Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-15 / 12. szám

k • B . ^ ^ ^^ AZ EZERSZÍNŰ NŐI VILÁG P Pfc 4ÍP% MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ill/fl I Ilin1 ^ffl I • ^gl SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA • mmmM • • • 1M i MINDEN NO KIRÁLYNŐ A BALON A Lions klub és az egyetem közös bálja évről évre a szegedi társasági élet kiemelkedő eseménye Fotó: FRANK YVETTE Fényt, csillogást, vidámságot visz a téli szürkeségbe a báli szezon: vízke­reszttől hamvazószerda'ig tart a mulatságok sora. A szezon közeledtével minden nő a legjobb formáját akarja hozni: kicsit királynők lehetnek az es­tén. Sonkodi Rita maga varrja a báli ruhát, és saját magának a fodrásza, Vá­nyai Éva pedig aranydíszes fekete estélyiben táncol idén. FARKAS JUDIT Vízkereszttől hamvazószerdáig tart a farsang, a hagyományos báli szezon. Mulatnak a jótékonysági szervezetek, a gyógyszerészek, a vadászok, a jogá­szok, az egyetemisták - Szegeden a Szent-Györgyi Albert Rotary Club kez­di a sort január 17-én, szombaton. Bár már nem mindenütt követelmény a szmoking és a nagyestélyi, nincs nő, aki ne akarná a legjobb formáját hoz­0 SÁNDOR KLÁRA NEM JÁR BÁLBA. Munkájából kifolyólag sok báli meghívót kap, ám ezeket ritkán fo­gadja el az SZDSZ-es országgyűlési képviselő és egyetemi tanár: nem rajong ugyanis a bálokért. - Van, aki szereti, semmi baj ezzel, de én nem, és az ember őrizze meg ön­magát. A választókkal inkább foga­dóórán, a barátaimmal pedig szűk körben sokkal szívesebben találko­zom. Ügy véli, az egyik legrango­sabbnak tartott magyar esemény, az Operabál már régen nem az elit találkahelye: inkább médiacelebek vonulnak fel. ni. A készülődés sokszor olyan, akár az esküvő előtt: fodrász, szolárium, kozmetikus, műkörmös, esetenként tánctanár, nehogy hasra essünk a par­ketten a vadonatúj, méregdrága cipő­ben. - Egyénileg változik, mennyi idő alatt tanul meg valaki nézhető színvo­nalon táncolni, de két-három figurát az is elsajátíthat néhány nap alatt, akinek nem annyira harmonikus a mozgása - biztatta Pálinkó Lujza ver­senytáncos és tánctanár azokat, akik nem csak enni és beszélgetni szeret­nének a bálon. Azt azonban nem ta­pasztalta, hogy a báli szezonban töb­ben iratkoznának be táncolni - ahogy a Szombat esti láz után sem álltak sor­ba a tanítványok. Nem érinti a kérdés Sonkodi Rita festőművészt, aki remekül táncol. Az izgatott készülődés azonban nála sem marad el, bár ő nem a pénztárcáját könnyíti, inkább a fantáziáját használ­ja. - Egy nő életében ünnep a bál. Minden nő készül rá, mert egy kicsit királynőnek érezheti magát - vallja, de nem járja a butikokat estélyi után kutatva. - Soha nem költöttem estélyi­re. Kitalálom, mihez van hangulatom, MEGYEI BÁLOK. SZEGED, január17.: a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub jótékonysági bálja (IH Rendezvény­központ), január 30.: jogászbál (Ti­sza Szálló), Február 7.: az Első Sze­gedi Lions Club és a Szegedi Tudo­mányegyetem közös jótékonysági bálja (JATIK), VI. országos Diana va­dász bál (Tisza Szálló), a természet­járók bakancsos bálja (Üvegvár ét­terem), február 13.: a Tisza Konzer­vatív Kör bálja (Tisza