Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-12 / 9. szám

Hétfő, 2009. január 12. A pénz beszél 19 Csoportosan és hivatalosan alig küldenek el embereket FOKOZATOS, FÁJDALMAS MEGYEI AMPUTÁLÁSOK Mindössze két csoportos létszámleépítést jelentettek eddig Csongrád megyéből, mintegy 60 embert küldtek el oly módon, hogy a munkáltató a törvényi eló'írásoknak megfelelően előre szólt a munkaügyi központnak is. Ez jelzi, hogy a válságnak még csak a szele csapta meg a térséget. A háttérben azonban sok olyan munkavállalót küldtek el, akinek határozott idejű szerződése volt. MUNKATÁRSUNKTÓL Átrajzolta a munkanélküliség-térképeket a 2008 utolsó negyedévében bekövetkezett globális válság. A Dél-Alföldet, benne Csongrád megyét kevésbé tépázták meg az események - eddig. Csoportos létszámleépítést ugyanis még csak két cég jelentett be a megyében. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtól nem sikerült megtudnunk, mely vállalatokról van szó, mindössze annyit: 2008 decem• • Nagy probléma, hogy 77 a munkaképes lakosság felének van csak bejelentett munkahelye. Bagi Ádám berében a két cég 59 munkavállaló munkaviszonyának várható megszűnését jelezte, ebből 27 főt az építőipar, 32-t pedig a gépipar foglalkoztatott. A munkaügyi központ kezét az adatvédelmi törvény köti, ezért nem árulhatta el a vállalatok nevét. Emellett információink vannak arról - lapunkban is megírtuk -, hogy a 3 műszakban működő, korábban körülbelül 300 dolgozót foglalkoztató vásárhelyi Alföld Porcelán Edénygyár Zrt.-nél már nem dolgoznak határozott időre szóló szerződéssel rendelkező munkások. Mintegy 60 főtől váltak meg, köztük rokkantnyugdíjasoktól és részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozóktól is. Ez hivatalosan nem számított csoportos létszámleépítésnek. A munkaügyi központ szerint, ha egy cég határozott munkaidőben alkalmazott dolgozóitól válik meg, nem kell bejelentést tennie. Az általunk találomra felhívott vállalatoknál nem kívántak arra a kérdésre válaszolni, hány dolgozót küldtek el az utolsó egy-két hónapban. Csak annyit árultak el, nem többet, mint máskor, hiszen mindig van fluktuáció. De félhivatalos információk szerint akad olyan szegedi cég is, ahol 6 hónap alatt kettesével-hármasával már mintegy 50 embert bocsátottak el. Megkérdeztük Bagi Ádámot, a munkaügyi központ mellett működő dél-alföldi regionális munkaügyi tanács tagját is, milyen információkkal rendelkezik. - Súlyos gondok még nincsenek, ha azt nem tekintjük nagy problémának, amit már több mint 10 éve hurcolunk magunkkal: hogy a munkaképes lakosság felének van csak bejelentett munkahelye - mondta az egész megyére rálátással bíró szakember. Ugyanakkor tud arról, hogy januárban „nagy volt a forgalom" a munkaügyi központ szegedi ügyfélszolgálatán. Többek között azok a munkanélküliek jelentkeztek be, akiknek december végéig volt határozott időre szóló munkaszerződésük, de azt a válságra hivatkozva nem hosszabbították meg. Erről a mozgásról azonban majd csak január végén kaphatunk összesített számsorokat. Nőn A MUNKANÉLKÜLISÉG. A munkanélküliségi ráta az országban 7,8 százalékra emelkedett 2008 novemberének végére a KSH szerint - ez az arány szinte hajszálra megegyezik a Csongrád megyében mért helyzettel is. A munkanélküliek száma az országban a vizsgált időszakban 330 ezer fő volt, a megyében közel 14 ezer. Az állás nélküliek csaknem fele egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19 