Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-22 / 18. szám

161 Kapcsolatok Csütörtök, 2009. január 22. MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT • A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSUNK A 9. OLDALON Ki kezeli otthon a kasszát? GYÁNTI GYÖRGY nyugdíjas állatgondozó: - A párom, ö vezeti a háztar­tást. A kezdetektől így volt, ezért öregkorunkra sem vál­toztattunk ezen a szokáson. Olyan nem fordult még elő velem, hogy ne lett volna ná­lam elég pénz, mert megvon­ta volna tőlem valami miatt. Mindig kaptam tőle annyit, hogy hétről hétre beoszthas­sam. POSTABONTAS VIRÁGOS KIS SÁNDOR őstermelő': - Azt a keveset, amihez hozzá­jutok, igyekszem magam be­osztani. Igazából kínlódok, hi­szen nem sok jut nekünk ha­vonta. Néhány évvel ezelőtt a feleségemmel együtt próbál­tunk okoskodni az anyagiak te­rén, de amióta egyedül va­gyok, rám hárul ez a feladat. S mivel a pénz is kevesebb, gaz­dálkodni is nehéz vele. DÉNES JÁNOS őstermelő: - Ketten, az asszonnyal közö­sen oldjuk meg ezt a felada­tot. A nagy bevásárlásoknál és kisebb-pénzköltésnél is együtt osztunk, szorzunk, hogy mikor, mire mennyit költhetünk. összecsiszolód­tunk már annyira az évek alatt, hogy ezt összekülönbö­zés nélkül is meg tudjuk olda­ni. Elhunyt Eke József Nagy veszteség ért bennün­ket, Csongrád megyei népmű­velőket az év első napjaiban: január 4-én elhunyt a szakma egyik nagy öregje: Eke József (1933-2009), az algyői műve­lődési ház egykori igazgatója, s az algyői népi együttes volt vezetője. A néptáncmozga­lomnak több mint 60 éven keresztül volt lelkes tagja tán­cosként, zenészként, együt­tesvezetőként; 43 éve lett mű­velődésiház-igazgató Algyőn, az intézmény élén 28 évig, 1994-ig állt. Az algyői műve­lődési házat szakmailag és műszakilag teljesen tönkre­ment állapotban vette át, de óriási lendülettel látott neki a helyi közművelődés és közös­ségi élet újjászervezéséhez. Elsőrangú szervezőmunkája mellett soha nem riadt vissza a kétkezi munkától sem, melyre igen sokszor volt szükség a következő évtize­dekben is. A város és a köz­ség összevonását követően, 1973-tól kezdve a városi mű­velődési központtal való szo­ros függésben kellett dolgoz­nia; 1982-ben életveszélyessé nyilvánították intézményét; e katasztrofális állapot csak az új faluház felépítésével, 1994-ben szűnt meg. Eke Jó­zsef e többszörösen kiszolgál­tatott állapot ellenére kiemel­kedően sikeresen végezte te­vékenységét. Még 1966-ban megalakította az Algyői Népi Együttest, melynek gyermek, ifjúsági és felnőtt néptánccso­portját, pávakörét és zeneka­rát esetenként egyedül ő ma­ga vezette. Koreográfiáiban feldolgozta a község teljes ha­gyományvilágát, táncolt még hetvenen felül is, klarinétos­ként játszott a zenekarban. Az együttes már a 70-es évek elején nívódíjas lett; egyes csoportjai a legjobb minősíté­seket (Arany Páva stb.) érték el. Eke József a népmüvelés minden területével ugyan­ilyen intenzitással foglalko­zott. Kiállítások, ismeretter­jesztő előadások, irodal­mi-színházi produkciók épp­úgy szerepeltek a művelődési ház kínálatában, mint a kü­lönféle közhasznú, lakossági programok, nyári gyermektá­borok. Egymás után alakul­tak meg a közösségek az al­győi művelődési házban: az ifjúsági klub, a nyugdíjas­klub, a kertbarátkör és még így