Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-23 / 19. szám

Péntek, 2009. január 23. Megyei tükör 13 Miért jön Csongrád megyébe a turista? •+ Folytatás az 1. oldalról Hiszen a megafürdőnek köszönhetően a vendégéjszakák száma ugrásszerűen emelkedhet: a mostani több mint 230 ezret szinte csuklóból „hozták" a szálláshelyek, hiszen 2008-ban már zárva volt a Royal, szeptembertől pedig a Forrás is. Napi 500 férőhellyel kevesebb áll most a vendégek rendelkezésére. A top 10-es bstát nézegetve az látszik, hogy Szegedhez képest erősen lemaradva, tizednyi, vagy annál is kevesebb ottalvós vendéggel dicsekvő KITEKINTÉS. Győr-Moson-Sopron megyében nem a megyeszékhely vezet a vendégéjszakák számában, hanem Sopron: a hűség városában 347, Győrött 184 ezer éjszakát adtak el (kevesebbet, mint Szegeden). A top 20-as listájukon szereplő települések mind rendelkeznek attrakcióval: Mosonmagyaróvár a fogászati turizmus fellegvára, Röjtökmuzsaj és Dunakiliti a kastélyáról, Hegykő, Kapuvár a fürdőjéről híres, Hegyeshalom, Kópháza a határ menti fekvéséből, Fertőrákos, Sarród a kerékpáros turizmusból profitál. S Futottak még Tipikusan egynapos célponttá vált, de még így is a 10. helyen áll Ópusztaszer, ahol mindössze 4401 vendégéjszakát tudtak eladni. És lecsúszott Mártély -1002 vendégéjszakájával: az a Holt-Tisza menti üdülőhely, amely a múlt rendszerben országos hírű volt. Balogh Jánosné polgármester azt mondta, a strandon az utolsó 10 évben nem fejlesztettek semmit, még mindig ugyanazt a tusolót kell használni, amit az ő gyerekkorában állítottak fel. Nincs bolt, nincs zöldséges. A faluban nincs panzió, a kemping csak olcsó szállást kereső iskolai csoportok fogadására alkalmas. Mindeddig nem találtak pályázati forrást a fejlesztésére. kisvárosok következnek. És szinte valamennyi a fürdőinek köszönheti, hogy „megfoghatja" a vendéget. Látványos a makói vendégéjszakák számának 128 százalékos megugrása, köszönhetőn a Romániából érkező turistáknak. Mellesleg Szegeden is a románok a leggyakrabban megforduló külföldiek, őket a németek követik. Mi indokolja Szentes második helyét? Háttérinformációkat gyűjtve megtudtuk, hogy az ottani sport- és élményközpont, valamint annak üdülőházai kínálnak olyan wellness- és egyéb szolgáltatásokat, amelyek marasztalják a vendégeket. Mórahalmon, a lista negyedik helyezett településén - mondta el Teleki Ferenc né Tourinform-iroda-vezető bővült a fürdő, nőtt a szálláshelyek száma. A 350 forintos fejenkénti és éjszakánkénti idegenforgalmi adót az utolsó fillérig visszaforgatták a fürdő fejlesztésébe. Ne gondoljunk persze nagy összegre: október végéig alig 5 millió forintról van szó. Balástya a 6., Szatymaz a 9. helyen áll a megyei top 10-ben. Miért? Balástyán az egyéjszakás tranzit a húzóerő, az Orchideában és a Camionban például egyszerre 80-an alhatnak. De a szabadidőközpont és a kiadó tanyák is hoznak vendéget. Szatymazhoz is tartozik tranzitforgalmat bonyolító, a régi 5-ös út mellett fekvő kemping. A100 éves fogadót hétvégeken a lakodalmas vendégek töltik meg, a tanyai romantikát kereső turisták pedig lovastanyákon szállásolják el magukat. ÓPUSZTASZER TIPIKUS EGYNAPOS CÉLPONTTÁ VÁLT A TURISTÁK SZÁMÁRA Fotó: Frank Yvette SULYOK ERZSÉBET Magunkért Komoly ember nem hiheti, hogy a bankot majd meghatja a munkátlanságom. Minden bizonnyal az optimisták klubjába tartoznak, akik ezekben a napokban azt veszik számba, melyek a „biztonságos" munkahelyek. Amíg soroljuk, hogy orvos, gyógyszerész, rendőr, tűzoltó mindig kell, az energiaipar dolgozóinak munkahelyét a válságban sem fenyegeti veszély - addig sem kell arról beszélni és gondolkodni, hogy tízezrek veszítik el a munkájukat mostanában. Az eddig általunk irigyelt