hónap. A szegedi „tudásgyár". Hosszú távon jó befektetés a diplomaszerzés fotó: frank yvette DIPL0MAVAL LEHET A LEGJOBBAN KERESNI Megéri tanulni - derül ki a Merces (www.merces.hu) legutóbbi tanulmányának eredményeiből -, egyetemi diplomával ugyanis átlagban 35 százalékkal többet kereshetünk. A kiadónkkal közös cégcsoportba tartozó Workania állásportál által működtetett internetes fizetési felmérés százezer munkavállaló önkéntesen megadott bérinformációi alapján készült. MUNKATÁRSUNKTÓL Az országban a legjobban az egyetemi végzettséggel rendelkezők keresnek, bruttó átlagfizetésük 243 ezer forint. A bérek nagysága a végzettségtől függően fokozatosan csökken, sőt egy főiskolai diplomás munkavállaló átlagban már „csak" 219 ezer forintot visz haza, OKJ-s képzéssel pedig havi 159 ezer forintra számíthat. Valamivel alacsonyabb az érettségivel (158 ezer), az érettségi nélküli középiskolával (139 ezer) rendelkezők bére, míg a legalacsonyabb fizetést az alapfokú végzettségűek (127 ezer forint) kapják. A nemek közti különbség minden végzettség esetében kiütközik. Jelentős a differencia például az alapfokú végzettségnél: a nők 27 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál. A legkisebb eltérést az OKJ-s képzésnél tapasztalni, „csak" 11 százalékos a hölgyek lemaradása: 171 ezer 500 áll szemben a 152 ezer 600 forinttal. Az elemzés szerint a végzettség szintjének növekedésével csökken a nők fizetésbeli hátránya. százalékkal kevesebbet. A szakmai tapasztalat is sokat számít: diplomásként 3-5 éves szakmai gyakorlattal érhetjük el fizetésünk csúcsát, főiskolával átlagosan 233, egyetemmel 258 ezer forintot. Érdemes összevetni Magyarországot Közép-Európa néhány más országáMerces.hu és Workania A merces.hu bérinformációs honlap a Workania internetes állásbörze égisze alatt, saját ötlet alapján indult 2007-ben, abból kiindulva, hogy nem illő a bérekről beszélni. A Mercesnek köszönhetően összehasonlíthatóvá válik az azonos régióban, azonos beosztásban, ugyanannyi ideje dolgozók bérezése. A fizetés-összehasonlító portál adatbázisa naponta frissül, a felmérésben pedig bárki részt vehet, aki a honlapon kitölt egy űrlapot. A részvétel anonim. Az is befolyásolja a fizetés nagyságát, hogy az ország mely részében dolgozunk. Meglepő módon Budapesten leginkább csak felsőfokú végzettséggel éri meg munkát vállalni - a főiskola ott 244 ezer forintot, az egyetem pedig átlagosan 260 ezer forintot ér. A fővárosban különben bármelyik végzettséggel 12-25 százalékkal többet lehet keresni. Például Budapesten egy OKJ-s képzéssel átlagban 185 ezer forintot vihetünk haza, míg vidéken 25 val. Szlovákiával és Csehországgal összehasonlítva például itthon keresünk a legrosszabbul - bármilyen végzettséggel is rendelkezünk. Egy szlovák diplomás 262 ezer forintra számíthat, egy cseh munkavállaló 322 ezer forintra, szemben a magyar 243 ezer forinttal. Az érettségizettek: Szlovákiában átlagban 171 ezer, Csehországban 219 ezer forintnak megfelelő összeget keresnek, míg a magyarországi átlag csupán 158 ezer forint. ÉVES SZTRADABERLET M0BILR0L Januártól már éves autópálya-matricát is lehet mobiltelefonon vagy az interneten vásárolni - derül ki az Állami Autópályakezelő, a CIB Bank és a szegedi központú Hedz Magyarország Kft. múlt heti közös közleményéből. MUNKATÁRSUNKTÓI Az árak, kategóriától függően 37 ezer 200 forinttól 198 ezer forintig terjednek, azaz az éves matricák - hasonlóan az iziSHOP-ban már