Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-15 / 12. szám

61 Megyei tükör Csütörtök, 2009. január 15. • • • • BOTKA LASZLO POLGÁRMESTER SZERINT SZEGED MEGNYERTE A VAROSOK KÖZÖTTI VERSENYT „Az erogyujtes eve utan epitkezünk" Szeged nyertes uniós pályázatokon gyűjtött erőt, azaz pénzt a következő évek építéseihez, ez jó. Rossz, hogy ez némelyekben irigységet kelt - Botka László polgármestert kérdeztük a 2008-as évről. Leszögezte, az önkormányzatnak Szegeden mindig stratégiai partnere az egyetem, és hogy nincs kedvenc cége. Viszont van már három szőkéje, és harmadszor is lenne polgármester. SULYOK ERZSÉBET - Ha egy szóval kellene jellemezni, mit mondana az elmúlt évről? - Az erőgyűjtés éve. Az elmúlt egy-másfél évben összesen 150 milliárd forintnyi beruházást, fejlesztést tudtunk előkészíteni-elindítani, azaz uniós pénzeket pályáztunk és nyertünk. 212 szegedi székhelyű cég nyert - Mit kell összeadni, hogy kijöjjön ez a szép summa? - Egy város fejlődéséhez nem elég az önkormányzat; akkor beszélhetünk valódi fejlődésről, ha a közösségi - állami, önkormányzati - beruházások mellett a városi székhelyű cégek és a meghatározó intézmények is fejlesztenek. 52 milliárdnyi önkormányzati-állami beruházás válik lehetővé, amiből 40 milliárd forint az elnyert uniós pénz, a többi önrész. A több mint 10 milliárdos klinikai építési programot is elfogadták az év vége felé, és összesen 212 szegedi székhelyű cég nyert uniós vissza nem térítendő támogatást. Ezért nevezem az erőgyűjtés évének a tavalyit. A magyarországi városok közül egyértelműen Szeged szerezte meg a legtöbb uniós fejlesztési forrást - következhet az építkezés. - A kedvenc céggel? A Szeviéppel? BOTKA LASZLO POLGÁRMESTER: AZ 0NK0RMANYZAT CSAK AZ EGYIK SZEREPLŐJE A VÁROSFEJLESZTÉSNEK Fotó: Karnok Csaba - Néha úgy éreztem az elmúlt évben, szegedi polgármesterként annyi a mozgásterem, hogy eldönthetem, mivel támadjanak: hogy nem épül, nem fejlődik a város, vagy ha épül, akkor azzal, hogy kedvenc cégeink vannak, illetve azzal, hogy uniós pénzek magánzsebekbe vándorolnak. Kedvencünk a Szeviép? Az utóbbi 6 év alatt mintegy 100 önkormányzati tender sorsa dőlt el, ez a cég egyetlenegyet sem nyert meg. Az önkormányzat, mint az imént próbáltam elmondani, csak az egyik tényező a városfejlesztésben: Szeged akkor jár jól, ha tőkeerős cégek is fantáziát látnak abban, hogy itt beruházzanak. A polgármesternek és az önkormányzatnak kötelessége minden fejlesztést támogatni, ami elősegíti a város gazdagodását, polgárainak nagyobb komfortját. Ha a Szeviép a saját területén a saját pénzéből rendezvénycsarnokot akar építeni - miért ne támogatnánk? A Mars téren lesz egy közösségi fejlesztés, a piac, ez az önkormányzat dolga. De miért ne támogatnánk, ha a tér másik részén a buszpályaudvar régóta esedékes kiköltözése és új buszport felépítése két cég, a Tisza Volán és a Szeviép ügylete révén megvalósul? A kritika akkor lenne jogos, ha akadályt gördítenénk ez elé. Nehéz értelmeznem azt a „vádat" is, hogy az uniós pénz magánzsebekbe vándorol. Igen, az uniós költségvetés 40 százaléka közvetlenül magánzsebekbe megy, a gazdákéba - a mezőgazdasági támogatások révén. További sok uniós pénz gazdasági vállalkozásokhoz jut - Szegeden most 212 céghez. És persze nyerhetnek támogatást az önkormányzatok is. Szolgáltatással mérik a fejlettséget - Az ellenzéki képviselők szerint lenéző iróniával beszél a felvetéseikről. Miért nem hiszi el, hogy jót akarnak? - Évekig készítettük elő a tömegközlekedési nagyprojektet teljes egyetértésben és együttműködésben az ellenzékkel. Amikor kiderült, hogy meg is tudjuk csinálni, elkezdődtek a politikai természetű támadások. Az országban mindent megmérgező politikai szembenállás helyi megnyilvánulása ez. - Nem jön Szegedre