnak az együttműködő színházak. A tavalyi partnerek közül csak a New York-i Dicapo Opera és a gdanski Balti Opera tér vissza újra, a brémaiak és a rennes-iek helyett egy svájci és egy cseh társulat produkcióját láthatja majd a döntőben a szegedi közönség. A verseny részleteiről február elején tartanak nemzetközi sajtótájékoztatót Budapesten. • A TAVALYI VERSENY LEGJOBB FÉRFI OPERA-ELŐADÓJA, ADAM DIEGEL IS ÉNEKELT VOLNA AZ ELMARADÓ DÓM TÉRI GÁLÁN - MÁSKÉPP KÁRPÓTOLJÁK Fotó: Segesvári Csaba S A szabadtérin nem lesz gálakoncert A Mezzo-verseny tavaly novemberi díjkiosztó gálaestjén még úgy jelentették be, hogy a két fődíjas, az amerikai Adam Oiegel és a horvát Janja Vuletic közös gálakoncerten énekel majd a Dóm téren, és ezt az estet később sugározza majd a Mezzo is. - A gazdasági helyzetre való tekintettel óvatosan kellett a nyári programunkat összeállítanunk; ebbe a tervezett gála gazdasági okok miatt most nem fért bele. A Mezzo-fesztivál igazgatójával, Havas Ágnessel konzultálva döntöttem erről, ugyanakkor Adam Diegel számára más meglepetést találtunk ki tájékoztatott Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója. Információink szerint a győztesek gálakoncertjét valószínűleg máshol rendezik majd meg, Havas Ágnes keresi a megfelelő helyszínt. - A Mezzo-operaverseny és -fesztivál szegedi ötlet, amit az önkormányzat, a szabadtéri és a színház azonnal felkarolt, forrásokat biztosított a rendezvény létrehozásához. A városmarketing szempontjából óriási érték a rendezvénysorozat, a Mezzo televízió tavaly 39 országba hosszú időn át sugározta azokat a filmeket, amelyek Szegedet, a színházat és a szabadtérit mutatták be, valamint két héten át közvetítette a döntőben szereplő versenyprodukciókat is mondta Solymos László alpolgármester, aki azt is hangsúlyozta: a városnak 2010-ig van szerződése az operafesztivál megrendezésére. Megszokhattuk már azt, ha egy újonnan induló rendezvény sikeres lesz, akkor más is megpróbálja rá kivetni a hálóját. Természetesen ebben benne van az is, hogy a szervező is megpróbálja srófolni a rendezvény árát. Szeged ragaszkodik ahhoz, hogy a Mezzo-verseny továbbra is Szegeden legyen. Biztosítjuk az ehhez szükséges forrásokat és minden egyéb feltételt. A fesztivál nem eladó! A város kulturális életéért is felelős alpolgármester úgy véli, Szegednek az a fontos, hogy a fesztivál keretében olyan produkciók jöjjenek, amelyekkel a szinház repertoárja is gazdagodik. - így volt ez tavaly, így lesz ez idén és jövőre is, hiszen öt új operaprodukciót láthat majd a szegedi közönség. - Sajnálom, hogy saját előadásunk nem része az idei fesztiválnak, de a fő szempont a publikum érdeke: a nézőik így is láthatják az évad során a mi produkciónkat. A versenyen szereplő darabokkal pedig gazdagodik a kínálat - kommentálta a változásokat Gyüdi Sándor, a szegedi teátrum főigazgatója. B SZŐNYEGEK ÉS TRANSZVESZTITÁK. Már nem sokáig, február 1-jéig látogatható a REÖK két izgalmas tárlata, az egzotikus, keleti tájak buja varázsát és régmúltját idéző Szőnyegkiállítás, valamint a brazil transzvesztiták életéről készült fotókat bemutató Glamour. ANDY WARH0L NEVEZETES BANAN0S KEPE Bananbol műtárgyát kreál a pop-art Tucatáruból műalkotás - így lehetne összefoglalni a huszadik század legnagyobb hatással bíró képzőművészeti irányzatának lényegét. A pop-art a mindennapi élet banális jelenségeit állítja reflektorfénybe. Andy Warhol például