sorolhatnánk. A 70-es évek második felétől országo­san ismert és népszerű nagy­rendezvénnyé emelkedett az algyői búcsú. E remek prog­ram során reggeltől estig vál­tották egymást a rendezvé­nyek; a búcsúi vásárra szá­mos népművész érkezett, ko­ra délután kezdődött a népi együttesek menettánca, majd a nap fénypontja a művelődé­si ház udvarán kialakított szabadtéri színpadon bemuta­tott népzenei gálaműsor volt. Mindezt az óriási munkát Eke József csaknem egymaga vé­gezte 28 éven keresztül, az említett lehetetlen körülmé­nyek között és elképesztően kevés támogatásból. Igen ki­váló kapcsolatépítő volt: a korabeli szegedi és Szeged környéki cégek, vállalatok szívesen támogatták program­jait, együtteseit, közösségeit. Maga Szeged város és az „anyaintézmény" viszont sok­szor megalázóan „rövid pórá­zon" tartotta: munkásságát soha nem ismerték el megfe­lelően aktív idejében; de még időben, 68 évesen lett Algyő díszpolgára, 2006-ban pedig végre átvehette a Wlassits Gyula-díjat. Mindig nagyon aktívan vett részt a népművelői szakma he­lyei, megyei és országos életé­ben. A Csongrád Megyei Nép­művelők Egyesülete alapító tagja volt; aktivitásával, jelleg­zetes humorával mindig hozzá­járult közösségünk fejlődésé­hez, hangulatához. Életpályája, embersége, népművelői munkássága szakmánk legkiemelkedőbb személyiségei közé emelik; példaképként emlegethetnénk fiatal kollégáink előtt, de alig­ha vállalná ma már valaki azt a rengeteg munkát, amit ő végzett, főként pedig azokat az emberi, szakmai, műszaki körülményeket, melyekkel őt sorsa sújtotta évtizedeken át, s amelyeken mégis felülemel­te őt óriási hivatásszeretete. Fénylő emlékét személyes és közösségi emlékezetünk végső határáig megőrizzük. A Csongrád Megyei Népművelők Egyesülete tagjai nevében: Kiss Ernő Nincs gazdája Csongrádnak Tisztelt Polgármester úr! Korábban Csongrád város messze az Alföldön arról volt nevezetes, hogy rend, tiszta­ság, gondozottság, a városveze­tés részéről odafigyelés uralta. Ma ugyanez nem mondható el. Sőt! A város utcái, terei, parkjai piszkosak, szemetesek, gondo­zatlanok, más szóval gazdátla­nok. Hiányzik a rendszeres takarí­tás, a parkok, virágágyak szak­szerű kezelése, a fák, bokrok ápolása, nyesése. Külön említést érdemel a város központja, azon belül is a Szentháromság téri park. Ez a város leglerobbantabb, legszemetesebb, legelhanya­goltabb területe. Miért? Elfo­gadható válasz bizonyára nincs és nem is lehet, mert a valóságot megcáfolni nem le­het. Ha a polgármester úr rendszeresen gyalogosan jár­ná a város utcáit, meggyő­ződhetne a fentiekről, és meghallaná a lakosság lesúj­tó véleményét. Arra a kérdésre, hogy miért csak az utcán és baráti körben mondják el sokszor nyomda­festéket nem tűrő véleményü­ket a lakosok, azt válaszolják, „úgysem történik semmi, min­den marad a régiben". Ezért nem látogatják a helyi képvise­lők beszámolóit megfelelő lét­számban, ezért fogy az ún. közmeghallgatás résztvevőinek száma. Polgármester úr! Többet kell ezzel a problémával foglalkoz­ni és mindenek előtt több pénzt biztosítani a költségve­tésben. Miből? Ez az ön dolga! Ha nagyon akarja, van és lesz megoldás. Szőrfi Mihály, Csongrád SARUSI-KISS JÁNOS világbajnok kenus: - Általában én, de a feleségem­mel közösen hozunk döntése­ket. Megbeszéljük, meddig