Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-10 / 8. szám

Szombat, 2009. január 10. Szieszta 113 Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1939 (30. rész) A HIROS VAROS Hetvenegy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, idó'utazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincadik állomása: 1939. Amerikai látószögből mutatta be a „hírős Szögedet" Kemény György, a neves amerikai újságíró. Az Amerikai Magyar Népszavában megjelent cikksorozatában kifejti: „Szöged városát az egész világ ismeri paprikájáról, meg azután az első eddig egyedül magyarországi Nobel-díjasáról, a tudós Szent-Györgyi Albertről, aki a vitaminok terén jeleskedik elsősorban..." ismertetjük az amerikaiak rólunk szóló olvasmányát lapunk október 10-i számában. Földet túró magyarok A tanyavilágról is megemlékezik cikkében Kemény: „a földet túró és állattenyésztő tanyai magyarokról", akikről azt írja: „a szegedi munkapiacokon sokszor a legsilányabb munkabérekért hiába kínálkoznak a falvak és a tanyák kenyértelen lakói. - Miután pedig nincs kereset, nincs pénz és így nem lehet vásárlókedv - írja a szociális érzékű magyar író. - Magyarországon valahogy még mindig nem ismerték meg azt az igazságot, hogy forgalom csak úgy lehet, ha van kereslet. Szegény nép nem vásárol és a szegény nép országa szegény marad." Szeged-Felsőközpont főutcája A tápai gyékényszövők sorsát is megemlíti Kemény. „Ha nagyon sokat dolgoznak, látástól vakulásig, akkor megkeresnek naponta 60 fillért." Mindenkinek ajánlja, aki átrándul az óhazába, hogy nézze meg az egyetemi épületek árkádjai a nemzeti arcképcsarnokot, s a „nagyon szép és nagyon kedves várost, amelyben nem csalódik". A gyönyörű nők „A Szegedről elindult magyar föltámadás történeti leírása után tipikus amerikai módra és egy kis tősgyökeres lofotók: somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény Arcél: Cs. Sebestyén Károly (1876-1956) A Délmagyarország „külsős munkatársi gárdájába" tartozott a karánsebesi születésű Cs. Sebestyén Károly etnográfus is. 1901-től Szegeden tanított. Fölkutatta Szeged múltjának fehér foltjait, föltárta középkori kultúrájának bizonyító emlékeit: nevéhez kötődik - többek között - a Dömötör-torony feltárása. Tudományos munkássága alapján 1929-ben a szegedi egyetemen bölcsészdoktorrá avatták, majd magántanárrá képesítették. A szegedi múzeumban Móra Ferencnek 20 éven keresztül bizalmas munkatársa, 193A és 1936 között a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum megbízott igazgatója, a Műemlékek Országos Bizottságának levelező tagja, a szegedi egyetem tanára. Ha valamely művészeti vagy építészeti kérdéshez hozzá akart szólni, gyakran használta a Kőműves Kelemen írói álnevet. 1938-ban nyugdíjba vonult, 1939-ben pedig feleségével Budapestre költözött. vagiassággal a szögedi szép asszonyok dicsőítésével zárja cikksorozatát Kemény György, aki értékes és jó szándékú cikkével mindenesetre sokat használhat a szülőhazájának a távoli Amerikában". Tanyásvárosnak nevezi Szegedet dr. Csekey István. A szegedi egyetemi tanár Szeged társadalomrajza címmel tartott előadást Budapesten, „a negyedik közigazgatási továbbképző tanfolyamon" - adjuk hírül március 14-én. A tanyás Szeged „Három nagy kataklizma, amely fejlődésében