kólás üveget, banánt, leveskonzervet, szappanos dobozt tett kulturális ikonná. A REÖK hamarosan nyíló kiállításán hamburgerekről alkotott elképzelését is szemügyre vehetjük. A pop-art stüus elnevezése a populá- kijelentéssel végképp lerombolta a ris kifejezésből ered, magyarul talán határokat az úgynevezett „magasműígy hangozhatna: népszerű művé- vészét" és a mindennapi élet között, szet. „Ha jól belegondolunk, az áru- A média által csak „a pop herceházak tulajdonképpen olyanok, mint geként" aposztrofált Warhol a hatvaa múzeumok." Andy Warhol ezzel a nas években kezdte a fogyasztói társadalom jellegzetes tárgyait szimbólumokká emelni. A Campbell-féle leveskonzerveket 1962-ben állították ki Los Angelesben, majd New York-ban. Manapság az utcán is szembe jöhet velünk egy Warhol-műalkotással díszített póló, de sokaknak megtalálható a lakásában olyan díszpárna, esetleg kávésbögre, melyen egy Warhol-féle coca-colás üveg vagy akár Marilyn Monroe színpompás portréja díszeleg. A pop-art persze nem céltalan stílusként lett divat a képzőművészek között: a személytelen, távolságtartó, hűvös viszony, melyet a tárgyakkal kialakítottak iróniára, karikírozásra volt alkalmas. Andy Warhol egyik kedvenc technikája, a sokszorozás is ezt az eltúlzást segítette, hiszen a gépies, monoton módszerek leképezték azt, amit például a hatalmas gyárak valósítottak meg futószalagon előállított termékeikkel. A coca-colás üveget például Warhol az egyik képén több tucatnyi alkalommal ismétb, rakja egymás mellé. A technikát híres-hírhedt műtermében, a művészek és sztárok találkozóhelyeként is népszerű Factory-ban fejlesztette tökélyre. A sokszorozás jellemző többek között a Marilyn Monroe-ról készült szitanyomat-sorozatára is, melyeket február 7-től a REÖK-ben is láthatják az érdeklődők. Warhol leghíresebb képei készültek ezzel a technikával. (X) Különleges népi hangszerek Szentesen Ötven népi hangszert láthatnak az érdeklődők azon a vándorkiállításon, amely a magyar kultúra napja alkalmából tegnap nyílt meg a szentesi Koszta József Múzeumban. A különleges, elfeledett hangszerek közül többet meg is szólaltattak. SZŰCS CSABA Kecskeduda, töröksíp, tilinkó, doromb, recefice, tökcitera, palóc fuvola - csupán néhány különleges népi hangszer azok közül, amelyeket tegnap óta bárki megtekinthet a szentesi Koszta József Múzeum megyeházi épületében. Az ötven tárgyat bemutató vándorkiállítás anyagát Kurca-parti vonatkozású darabokkal is kiegészítették, így a tárlat tablóin Szenyéri Dániel szentesi tekerős életútja is megelevenedik. - A kiállítást Csete Gyula, a mezőberényi Orlai Petrich Soma Gyűjtemény vezetője rendezte - mondta Béres Mária múzeumigazgató. A hangszereket április 12-éig láthatják az érdeklődők. A múzeumi tárlókban elhelyezett népi hangszereket egy interaktív előadás keretében tegnap életre is keltette Birinyi József. A néprajz- és hangszerkutatótól megtudtuk: a bőrdudákat elődeink kutya-, kecske- és juhbőrből készítették. A tekerő vagy nyenyere, régies nevén tekerőlant pedig az Alföld déli részén, Kiskunfélegyházán, Szentesen, Csongrádon és Szeged környékén terjedt el leginkább. Érdekesség, hogy egyik nemzeti hangszerünket, a tárogatót a Rákóczi-szabadságharc után betiltották, ahogy a dorombot is, amelynek furcsa hangja az indoklás szerint rossz hatással volt a fehérnépre. wa,,:] 23 liann : c-iuVv:.«, KÜLÖNLEGES NÉPI HANGSZEREKET REJTENEK A TÁRLÓK Fotó: Tésik Attila