Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-03 / 2. szám

ITTHON LÁSS CSODÁT! IE JE Fr % NAP 09-BEN Montreali csoda: fura kalapdíszével is üdvözli az új esztendőt a kanadai Jean-Pierre Hamelin FOTÓ: MTI/APÍTHE CANADIAN PRESS/PETER MCCABE Már elkezdődött: 58 szilveszterező meghalt egy bangkoki szórakozóhelyen keletkezett tűzben, Szlovákia bevezette az eurót, Csehország átvette az EU soros elnöki tisztét, 28 fős legénységével együtt elraboltak egy egyiptomi te­herhajót a szomáliai kalózok... Az új esztendő első napjának történései mi­att kissé félve nézünk előre: mi vár ránk 2009-ben. Reménykeltőnek szán­juk: felvillantunk évfordulós és jeles napokat, s előrevetítjük: hét hosszú hétvége vár ránk. hirdet Öbuda-Békásmegyer önkor­mányzata. A csillagászat nemzetközi éveként vonul a tudománytörténetbe 2009, az ENSZ- és az UNESCO-kezdeményezé­sére: 400 éve, 1609-ben fordította elő­ször a csillagos égbolt felé Galileo Ga­lilei kezdetleges távcsövét. Országszer­te előadás-sorozatok, diákvetélkedők, asztrofotós kiállítások, távcsöves be­mutatók viszik közel a csillagokat és a csillagászat tudományát a nagyközön­séghez. A részleteket a www.csilla­gaszat2009.elte.hu cím alatt leljük - a jelszóval együtt: „Az Univerzum: ben­ne élsz, fedezd fel 2009-ben, a csilla­gászat nemzetközi évében!" Távcsövekkel és szabad szemmel ál­latokat is megfigyelünk, hiszen ez az esztendő nem csupán a legnagyobb emberszabású majom, a gorilla éve. A mi vidékünkön a kék vércsére és a veté­si varjúra figyelünk. A két madár élet­módja ugyanis összefügg. A vetési var­jak sokmilliós állományát az 1980-as évektől olyan ütemben pusztítani kezd­te az ember, hogy ezzel 2001-től védett állattá tette. Am a vetési varjakkal együtt a kék vércsék száma is vészesen lecsappant, mert e madár a varjak el­hagyott fészkeiben költ és lakik. A világ nagy határidőnaptárában már ott a bejegyzés: január 20. - Ba­rack Obama megválasztott amerikai el­nök beiktatása; július - az 50. nemzet­közi matematikai diákolimpia Brémá­ban; július 22. - teljes napfogyatkozás (századunk leghosszabb napfogyatko­zása körülbelül 6 percig tart) Észak-In­diában, Kelet-Nepálban, Dél-Kínában és a Csendes-óceánon. Közben Európai parlamenti választásokat tartunk ná­lunk és a csillagzászlós Európai Unió minden államában. A hazai jelentős események közé tartozik, hogy végleg kivonják a hadrendből a MiG-29 típusú vadászrepülőgépeket; és ez az év a kul­turáhs turizmus éve lesz. Talán a gaz­dasági válság hatására idén mindent eluraló takarékossági felhívások része az is, hogy a Magyar Turizmus Zrt. 2009-ben arról óhajtja meggyőzni hon­fitársainkat: Itthon lássanak csodát! Álmodj, alkoss, újíts! - ezzel a jelmon­dattal Európában 2009 a kreativitás és az innováció éve. A jubileumok esztendeje is lesz 2009 - mondja a historizáló hajlamú jövőlátó. Példaként pedig sorolja: a ze­nekedvelőkloseph Haydnre, az irodal­márok Kazinczyra és a 100 éve szüle­tett Radnótira, a csillagászok Galileire, a reformátusok Kálvinra, a látássérül­tek Braille-re emlékeznek. Halálának 200. évfordulóján Joseph Haydnról biztosan sokszor és sokan elmondják: bár osztrák zeneszerző volt, de Esterházy Miklós udvarában közel 30 éven át az első számú zene­szerzőnek és zenésznek számított. Kazinczy-emlékévvel