me­hetünk el bizonyos esetekben, de szerintem normális család­ban ez így természetes. Kisebb összegeknél magunk is szok­tunk dönteni, de 50 ezer forint feletti tétel esetében már össze­ül a kupaktanács, hogy bele merjünk-e vágni vagy sem. ORVOSI ÜGYELETEK SZAKELLÁTÁSI ÜGYELET SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ: Baleseti sebészet, felnőtt: traumatológiai klinika A részlege (Semmelweis u. 6.). Já­ró betegek: traumatológiai szakrendelése, 7-19 óráig (Tisza L. krt. 97.). Sebészet, nem bal­eseti: sebészeti klinika B részle­ge (Kálvária sgt. 57.). Urológia és sürgősségi felnőtt betegel­látás: sürgősségi betegellátó osztály (Kálvária sgt. 57.). Bal­eseti sebészeti, gyermek: tra­umatológiai klinika A részlege (Semmelweis u. 6.). Szemészet: szemészeti klinika (Korányi fasor 10-11.). ALAPELLÁTÁSI FELNŐTT KÖZPONTI SÜRGŐSSÉGI ORVOSI ÜGYELET: hétköznap 16-tól reg­gel 7.30-ig : Kossuth Lajos sgt. 15-17. Tel.: 62/474-374 vagy 104. GYERMEKGYÓGYÁSZATI KÖZPON­TI ÜGYELET: hétköznap 16-tól másnap reggel 7.30-ig, Kossuth Lajos sgt. 15-17. Tel.: 62/474-374 vagy 104. S. 0. S. LELKISE­GÉLY-SZOLGÁLAT: megyeszerte ingyenes: 06/80-820-111, Vásár­helyen 16-02 óráig: 06-62/29-9-529, Makón 16-02 óráig: 06-62/212-515. GYÓGY­SZERTÁR: Gyógyszertér Szeged Plaza, 22-től reggel 8-ig, tel.: 62/559-992. CSOROG A TELEFON Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, ta­pasztalataikat ma Nyemcsok Eva újságíróval oszthatják meg. Az ügyeletes újságíró hétfőtől péntekig 9 és 16 óra között hívható a 06-30/218-1111-es mobiltelefonszámon. E-mailt a kapcsolatok@delmagyar.hu címre küldhet­nek. SMS-számunk: 06-30/303-0921. Ha nem kapott újságot, hívja a 62/567-864-et, vagy je­lezze a terjesztes@delmagyar.hu e-mail címen TEVE NELKUL A 30/288- 9901-es számról tele­fonáló olvasónk szerbit lehet tévé nélkül élni, sőt! Tartalma­sabban telnek azoknak az em­bereknek a hétköznapjai, akik nem ülnek állandóan a képer­nyő előtt. Közel hatvanéves ol­vasónk emlékszik még arra, amikor csak délután ötkor kez­dődött az adás. Gyerekei azon­ban már a Tini Nindzsa Teknő­cöket nézték, ami agresszivi­tást sugárzott, nem beszélve a mai rajzfilmekről. Ráadásul ol­vasónk neje is tévéfüggő, amit az úr nehezményez. Szerinte az emberek elmennek a szép dol­gok mellett, mert csak a televí­zió érdekli őket. KERÍTÉSNYELŐ FA Józsa Dániel Szegedről hívta fel a figyelmet: a Széchenyi tér és a Vár utca sarkán kivágtak két platánt. A park felőli fa arról híres, hogy annak idején, ami­kor még a parkosított rész fém­kerítéssel volt körbekerítve, be­nőtte a vaskerítést. Többen úgy is hívták: a kerítésnyelő fa. Most mellmagasságig vágták le, érdemes lenne otthagyni a törzsét, ami „bekebelezte" a kerítést, érdekességnek. SZÁGULDÓ KAMIONOSOK Roseinstein Emília szerint Sze­geden a kamionosok lassan át­veszik az utakon az irányítást. Szombat délután az új hídtól a dorozsmai útig két kamion fényszórójával irányította az autókat a külső, illetve a belső sávban. 