megakasztotta Szegedet: a török uralom, a hatvan év előtti nagy árvíz és a trianoni határmegállapítás" - így az előadó. „Szegedből hiányzik az a légkör, amely a városiasság patináját adja, s mint város, nemcsak külsőségeiben új, hanem polgárai összetételében is". A települési viszonyok, vagy a lakosság foglalkozási megoszlása alapján „a szó igazi értelmében" alig beszélhetünk városról Szeged esetében. Csekey szerint „Szeged az ország legnagyobb tanyásvárosa, a lakosságnak több mint egyharmada kint él a tanyán". Kettős lelkiségü e város: az egyik oldalon az egyetem - a másikon az írni nem tudók sokasága, aztán: a klinikák - illetve a tüdővészesek ezrei, KRONOLÓGIA. 1939. május 28-29.: országgyűlési képviselő-választás Szeged két kormánypárti képviselője: Teleki Pál miniszterelnök és Varga József műegyetemi tanár, későbbi iparügyi miniszter; a nyilasok egy képviselői helyén Szögi Géza helyi ügyvéd. Június 29.: Makón megalakul a Nemzeti Parasztpárt. Augusztus 6.: a rendszer hatalomra jutásának 20. évfordulós országos ünnepsége Szegeden - Horthy Miklóssal és Teleki Pállal. Augusztus 15.: a szabadtéri évad utolsó előadása (Puccini Turandotja) lezárja a Játékok történetének első szakaszát - folytatás: 20 év múlva. Szeptember 1.: Németország megtámadja Lengyelországot; a magyar kormány kiáltványbanjelenti be a kivételes hatalom életbe léptetését. Október 3.: Szegeden német konzulátus nyílik. Október 15.: a második zsidótörvény nyomán kizárnak 20 tagot a szegedi közgyűlésből. vagy: a nagyműveltségű tisztviselői kar - szemben a szellemi proletáriátussal. A professzor összegzése mégis pozitív: „Szeged a polgári erények gazdagságából lett Magyarország első és legnagyobb vidéki városa". „Varga József dr. iparügyi miniszter hétfőn délelőtt Szegedre érkezett" - jelentjük október 3-án. „Meglátogatta az újszegedi kenderfonógyárat (képünkön), az Orion bőrgyárat, az Angol-Magyar Jutafonógyárat, a szegedi kendergyárat, a Pick szalámigyárat, a felsővárosi cipőgyárat, a Szabóiparosok Szövetkezetét, valamint a villanytelepet, a közvágóhidat és a Horváth-féle szeszfőzdét." A főispáni hivatalban tartott fogadáson azt nyilatkozta: „A kormány mindent elkövet a termelői munka folytonosságának fenntartása érdekében. Az árakat a munkás, a gazda, a tisztviselő élelmiszerére és ruházatára a kormány minden körülmények között fenntartja." SZIRAKY Gyöngyházkagylók a műhelyben írja Vér György nagyszerű december 2t»-i riportjában, mellyel Sziráky mester szegedi halbicskáiról ír „Mikszáth novellától egy 120 éves bolt halálig címmel. „Mikszáth tárcakarcolatot szentelt Sziráky Józsefnek, a világhíres szegedi halbicskásnak. Am eltűnt a szegedi életből a 120 éves Sziráky-bolt. Gyászjelentés" olvasható az öreg Sziráky házon. „A bolt 120 éve alatt három helyre vándorolt. Az öreg Sziráky Mátyás még az öreg Iskola utcában alapította, a nehezebb időkben az Oroszlán utcába költözött, majd a leghíresebb időkben és mindvégig a Kelemen utca 4. alatt működött, a kiskapu melletti sötét és szűk helyiségben, amelyre most kikerült a gyászjelentés." Vér György arról is megemlékezik, hogy „gyár sosem lett a halbicskás műhelyéből, Angliába sosem került 10.000 bicska, a kis bolt mindvégig megelégedett 30-40 pengével, 20-30 