dunántúli régiókban és Közép-Magyarországon a legtöbben, becslések szerint mostanáig 20 ezren kerültek az utcára. Vegyük például a 30 ezres lélekszámú Komáromot, ahol már most úgyszólván minden máso• • Komoly ember dik család elvesztette legalább az # # nem hiheti, hogy egyik keresetet. Azért példálózom Komárommal, mert itt, a délkeleti végeken nekünk egyelőre nehéz beleképzelni magunkat a válság teljes mélységébe. Úgy tetszik, most pont azzal jobb a helyzetünk, ami eddig a hátrányunknak számított. A Dunántúlt és Közép-Magyarországot ellepték a multik, megtelepedtek a korszerű, exportra gyártó iparágak, mint az elektronika, elektrotechnika, hírközlés. Ezek és a beszállítóik szenvedték meg először a recessziót. Mifelénk alig települt hírmondó ezekből az ágazatokból, ezért még kevéssé érzékeljük a bőrünkön, mekkora a baj. Egyébként akkora, hogy tegnap már uniós képviselő javasolta: a csoportos létszámleépítések elszenvedői kapjanak egyéves haladékot a lakáshiteleik törlesztésében. Mondjuk ebbe semmiféle képviselőnek nincs beleszólása, kizárólag a bankok dolga, amelyeknek viszont nem a szociális érzékenység a legfőbb tulajdonságuk. Ugyancsak tegnap másik politikus azt javallotta, hogy engedjék el a munkaügyi bírságokat, hadd pályázzanak közbeszerzéseken a munkára roppant rászoruló, korábban vétett cégek. Szóval a politikusok hetet-havat összehordanak, nyilvánvalóan azért, hogy jó benyomást keltsenek. Hiszen komoly ember nem hiheti, hogy a bankot majd meghatja a munkátlanságom, a törvényt meg úgy lazíthatom, ahogyan napi érdekem diktálja. Akkor mi lesz itt? Churchill-lel szólva vér, veríték, könnyek? Alighanem. És alighanem csak egy hasznunk lehet a rosszból: megtanuljuk végre, hogy akkor kell takarékoskodni, amikor van miből, azaz akkor se szórjuk a pénzt, amikor tehetnénk. Országnyian és egyenként. És talán megtanuljuk, hogy magunk tehetünk valamit - magunkért. TORMÁSI GYULA IDEN IS BEVALLALTA Szeged újra nyeregbe száll a Nemzeti Vágtán Újra szurkolhatunk a szegedi lovasnak a második Nemzeti Vágtán. A város a tavaly jól futó, de balesete miatt idó'eló'tt kiesett négylábút és zsokéját indítja. MUNKATÁSRUNKTÓL Szeged az elsők között nevezett a Nemzeti Vágtára, amit idén május 30. és június 1. között második alkalommal rendeznek meg a budapesti Hősök terén. A történelmi hangulatú, nagyszabású lovasversenyre települések, illetve cégek nevezhetnek március 15-éig, amelyek ezzel lehetőséget kapnak, hogy saját standdal jelenjenek meg az Andrássy úton. A verseny összdíjazása 52 millió forint, az előfutamok győztesei és a döntőbe kerülők is l-l millió forinttal gazdagodnak. - Ugyanabban a felállásban indulnánk, mint tavaly, azaz - ha semmi nem jön közbe - Tormási Gyula lenne a zsoké, aki Arany Patakon lovagolna - mondta el Szélpál Gábor, a Szegedi Városkép Kft. vezetője. A profi zsoké annak ellenére is vállalta a részvételt, hogy tavaly a középfutamban súlyos balestet szenvedett, és hónapokig nem versenyezhetett csigolya- és bordasérülései miatt. Szélpál szerint a tavaly óriási látogatottságú esemény remek lehetőség a város turisztikai kínálatának, hagyományainak bemutatására. A nevezési díj és a szegedi stand felállítása 2,4 millió forintba kerül - a pesti megjelenés révén a városba csábított turisták ennél lényegesen többet hozhatnak. A NEGY MANCS SZERINT A KORMÁNY „SZELS0J0BB" AKCIÓT INDÍTOTT - APRILISBAN ALLATTART0 TELEPEKET LATOGATNAK A NEMET UJSAGIR0K Botrány Berlinben: védtük a libamájat Szélsőjobboldali indíttatású, megfélemlítő akciót folytat a magyar kormány - ezt mondta a Négy Mancs Alapítvány képviselője a berlini élelmiszer-ipari szakvásáron. A rendezvény nemzetközi sajtótájékoztatóján ez előtt a magyar kormány