Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-16 / 13. szám

Péntek, 2009. január 16. Aktuális 15 MÁR A A3-AS KIVILÁGÍTÁSA IS TEHER A TELEPÜLÉSEKNEK Elbocsátani lehet, de a lámpának égnie kell Bono ma három dimenzióban Sok mindennel, így a fűtéssel is ta­karékoskodhat egy önkormányzat, de a közvilágításon nem lehet spó­rolni, főleg ott nem, ahol nemzetkö­zi út szeli át a települést. A falvak nem remélik, hogy ezt a költséget más átvállalja tőlük, a kérdés inkább úgy vetődik föl: elsötétülhet-e egy település, ha önkormányzata fize­tésképtelenné válik? Elvileg igen. BAKOS ANDRÁS Közüzemi számlákal is fizettek az ön­kormányzatok abból a támogatásból, amelyet Gyenesei István miniszter osztott szét az elmúlt év utolsó hónap­jában. A felgyői polgármester, Ábel István nyilatkozta korábban lapunk­nak azt, hogy évente négymillió fo­rintjukba kerül a közvilágítás, és elő­fordult már korábban, hogy tárgyalni­uk kellett az áramszolgáltatóval, mert késtek a fizetéssel. Az önkormányzatokról gyakran írja az újság, hogy nem tudnak kijönni az államtól kapott normatív támogatás­ból. Ha egy helyhatóság forráshiá­nyos, megteheti, hogy támogatást kér a minisztériumtól, több településsel közösen, társulásban működteti isko­láját, óvodáját, körjegyzőségben a polgármesteri hivatalt. Megteheti, hogy lejjebb csavarja a fűtést a hivata­li helyiségekben. Az egyik legköltsé­gesebb közszolgáltatáson, az utcai vi­lágításon azonban nem lehet spórolni. Apátfalvának például 2008-ban 8 mil­lió 745 ezer forintba került a közvilágí­tás, Ferencszállás is négymillió forin­tot fizetett. A két település között az a különbség, hogy utóbbinál a kis utcák költsége elenyésző a 43-as nemzetközi út előírásszerű kivilágításának árához képest. A négymillió forint itt a költ­ségvetés öt százaléka, és ezt a pénzt is az államtól kapott normatív támoga­tásból kellene kiszorítani. Domokos István polgármester azt mondja, bár jó lenne, nem számítanak arra, hogy ezt a terhet átvállalná tőlük bárki is. Magyarcsanádon tavaly 9 millió 920 ezer 990 forintba került a közvilá­gítás, 295 milliós volt a költségvetés, és 77 milliós a forráshiány. Nehéz a helyzet: Farkas Jánosné polgármester­től tudjuk, ők is kaptak soron kívül 4 milliós támogatást, előtte pedig „sora­koztatták" a számlákat. Sokféleképp takarékoskodnak, korábban elbocsá­tás is volt az önkormányzat intézmé­nyeinél. A kérdésre - előfordulhat-e, hogy egy önkormányzat működésképte­lensége miatt megszűnik a közvilá­gítás - a Démásznál azt mondják, „az elvi lehetősége ugyan fennáll a közvilágítás kikapcsolásának a vil­lamosenergia-díjhátralék miatt, de erre nem volt még példa". Ha egy önkormányzat nem tud fizetni, a ve­le kötött közvilágítási szerződésnek megfelelően ad fizetési haladékot a szolgáltató, részletfizetésre is van lehetőség. „A régió felelős áram­szolgáltatójaként minden esetben keressük a mindkét fél számára elő­nyös és megfelelő megoldást" - szö­gezi le a cég. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZTÓL VOLT „HANGOS" TEGNAP A VÁROSHÁZA DÍSZTERME Fotó: Karnok Csaba Kávéházi est a városházán A szegedi városháza dísztermében, a közéleti kávéház programján, telt ház előtt tartotta meg tegnap Botka László polgármester a hagyományos évindító beszámolóját. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi közéleti kávéház szokásos évindító rendezvényének volt a vendé­ge a polgármester tegnap délután a vá­rosházán. Az elmúlt év történéseiről és az idei tervekről hallhattak mindazok, aki befértek a díszterembe. A beszélgetés szinte hajszálra 5-kor elkezdődött, mivel a városi televízió élőben közvetítette a programot. Botka László megköszönte, hogy ilyen sokan eljöttek, az ónos eső ellenére is. Az est moderátorának kérdéseire válaszolva a polgármester elmondta: a térségnek 150 milliárd forintos fejlesztési forrás jutott 2008-ban - a legtöbb az országban -, s ebből Szeged önmagában 53-55 milliár­dot kapott. A nagyobb összeggel kap­csolatban a 2010-re Makóig eljutó M43-as sztrádát, s a nyugati elkerülő út folytatását éppúgy felsorolta, mint az elektromos tömegközlekedés fejleszté­sét, az egyetemi beruházásokat, és 212 szegedi cég sikeres pályázatát. Szó esett az új fürdőről, amely közvetve hoz majd hasznot a városnak és lakóinak, valamint a Mars tér továbbépítéséről is. Ez utóbbival kapcsolatban leszögez­te: a nagycsarnok fedett, asztalos pia­cot jelent, így az a jövőben is az őster­melőket szolgálja. A Mars téri buszpá­lyaudvar pedig nem volt a városé, te­hát nem az önkormányzat értékesítet­te, arról a Tisza Volán kötött megálla­podást egy építőipari céggel, az új buszport felépítése fejében. Hogy mi lesz a helyén, azt szigorú városrende­zési tervek befolyásolják majd. Az érdeklődők írásban tehették fel kérdéseiket. Egyikük a baktói kerék­párút minőségét kifogásolta. A vá­laszban elhangzott: már elkészült az a lista, hogy mely hibákat köteles megjavítani a kivitelező. Többen móravárosi, subasai buszjáratokról szerettek volna hallani, de ezekkel kapcsolatban a polgármester beval­lotta: nem naprakész a témában. Ugyanakkor arról, miért nem jár még mindig busz a baktói „pihenő­utcán", azt mondta: nehéz úgy meg­oldani a fejlesztést, hogy a telektu­lajdonosok egy része nem járul hoz­zá az út szélesítéséhez. A FAGYOS, JEGES IDŐ MIATT TÖBB EMBERT LÁTOGATNAK A DOMASZÉKI GONDNOKOK NT ENNÉL NEM LEHET HALVÁNYABB A FÉNY A 43-ASON Szomszédjaikban bíznak a tanyaiak Szomszédjaikban és családtagjaik­ban bíznak a domaszéki tanyavilág­ban élő idős emberek. Az elmúlt he­tek fagyhalálaira gondolva kérdez­tük őket: ki segítene rajtuk, ha bajba kerülnének otthonukban? KISS GÁBOR GERGŐ - Mióta meghalt a feleségem, egyedül élek a tanyán. A fiam Romániába nő­sült, egyetlen társam a kutya - mutatott a domaszéki tanyavilágban élő Rácz La­jos a mellette szökdécselő, aranyszínű labradorra, Csokira. A korábban disznó­tenyésztéssel foglalkozó 75 éves férfi előbb a szomszédos, majd a házával át­ellenben levő lakatlan épület felé intett, majd felsorolta azokat a közeli tanyákat is, ahova csak alkalomadtán látogatnak ki tulajdonosaik. A legközelebbi lakott porta jó ötven méterre található. A szokatlanul nagy hideg, az odafi­gyelés és a segítség hiánya miatt negyvennél is többen fagytak halálra januárban hazánkban. Közülük min­den negyedik ember teste a saját fű­tetlen otthonában hűlt ki. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa arra kérte a lakosságot, figyel­jenek jobban egymásra. - A tüzelőt már jó ideje beszereztem, van elég télire. Ha csúszik az út, el sem indulok itthonról, még a lábamat sem szívesen teszem ki az udvarra. Délután négykor pedig már záróra van nálam, a sötétben nem járkálok ki - beszélt az idős férfi az elesés és a kihűlés ellen tett óvintézkedéseiről. Kihez tudna for­dulni, ha mégis valami baj történne? - Csak feltűnne valakinek, hogy nem lát - révedt el a távolba Lajos bácsi te­kintete. - Kálmán szomszéd, ha regge­lente erre jár, mindig nézi, hogy kinyi­tottam-e már a házam ajtaját. Ilyenkor hangosan beköszön, ö biztosan észre­venné, ha baj történne - magyarázta az idős férfi, akinek tanyájától néhány száz méterre, Domaszék központjától több kilométerre már a 84 éves Pintér Istvánt kérdeztük a tanyai életről, a hi­degről és a mindennapokról. A bácsi éppen fát aprított tanyájuk fészerében, mellette egy ugatós fekete puli ugrált. - Az egyik vejünk ott lakik a fóliákon túl - mutatott a távolba István bácsi, je­lezve, itt a néhány száz méteres szom­szédság is egészen közelinek számít. A férfi 83 éves feleségével él együtt a ta­nyájukon, így mindketten biztonságban érzik magukat. Ha bármelyikük meg­csúszna, elesne az udvaron, a másik te­lefonon rögtön tudna segítséget hívni. - Nemrég költözött szembe egy fiatal pár, az asszony át-átjár hozzánk - me­sélte boldogan István bácsi. Látszott az öregen, mégiscsak örül annak, hogy a fiatalabb korosztály is megtalálható közvetlen közelükben. Az idős férfi hosszú gondolkodás után még egy ta­nyát tudott megnevezni a környéken, amelyet laknak. B TÖBB A TANYAGONDNOK FELADATA. A domaszéki térségben az idős, ma­gányos embereket három tanya­gondnok látogatja. Őket - a fagyos, csúszós idő miatt - a polgármesteri hivatalban arra is megkérték: most azokra is figyeljenek, akikről tudják, sűrűn nyúlnak a pohár után. A ta­nyagondnokok naponta ötven em­bert keresnek fel. mikroperforált, nagy fényvisszaverő képességű vászon, belső zajokat elnye­lő padlószőnyeg, kiléptető rendszer a szemüvegek leadásához. A háromdi­menziós filmekhez elengedhetetlen ró­zsaszín és kék lencséjű műanyag szem­üvegeket ugyanis a film végén vissza­veszik, fertőtlenítik, és újra használják. E „trükkös eszköz" a normál szem­üvegre is feltehető - tudtuk meg Kószó János mozimechanikai műszerésztől, aki kiemelte még: a nézők az új techni­kával másodpercenként 48 képkockát látnak, így sokkal folyamatosabb lesz a mozgásélmény, mint a hagyományos vetítésnél, amikor ugyanennyi idő alatt csak 24 kocka jelenik meg A szegedi Belvárosi az első 3D-s vetí­tésre is alkalmas vidéki filmszínház Magyarországon, de ez nem jelenti azt, hogy hagyományos filmeket ezentúl nem ad. A szegedi közönség a U2 kon­certfilmjét (Bonóval, az együttes front­emberével) először ma 16 órakor lát­hatja, majd hat héten keresztül - pén­teken és szombaton este 10 órától is. A? •Jé'-jf" PINTÉR ISTVÁN FELESÉGÉVEL ÉL A TANYÁJUKON - ÖRÜLNEK, HOGY FIATALOK KÖLTÖZTEK A KÖZELÜKBE Fotó: Schmidt Andrea Folyamatosabb mozgásélmény, tér­hatású Bono - ma vetít először há­romdimenziós (az U2 együttes kon­certjéről szóló) filmet a szegedi Bel­városi mozi. MUNKATÁRSUNKTÓL Fotó: Segesvári Csaba A felújított Zsigmond Vilmos Termet avatják, és a U2, a világhírű ír rocke­gyüttes háromdimenziós koncertfilm­jét vetítik ma délután a szegedi Belvá­rosi moziban. A terem újításai - többek között -:

Next

/
Thumbnails
Contents