korábban is megvásárolható napi, heti és havi matricákhoz - „benzinkúti" áron, tehát kényelmi díjaktól és SMS-költségektől mentesen szerezhetők be. Az iziSHOP-ban lebonyohtott fizetések nem telefonszámláról, hanem bankkártyáról történnek, ezáltal a fizetési tranzakciók összegét nem korlátozza sem a telefonegyenleg, sem a magán- vagy a céges telefon használata. Az iziSHOP tavaly tavasszal indult rendszerével az autópálya-matrica mellett parkolási dijakat, koncertbelépőket, utasbiztosítást, webes vásárlásokat, lapelőfizetést is vásárolhatunk mobilunkról. A fizetéseket csupán a GPRS-kapcsolódás dija terheli. Kényelem. Ki sem kell szállnunk a kocsiból, úgy vehetünk sztrádamatricát és éves bérletet fotó: miskolczi róbert Az iziSHOP alkalmazásai bármely mobilszolgáltató hálózatából elérhetők, így a rendszert külföldiek is használhatják. Számukra az angol és a német mellett hamarosan horvát nyelvi változat is rendelkezésre áll. A Hedz Kft. mobil fizetési és mobil banki alkalmazások fejlesztésére szakosodott, szegedi központú szoftvertechnológiai cég, amely közüzemek, bankok és egyéb szolgáltatók számára kínál alkalmazásokat. Fő termékei között szerepel a közlekedési és szórakozási alkalmazásokra kifejlesztett, mobilon történő bankkártyás vásárlást megvalósító iziSHOP. Plusz 2,5 százalék az első, „teljes" héten JÓL KEZDETT A TŐZSDE A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX az év első hetében 297 ponttal, 2,A százalékkal nőtt, 12 ezer 539 ponton zárt pénteken. A részvényindex 2008-ban 53 százalékkal esett vissza, a forgalom pedig A0 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. BUDAPEST (MTI) A CIB Bank elemzése szerint a nemzetközi piacok októberi összeomlását követően törvényszerű volt, hogy decemberben, illetve januárban kialakuljon egy tekintélyes mértékű pozitív korrekció. Ám ez nem lesz hosszú távú, mivel az elemzés szerint feltehetően február végéig ismét lesz egy érdemi eladói hullám. Ennek oka, hogy a gyenge negyedik negyedéves gazdasági növekedési adatok várhatóan már a vállalati eredményekben is megjelennek. A BÉT-en jelenleg továbbra is az OTP-Mol párosra a érdemes figyelni. Ugyan nem zárható ki, hogy a következő hetek esetleges optimizmusa még jelentős drágulást idéz elő e papírok esetében is - az OTP számára a 3200 forint körüli „ellenállás" nyithatná meg az újabb drágulás előtti utat azonban érdemes lehet felkészülni a várhatóan előbb-utóbb bekövetkező trendfordulóra - figyelmeztet az elemzés. Az OTP esetében a februári gyorsjelentést kitüntettet figyelem övezheti az ukrán fejlemények miatt, míg aktuálisan az orosz-ukrán és orosz-EU „gázháború" okozhat a tőzsdei társaságok egy része számára átmeneti profitkiesést vagy szimpla költségnövekedést, rosszabb esetben termeléskiesés formájában. A BÉT-en a vezető részvények az OTP kivételével erősödéssel zárták az elmúlt hetet. A Richter részvényei továbbra is mesze a legjobban tartották magukat. A részvényen mintha meg sem látszana az októberi eladási hullám. A heti forgalom 79 milliárd forintot ért el, míg az előző, három munkanapos héten csupán 15,4 milliárd forint értékben születtek üzletek. A forgalom 56 százalékát az OTP-papírok adásvétele adta, a Mol 20, a Magyar Telekom 12, a Richter közel 10 százalékkal részesedett. Az OTP árfolyama 1,25 százalékkal, 36 forinttal 2839 forintra esett. A Mol-részvények ára a múlt héten 370 forinttal, 3,75 százalékkal 10 ezer 240 forintra emelkedett.