képviselője arról beszélt, hogy a libatömés bizonyítottan nem állatkínzás, a magyar baromfiágazatot pedig érdemtelenül érte kár az állatvédők kampánya nyomán. Áprilisban német újságírók járják végig a magyar libafarmokat. MUNKATÁRSUNKTÓL Áprilisra meghívta Magyarországra a libatömés és az állattartás körülményei iránt érdeklődő német újságírókat Süth Miklós országos főállatorvos, szakállamtitkár a berlini élelmiszer-ipari szakvásáron. A Zöld Hetet (Grüne Woche) a világ egyik legjelentősebb agrárkiállításaként tartják számon. A magyar kormány képviselője és Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke azért tartott itt szerda este nemzetközi sajtótájékoztatót, hogy támogassa a baromfitartókat és -feldolgozókat, amelyeket hátrányosan érintett a Négy Mancs Alapítvány kampánya. Az MTI tudósítása szerint Süth Miklós és Bárány László arról beszélt, hogy a vízi szárnyasok tömése több száz éves hagyományra visszatekintő állattartási mód Magyarországon, rendezett törvényi háttérrel. Tudományosan bizonyított, hogy ez nem okoz fájdalmat, nem állatkínzás. Az állatvédők mégis az ellenkezőjét állítják, kampányuk pedig mintegy 2 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar baromfiágazatnak. Hatvanezer magyar termelő munkahelyéről, egzisztenciájáról van szó, s az anyagi kárnál nagyobb az erkölcsi, hiszen a magyar mezőgazdaság hagyományos ágazatát érte támadás. A berlini sajtóeseményen botrány is volt: a Négy Mancs németországi képviselője ugyanis - megismételve a libatömésre vonatkozó állításaikat - durva hangnemben reagált a magyar szóra. Szerinte szélsőjobboldali indíttatású, megfélemlítő hecckampányt indított ellenük a magyar kormány. Ez azért érdekes, mert korábban kommunizmusban megrekedt, még korábban pedig az izraeli tőke karmaiban vergődő magyar baromfiiparról szóltak internetes közleményeik. A főállatorvos ezek után hívta meg a német újságírókat a magyar állattartó telepekre. Az invitálás áprilisra szól, de aki hamarabb jönne, jöhet. Ezt azért mondta Süth, mert a Négy Mancs szerint meglehet, a kormány áprilisig „eltakarítja a törvénytelenségeket". Várjuk a választ Miután a Négy Mancs Alapítvány magyar irodájában nem nyilatkoznak újságírói kérdésekre, e-mailt írtunk a szervezet osztrák központjához. Egy kérdést tettünk fel: hogyan kommentálja a szervezet, hogy a Hungerit újraindította a hizlaltbaromfi-feldolgozást. A válasz azért is lenne érdekes, mert annak idején a szervezet azt állította: a Hungeritnek kapóra jött az ő kampányuk, erre lehetett hivatkozni a létszámcsökkentéskor, amire egyébként is sor került volna. Kérdésünkre egy hete várjuk a választ. A magyarországi irodában a minap megígérték, utánanéznek, miért nincs válasz. A HVG-nek adott interjújában közben Jürgen Faulmann kampányfőnök azt mondta, „gyanújuk szerint" a Hungerit egy percre sem állította le ezt a munkát. - Bárkit szívesen látunk, mindent megmutatunk - felelte kérdésünkre Magyar József, a Hungerit vezérigazgatója. Hozzátette: egy olyan üzemnek, amely minden, Európában érvényes audittal rendelkezik, nincs, nem lehet takargatnivalója. - A Négy Mancs úgy állítja be, hogy nálunk az állatjólét terén semmi sem történt, amíg az Unió tagjai nem lettünk, és ma is le vagyunk maradva; ezt ugyan könnyű lehet elhitetni a német vásárlóval, de nem igaz - mondta lapunknak Kasza Gyula, az FVM osztályvezető munkatársa, aki kollégáival együtt előkészítette a berlini sajtótájékoztatót. - 2006-ban minden telepet, 2007-ben pedig hetven százalékukat ellenőriztünk végig, csak állatjóléti szempontból. Az Unió öt százalékot várt volna el. Az első magyar állatvédő szervezet 1845-ben alakult meg, az első állatvédelmi törvényünk pedig 1893-ban született meg.