köszöntjük a nyelvújító születésének 250. évfordu­lóját. A részleteket azonban még tit­kolja a Nemzeti Évfordulók Titkársá­ga: honlapján sem leltünk informáci­ót. A világhálón kalandozva annyit si­került megtudnunk: „Mesebeli árva gyermek a magyar nyelv. Még az ág is húzza" címmel novellaíró pályázatot HÉT HOSSZÚ HÉTVÉGE. Ez a hosszú hétvégék éve: hétszer örülhetünk a szombat és vasárnap megfejelésé­nek. Az újév napjához csapott teg­napi pihenő miatt január 10-én szombat: munkanap. Március 15-én vasárnapot ülhetünk, április 13. a locsolkodós hétfő. Május elseje hosszú hétvégét nyit, mivel pén­tekre esik; a június eleji pünkösd­hétfőt is pihenéssel tölthetjük. Au­gusztusban az államalapítás ünne­pe csütörtökre esik, a pénteki pihe­nőnapot 29-én szombaton kell le­dolgozni. Az október 23—i ünnep péntekre esik, a halottak napi te­metőlátogatást vasárnapra tervez­zük. Karácsony előtt a december 19-i szombaton dolgozunk a 24-i, csütörtöki pihenőnapért. Ezzel együtt december 26. az év harma­dik olyan ünnepnapja lesz, amely hétvégére esik. Öt lánya miatt is érdekli Polgár Judit története KEPES, AZ ÖRÖK VISSZATÉRŐ Különös történetek. Világfalu. Könyv-jelző. Három produkció a 60. születésnapját ünneplő Kepes And­rás tévés ötlettárából. Szinte mind­egy is, melyik csatornán és mikor kerül adásba Kepes műsora, mert a közönség megy a műsor után. Az is­mert tévés személyiség azonban ­szülőként és könyvszerzőként is ­olvasásra buzdít. Öt lány édesapja­ként pedig a nők sorsa érdekli, pél­dául a Polgár Juditéhoz hasonló kü­lönös történetek. BABOS VIKTÓRIA - Rengeteg országban járt, rengeteg kultúrával találkozott, melyik volt a legkedvesebb, és miért? - Nagyon sok kultúra kedves ne­kem, egyet nem is nagyon tudok kivá­lasztani. Vannak helyek, ahol jobban érzem magam, vannak, ahol kevésbé. Ha nyaralni megyek, a latin országok­ba szívesebben látogatok, de például Mongóliában - ami egyáltalán nem számít szoros értelemben vett latin or­szágnak - hihetetlen jó kapcsolatom alakult ki az emberekkel. Pedig ha be­legondolunk, látnivaló ott szinte alig van. De ezt nagyon nehéz megfogal­mazni. Nagyon szerettem Peruban len­ni, izgalmas volt Marokkó is, és hosz­szasan tudnám sorolni, melyek voltak azok a helyek, melyek kedvesek szá­momra. A munka következő lépcsője - Nyaralás közben szokott azon gon­dolkodni, hogy az ott látott dolgok, tapasztalt élmények akár egy új mű­sor témái is lehetnének? - Amikor nyaralok, általában ezen nem gondolkodom. Viszont folyama­tosan jár azon az agyam, mi lenne a folyamatban lévő munkámnak a kö­vetkező lépcsője, ha éppen benne len­nék. És általában benne vagyok vala­milyen munkában. Illetve amikor va­laminek a vége felé járok, akkor töp­rengek azon, hogy mi lesz a következő Kepes András: A nyaralás és telelés zárójelbe tett munka FOTÓ: KISALFÖLD szélgetéssorozat fiatal írókkal, a Könyv-jelző is kereskedelmi csator­nán futott. Minden bizonnyal ez sem Desszert és különös „Különös történet" AzM1-enjanuár8-án16óra20 perckor megy a Desszert. Kepes Andrásé sorozatában meghív három embert vacsorázni, aztán, amikora desszertet hozták, a nézők is bekapcsolódhattak a hol vidám, hol drámai vacsora utáni beszélgetésekbe. Az M2-ön pedig januárll-én 18 óra 50 perckor tényleg különösnek ígérkezik a sztori: Kepes András műsorfolyamának legújabb epizódjának főszereplője maga Kepes András, aki 60éves - a riportert Gundel Takács Gábor kérdezi magánéletéről és a közel harmincéves tévés pályafutásának fontosabb állomásairól, részleteket láthatunk a nagy sikerű Desszertből, Apropóból, Stúdióból. feladatom, mit készítenék szívesen, tehát a nyaralás kétségkívül egy záró­jelbe tett munka. - Legutóbbi műsora a Különös törté­netek. A korábbiakhoz hasonlóan beemelte a szerkezetébe a kommuni­káció különböző tudományterületeit a szociálpszichológiától a kulturális antropológián keresztül a kultúrközi kommunikációig. Tudatosan választ­ja ezek alapján a témákat? - Nem tudatos, de az érdeklődési körömhöz hozzátartozik. Ennek való­színűleg az lehet az oka, hogy amikor valamilyen jelenség a világból elém kerül, akkor ezen az alapon próbálom meg én is értelmezni, amit látok vagy hallok. És ez az értelmezési kísérlet megjelenik a műsorban is. - A Különös történetek a Magyar Te­levízión ment. Ugyanekkora lenne rá az érdeklődés, ha kereskedelmi csa­tornán futna? - A műsor biztosan futna, csak ké­sőbbi időpontban. A Világfalu és a be­este nyolc órakor lenne adásban, mint most az ml-en volt, hanem éjjel fél ti­zenegykor vagy később. Az a furcsa, hogy amikor valamely műsorom ke­reskedelmi csatornán késő esti idő­pontban megy, ugyanakkora nézettsé­ge van, mint főmüsoridőben a köz­szolgálati televízióban. - Mi lehet ennek az oka? - Egyrészt az, hogy a kereskedelmi csatornákat lényegesen többen né­zik, másrészt valószínűleg van egy olyan, viszonylag állandó közönsé­gem, amely függetlenül attól, hogy mely szolgáltató adja, megy a műsor után. Persze ehhez hozzátartozik, hogy fenn tudnak egyáltalán marad­ni, mert ha éjjel egykor sugározzák, akkor elég sokan inkább csak más­nap nézik meg videóról, felvételről vagy az internetről. A gyerekekkel együtt olvasnak - Mint televíziós személyiség mit enged meg a gyermekeinek? Mely műsorokat nézhetik és melyeket nem? - Agresszív műsorokat nem enge­dünk nézni. A gyermekeim nagyon keveset tévéznek, s mi szülőként ar­ra próbáljuk rászoktatni őket, hogy helyette inkább olvassanak, s ezzel együtt mi is olvasunk. A legkisebb­nek pedig felolvasunk, hisz ő még olyan pici, hogy nem tud olvasni. A feleségem olasztanár, és azt találta ki, ha már a gyerek úgyis néz tévét, akkor nézze olaszul, mert miközben a meséket látja, megtanulja a nyel­vet. A pasi higgye: ő választott - Legutóbbi könyvében Polgár Judit „mattot adott" a férfiaknak. Ezek sze­rint a nők mindenben előbbre járnak, mint a férfiak? - Polgár Judit a könyv központi szereplője, az ő élete és pályája kapcsán próbáltam egy kicsit el­morfondírozni olyan kérdéseken, amelyek szinte mindenkit érdekel­nek: lehet-e a gyerekekből zsenit nevelni? Ha egy lány, egy nő sike­res a pályáján és a karrierjében, él­het-e teljes családi életet? Még hosszasan lehetne a kérdéseket so­rolni. Ezek mind olyan dolgok, me­lyek foglalkoztatnak, hisz öt lá­nyom van, és nekem sem mindegy, hogy milyen lesz a jövőjük. Úgy gondolom, ezek mindenki számára fontos kérdések. - Ha már ennyi nő veszi körül: igaz­nak tartja, hogy mindig a nö választ? - Ezt tudja, nem? Persze, és az okos nő úgy választ, hogy a pasi azt higy­gye, hogy ö választott.

Next

/
Thumbnails
Contents