termelő beruházás - ezt is a kritikusok mondják, és igazuk van. - Egy 165 ezres városban nem lehet minden! Furcsállom ezt az ötvenes évekbeli nosztalgiát, ami jellemző Szegeden: miért nem jön termelő beruházás? - kérdik vadul, holott a 21. században vagyunk, vagyis a szolgáltatással mérik a fejlettséget szerte a világon. De tény, hogy a város összes adottságát számba kell venni, és úgy határozni a fejlesztési irányokról. Azért alakítjuk át a közeli jövőben a szakképzést, hogy ide is jöhessen műszaki tudású munkaerőt igénylő beruházás. És ezért kell az egyetemen is átalakítani a képzési struktúrát. Stratégiai partner az egyetem - Az ilyen megjegyzések miatt is hírelik, hogy az egyetem és a város viszonya megromlott. - Szeretem ezeket a bizonytalan kifejezéseket: hírelik? A valóság az, hogy az önkormányzat legfontosabb stratégiai partnere az egyetem, jó az együttműködésünk, aminek egyik korszakos eredménye a sikeres egészségügyi integráció. Az összes fejlesztésben együttműködünk. A stratégiai partnerségünknek Szegeden nincs alternatívája, és ez független a rektor és a polgármester személyétől. - Melyik volt az év legfontosabb napja? - Március 29., hiszen megszületett a harmadik kislányunk, Valéria. Azóta szépen fejlődik, és születéskori sötét haját tejfelszőkére cserélte, így nekem már három szőkém van... - Harmadszor is lenne polgármester? - Teljesítménycentrikus vagyok, engem az motivál, ha úgy érzem, több az előttem álló, megoldandó feladat, mint a mögöttem lévő eredmény, siker. Most még úgy érzem. Egyetlen mozi sincs a makói térségben Egy éve szűnt meg a rendszeres vetítés a makói térség utolsó mozijában, a pitvarosiban; Makón két éve nincs filmszínház. A kis vidéki vetító'termek reneszánszához komoly, milliós beruházásokra lenne szükség - véli a kiszombori művelődési ház igazgatója. Aki most filmet akar nézni, plázába jár, vagy DVD-t kölcsönöz. SZABÓ IMRE Egy éve nincs rendszeresen vetítő mozi a makói kistérség településem, beleértve Makót is. Akkor szűnt meg a hetenkénti előadás Pitvaroson, azon a településen, ahol a legtovább kitartott a filmszínház. Mint annak idején megírtuk, az akkor háromszázezer forintos éves költségvetéssel, a helyi művelődési házban üzemelő kis mozi a végén már csak hétvégente, átlag húsz-harminc érdeklődőnek vetített - a nézőtér egyébként száz férőhelyes. Az önkormányzat sokat áldozott az épületre, pályázott is, például művészfilmek fesztiválját rendezték itt meg, ám az érdeklődés folyamatos csökkenését látva a mozinak a megszokott formában nem volt jövője. Mint az azóta a Provita Segítő Szolgálat által működtetett kultúrház munkatársától, Hájas Ritától megtudtuk, mostanában havi egy-két előadás van alkalomszerűen attól függően, hogy mikor sikerül filmet szerezni Hódmezővásárhelyről. A vetítések egy pályázati támogatásnak köszönhetően ingyenesek, a látogatottság a filmektől függő - olykor akár hetvenen is bejönnek, még a közeli községekből is. Pitvaroson egyébként az ötvenes évek óta vetítettek, a művelődési házba pedig bő egy évtizede költözött a terem. Kiszomboron sokéves szünetet követően 2003 tavaszán indult újra a mozi a művelődési házban, de 2005 nyarán itt is felhagytak a vetítésekkel. Az igazgató, Nagy Lőrinc lapunknak elmondta: a százhetven férőhelyes nézőteret az indulás utáni hónapokban még hatvan-hetven fő elfoglalta, az újdonság varázsának elmúltával azonban elapadt a tábor, elfogyott a lelkesedés. Úgy vélte, a nézők nagyjából fele plázákba, nagyobb mozikba jár azóta, a másik fele pedig kölcsönzi vagy letölti a fümeket, és otthon nézi meg. Van-e esélye a filmszínház újbóli elindításának? A fiatal intézményvezető szerint elvben igen, hiszen a mozi közösségi program, ! MAKÓN KÉTMILLIÓ VOLT A VESZTESÉG. A Páger Antal nevét viselő makói