Szálló), febru­ár14.: SZTE Gazdaságtudományi Kar bálja, A Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara bálja (a ka­mara székháza), Rotary Club Szeged Tisza Egyesület bálja (Tisza Szálló), február 20.: SZTE bölcsészbál (Tisza Szálló), február 21.: a mérnöki ka­mara bálja (JATIK), február 27.: nyugdíjasbál (IH), február 28.: gyógyszerészbál, márciusi: megyei agrárbál (Tisza Szálló) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, február 17.: a Németh László Gimnázium diák­bálja (Fekete Sas Szálló) MAKÓ, február 27.: hagymabál (Hagymaház) CSONGRÁD, január 31.: Kék fény rendőrbál, februári: katolikus bál, február14.: a csongrádi ápolási ott­honjótékonysági bálja (művelődési központ) nak elnöke még nem jegyezte fel a naptárába a báli időpontokat - a vál­ság miatt szerényebb szezonra számít. A fényes társasági eseményeken a tánc varázsolja el leginkább a bizott­sági elnököt, legyen szó hagyományos keringőről vagy rock' n' rollról - per­sze az sem utolsó szempont, hogy jót beszélgethet a hozzá hasonlóan elfog­lalt barátokkal, családtagokkal és is­merősökkel. ö sem tölt órákat fod­rásznál, kozmetikusnál a jeles esték előtt, de a báli öltözéket már összeállí­totta gondolatban: az újonnan beszer­zett, testhezálló, combig felvágott, aranydíszes, fekete bársonyruhához aranyszínű cipő és táska dukál. Jól választott - az arany, az ezüst to­vábbra is tartja magát a báli divatban, tudtuk meg Tóth Csabáné Csillától, a Szegedi Divatiskola vezetőjétől. A báli szezon „slágertextiljei" a bársony, a selyem, a brokát és a taft. A mottó a nemes elegancia, ami a színekben is visszatükröződik - újdonság a mély li­la, bordó, mély padlizsán. Nem csak a dekoráció lesz tehát fényűző. - Nem vásárolok minden évben új megveszem az anyagot, kiszabom, és megvarrom a ruhát egy délután alatt ­mesélte: előfordult, hogy a bál napján készült el az egyedi ruhaköltemény­nyel, amely biztos, hogy nem köszön vissza másik hölgyvendégen. - Most a borvörösön gondolkodom - osztotta meg velünk a festőművész, aki önma­ga sminkese és fodrásza is egyben. ­3 Operabál: Franco Nero és csokoládáhenger Február 21-én tartják Budapesten az Operabált, ahol idén Franco Nero társaságát élvezhetik a résztvevők - a fényűzés mellett. A világsztár több magyar alkotásban is szerepelt, így a Honfoglalás című filmben Árpád vezért alakította. A gasztronómiai kínálat is parádés lesz: libamájtorta meggybalzsammal, vadkapor ecettel marinált füstölt pisztráng, mézes, chilis mustár coulis-val és vadcseresznyeteában pácolt kacsamell birs rakottassal gyömbértükrön, hogy csak párat említsünk. A desszert pedig fehér csokoládé mousse csokoládéhengerben, sültcsokoládé-ágyon lesz (képünkön). Elkészülök tíz perc alatt a bál előtt, előfordul, hogy gyorsabb vagyok, mint a férjem - írta le a szokásos ün­nepi készülődést. Egyébként is úgy véli, nem a ruha, hanem a mulatság, a társaság, a jó hangulat a lényeg. Ványai Éva, a Szegedi Közgyűlés egészségügyi és szociális bizottságá­estélyit, de mindig újítok valamit: ha nem ruhát, hát egy új stólát, bolerót, táskát, és a régi ruhákkal variálom. Két felnőtt lányom van, velük is csere­beréljük a kiegészítőket - árulta el Vá­nyai Éva: és egész évben figyel, sok­szor szezonon kívül szerez be egy-egy szép darabot. AZ IGAZI SZEMPILLA DARVASI LÁSZLÓ Nő a pultnál Igen, hogy voltak ezek a régi, régi presszók, ahol a nős főmérnök rande­vúzott a kicsi bérszámfejtövei, és Kö­vecses nevű ügynök a tartótisztjével. A függönyök mokkaszínüek voltak. Mindenki cigarettázott. És a kávéhoz konyak dukált, de tejet nem ittak a ta­gok. Volt minekünk egy ilyen retro­presszónk még nyolc éve is, Terv volt a neve, és úgy őrizte a nosztalgiát, mint Hortobágy a délibábot. Nem akart változni, más lenni. Nyolc év kegyetlenül nagy idő. Akkor jutott az eszünkbe a presz­szó, amikor a minap feléje gyalogol­tunk, sötét volt, hideg volt, majdnem megfagytunk. S ahogy ott, a nyikorgó hidegben, az átkozott fagyban kutya­goltunk, eszünkbe jutott a fiatal nő is. Akkor még fiatal volt. Mert ha nyolc éve olykor betévedtünk a presszóba, rendszerint ott találtuk. Nem tudtunk róla semmit. Szőke volt, kicsit molett, vagy inkább telt, és mindig a pultnál ült, és sört ivott. A presszóban keserű cseh sört lehetett kapni, és ő mindig azt ivott. Egy nő, aki majd minden es­te a pultnál ül, és sört iszik. Lassan ivott. Biztosan jó ember volt. Elült a hab, a sör melegedett. Nem érdekelte. Aztán egyszer beszél­tünk vele. Lektor volt. Vagy korrektor, valamilyen szöveggondozó, az apja észt vagy lett volt, a pontos tudást el­mosta a nyolc esztendő megannyi ka­landja, nyolc év nagy radírgumi. Ku­tyagoltunk a mínusz tizenvalahány­ban, baktattunk az üres utcán, egy semmi szív kihalt útján, egy üres vá­ros fagyott arcában, egy nincsen vi­lágban, egy elhagyott világban, kopo­gott a lépésünk, és a leheletünk olyan volt, mintha minden rossz és jó egy­szerre hagyna el bennünket. És arra gondoltunk, emlékszünk-e még vala­kire a régi presszóból, emlékszünk-e valaki állandóra, törzsvendégre, aki­nek az arcára, a gyüröttségére számí­tani lehetett. De nem. Nem emlékez­tünk másra. Csak arra a fiatal, szőke nőre, aki a pultnál ült, és sört ivott. Hagyta, hogy elüljön a hab. És most olyan hideg volt, hogy ugatott bennünket a fagy. Az arcunk előtt vicsorgott, rádermesztette a nyá­lat az ajkak gerezdjére. Mindjárt oda­érünk, gondoltuk, és kissé megrémül­tünk, mert ugyan tudtuk, hogy nem fogunk már bemenni abba a presszó­ba, végül is megváltozott, átépítették, és biztosan nincs már az a nő sem a pultnál. Gúnyosan vinnyogott ránk a hrí deg, ahogy megálltunk, és bekémlel­tünk az ablakon át. A nő ott ült, pon­tosan ott, ahol nyolc éve is, és sört ivott. Bámulta a lassan roskadó sörha­bot. MMMMNMMM RUHAREGISZTER MTI Véget érhet a gálaruha miatti pánik: nem jön szembe a gondosan kiválasz­tott méregdrága modell az estélyen - a szorongás elkerülésére pedig elég egy kattintás. A rémálomtól egy új honlap szabadítja meg a hölgyeket: a www.dressregistry.com ugyanis ma­gára vállalta azt a súlyos társadalmi feladatot, hogy megkímélje a sajnál­kozó, mi több kárörvendő pillantások­tól a proccos események résztvevőit. Az érdekelteknek csupán annyi a dol­ga, hogy „regisztrálják" a ruhakölte­ményt, amiben meg szándékoznak je­lenni a fontos rendezvényen.

Next

/
Thumbnails
Contents