80-90 kilométeres se­bességgel döngetnek a váro­son, mert ők sietnek. Ez már a sokadik eset, hogy villogásuk­kal félrehúzódásra kényszerítik az autósokat. Hol vannak ilyenkor a rend őrei? Miért nem lehet őket lassításra és a KRESZ betartására kényszeríte­ni? - kérdezi olvasónk. KERESIK A SEGÍTŐT Apátfalvi olvasónk keresi azt a segítőkész fiatalembert, aki másodmagával kihúzta a férjét a lovak alól, s értesítette a mentőket, amikor az november 30-án lovaskocsi-balesetet szenvedett Makó és Apátfalva között, a 43-as út mentén. Ol­vasónk szeretné neki megkö­szönni, hogy megmentette a férje életét. Arra kéri, jelent­kezzen a 20/923-8583-as tele­fonszámon! FULLADOZIK A VÁROS Nem csoda, ha „fulladozik a város", hiszen szinte minden­ki autóval jár a tömegközleke­dés helyett - mondta olvasónk a 30/288-9901-es számról. Sze­rinte divat kocsiba ülni, mert sokan „lenézik" a trolival, vil­lamossal közlekedőket. Pedig ha többen utaznának a tömeg­közlekedési jármüveken, a le­vegő is tisztább lenne. Olva­sónk szerint csak engedéllyel lenne szabad autót vásárolni, ő nem adna mindenkinek. Ugyanakkor a buszközleke­dést is visszafogná a vonato­zás javára. Szegedi olvasónk a 30/288-9901-es számról jelez­te: az új autókat, kamionokat úgy tervezik, hogy lefelé fúj­ják ki a levegőt, a kipufogó­gázt. Olvasónk szerint a lég­szennyezettséghez hozzájárul, hogy így felkavarják az úton a port. HOVÁ LETT A PÉNZ? A 30/372-9854-es számról tele­fonáló olvasónk a szocializmus hajnalán született, akkor, ami­kor azt mondták, hogy minden a népé: a gyárak, a földek. Az­óta szépen lassan mindent el­adtak, és az ország adóssága sem csökkent. Nem érti: az el­adott gyárak, vállalatok után befolyt pénzek hová tűntek? Ráadásul a munkanélküliség is egyre nagyobb Magyarorszá­gon. Szerinte a kormány és a képviselők hibája, hogy itt tart az ország, mert nekik az lenne a dolguk, hogy rendet tegye­nek. Ugyanakkor azt sem érti, hogy miért teheti meg néhány munkaadó, hogy feketén dol­goztasson embereket - ezeknek a munkásoknak miből lesz nyugdíjuk? NAPI REJTVÉNY • UTÓLAG EGYSZERŰ Rejtvényünk vízszintes 1. és füg­gőleges 3ti. számú sorában utó­lagos okosságot tesz nyilvánva­lóvá Feleki László. VÍZSZINTES: 1. A megfejtés első sora. Zárt betűk: T, T. 11. Bűnbánó zsoltár (latinul). 12. Melyik ember birtokolja? 13. Izomszalag. 14. Űr­állomás. 15. Izrael által ellenőr­zött magaslat. 17. Idegen mozi. 19. Tiltás. 21. Renáta becézve. 22. Mo­sópornév. 23. Szélfogók. 25. Ráta­szít. 27. Okozat előzménye. 28. To­vábbá. 29. Biztonsági eszköz. 31. Som betűi keverve. 33. Félig! 34. Te és én. 35. Magyar költő. 36. Fo­lyadék. 37. Reszeled a végén! 38. Suli. 40. Alaszka folyója. 42. Bi­zalmas megszólítás. 43. Ellentétes kötőszó. 45. Titkos ügynök. 46. Plusz. 47. Egyenirányításra hasz­nált elektroncső. 50. Fájl eredeti írásmóddal. FÜGGŐLEGES: 1. Amely időpontban. 2. A lehető legcsekélyebb. 3. Szin­tén. 4. A Nautilus kapitánya. 5. Há­rom több szláv nyelven. 6. Kanalaz­ni. 7. Eredni kezd! 8. Tréfás színházi ötlet vagy bemondás. 9. Szarvas ál­lat harci módszere. 10. Jelenség a téli Balatonon. 16. Szerv a fejen. 18. ... bene; jól jegyezd meg! 20. Fut­ballklub névbetűi. 23. Híres színész­nő (Marina). 24. Felelőssé teszem. 26. Indítéka. 30. Házi szárnyas. 32. Paripa. 33. Feszült. 34. A megfejtés második sora. Zárt betűk: N, E, E, S. 37. Férfinév. 39. Bálvány {latin—gö­rög szó). 41. Szólt valamiért. 44. Pa­lindrom név. 46. Vadászgép. 48. Izomrost. 49. Sah kétharmada! 50. Város: Santa ... Előző rejtvényünk megfejtése: Akiben nem hisznek, az elkárhozik. J

Next

/
Thumbnails
Contents