filmszínházban 2007. január 31-én futott le az utolsó tekercs. A helyi ipartestület működtette, ám a mozi az utolsó időkben évi kétmilliós veszteséget termelt, és több tízmillós beruházást igényelt volna a technika, illetve az épület korszerűsítése. Az épület bejárata azóta zárva, ám mint korábban hírül adtuk, az önkormányzat megfelelő pályázati lehetőség esetén hasznosítaná egy filmszínházat is magában foglaló szabadidős centrum részeként. ami iránt még mindig van érdeklődés, ráadásul van egy réteg, amely nemigen tud egy közeli nagyvárosban mozizni: a fiatalokat a szülők nem szívesen engedik el messzire, családoknak pedig az útiköltséggel, s a többi kiadással együtt már drága a pláza. Ahhoz azonban, hogy egyáltalán kiderüljön, vissza lehet-e csalogatni a nézőket a kis vidéki mozikba, mindenütt komoly beruházásokra volna szükség. Zomboron a nézőteret épp a közelmúltban korszerűsítették nagyon igényesen, vetítőgép is van, ám fel kellene újítani, ahogyan például új mozivászonra is szűkség lenne, és a hangosításra is költeni kellene. Mindez együtt többmilbós beruházást igényelne, az e célt szolgáló pályázatok kiírásai viszont nagyon szigorúak - mondta Nagy Lőrinc. iiiiiiiiiiimmmmiiriiiiiiiiii NÉMETH TAMÁS: VIDÉKI FEJLŐDÉS CSAK ÁTGONDOLTAN LEHETSÉGES Megtartani és mozgósítani a helyi értelmiséget is Az alapos tervezés és előkészítés határozza meg egy kistérség fejlesztésének sikerét - hangoztatta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára. Németh Tamás (képünkön) szerint minden azon múlik, hogy képesek-e a helyiek környezetük adottságait, erősségeit és gyengeségeit egyaránt figyelembe véve kidolgozni a fejlesztés irányát. Az élhető vidék megteremtése, helyreállítása: ez a vidékfejlesztés legfontosabb célja! Ennek az a feltétele, hogy az emberek szeressenek ott élni, legyenek büszkék mindennapi környezetükre. Mindehhez nélkülözhetetlen a munkahelyek léte, a közszolgáltatások elérhetősége és az iskoláztatás - jelentette ki Németh Tamás az Új Magyarország vidékfejlesztési programmal kapcsolatos kérdéseinkre válaszolva. Az MTA főtitkára szerint a legfontosabb célkitűzés azonban mindenképpen a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, ügyelve arra, hogy olyan tevékenységeket célozzanak meg az elérhető források révén, amelyek nem idegenek a vidéktől. Szóba jöhet például a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar, de épp így a helybeli értékesítés is. A vidékfejlesztésben a főtitkár szerint nagyon sok műiden függ a helybeliektől, abban az értelemben mindenképpen, hogy sikerül-e megfelelően hasznosítani a helyi tanárok, tanítók, illetve más kistérségi értelmiségiek tudását, képességeit. Alapkérdés, hogy helyben, a régióban tudják-e tartani ezeket a szakembereket. Sokan hiszik azt, hogy a pénzhiány a legnagyobb gond az elmaradott, illetve a hátrányos helyzetű térségekben, ám az esetek többségében nem ez a legfőbb probléma. Hamar tévútra tévedhet ugyanis egy kistérség fejlesztése, ha nincsenek jelen a megfelelő képességekkel rendelkező szakemberek, akik a körzet előrejutásának motorjává tudnak válni. Ezért Németh Tamás szerint ismét át kellene gondolni az értelmiség helyzetét a vidéki térségekben. Hiába ugyanis a pénz, ha nincs koncepció. Éppen ezért kiszámíthatóságra, tervekre van szükség, és nem utolsósorban alapos előkészítésre. Felülről ezt nem lehet megoldani, ha helyben nincseÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 nek hozzáértő és kitartó vezetők, akkor ezt máshonnan képtelenség pótolni. Mindezek alapjának egy mélyreható felmérésnek kell lennie, amelynek részét képezi a településegyüttes erősségeinek és gyengeségeinek vizsgálata - szögezte le az MTA főtitkára. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatósága támogatásával.