gyöngyháznyéllel." NAPI Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1939-ből. MEGFAGYOTT EMBER. „A rókusi tó mellett lévő Gergely utca végénél, az egyik szalmakazalban középkorú férfi holttestét találták. A holttestre egy kisfiú akadt rá. A fiúcska, Szabó János szalmát akart vinni a szalmakazalból, ekkor vette észre, hogy a szalmából két láb mered elő." A rendőrök „kiderítették, hogy a szalmakazal halottja Farkas Illés 46 éves volt cipészsegéd, aki évekkel ezelőtt munkaképtelenné vált és akkor a szegényház ápoltja lett. November elején Szabó elhagyta a szegényházat és azóta gondviselő nélkül kóborolt a városban" (január 11., szerda). SÍK SÁNDOR KÖSZÖNTÉSE. „Sík Sándort, a keresztény, magyar líra újjáteremtőjét, a szegedi egyetem kiváló tanárát, az ifjúság lelki nevelőjét ünnepelte vasárnap bensőséges szeretettel Szeged társadalma" - 50 éve született, s 30 éve irodalmár (február 7., kedd). SZENTESI „MÉRGES" BURGONYA. „A szentesi rendőrség jelentette, hogy az ottani közkórházban meghalt Góg József 14 éves kisbéres, akit súlyos mérgezési tünetekkel szállítottak az egyik tanyáról." A fiú halála előtt elmondta: „gazdasszonya burgonyalevest főzött ebédre", amitől többen is rosszul lettek (március 28., kedd). ÖTSZÁZ TUDÓS SZEGEDRE. „Július 10. és 20-a között tartják Budapesten a mezőgazdasági iparok nemzetközi kongresszusát, amelyen Szent-Györgyi Albert dr., a Nobel-díjas professzor is előadást tart. (...) Az 500 vendéget egy napra lehozzák Szegedre és itt elsősorban bemutatják előttük Szent-Györgyi professzor ma már világhírű tudományos intézetét, amelyben a C-vitaminra vonatkozó kutatásait végezte" (április 23., vasárnap). KÖLTÖZKÖDÉSI LÁZ. „Sokan költöztek el Szegedről a Felvidékre és a tanyákra. Nagy a kereslet a kislakások után." „Szerdán délig közel háromszázötven bejelentés futott be a bejelentő hivatalhoz" (május 4., csütörtök). GYÜMÖLCSCSOMAGOLÓ. „Alsóközponton azonnal kezdjenek hozzá a gyümölcscsomagoló felépítéséhez. Azután Felsőközponton kell felépíteni a gyümölcscsomagolót. Itt azonban könynyebb a helyzet Szatymaz közelsége miatt" (június 6., kedd). ÖKÖLVÍVÓK. Az idei sikeres ökölvívó szezon befejező aktusaként „60 versenyző nevezett be a bajnoki címért folyó küzdelmekbe, és indul a bajnokságért valamennyi számottevő déli versenyző" - a rókusi tornacsarnokban (júniusit., vasárnap). LENGYEL MENEKÜLTEK. „Élénk érdeklődést keltett szerdán délután a szegedi utcákon az az autósor, amely a nemzetközi úton a rókusi vasútállomás felől érkezett a városba. A húsz személygépkocsiból és tíz teherautóból álló karaván lengyel menekülteket szállított. Már hétfőn is keresztülhaladt Szegeden egy ilyen autósor, ez összesen 27 kocsiból állott. Az autók utasai a lengyel menekültek számára kijelölt tartózkodási helyre igyekeztek" (október 5., csütörtök). LÉGVÉDELMI GYAKORLAT. „Csütörtök reg gel véget ért a negyvennyolc órás légvédelmi készültség. (...) A közönség fegyelmezetten vett részt a gyakorlatban, de az oktalan és ártalmas kíváncsiskodást meg kell szüntetni (október 27., péntek). MOTOROSPILÓTA-KIKÉPZÉS. „A Horthy Miklós Nemzeti Repülöalap fedezetéből a Magyar Aero-Szövetség 1940 nyarán ismét jelentős számú ifjút díjtalanul elsőfokú pilótaképzésben részesít" (december 24., vasárnap). fováMt