Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-09 / 7. szám

61 Kultúra Péntek, 2009. január 9. KUTYAVÉRRE ESKÜDTEK, KŐK0BAK0KNAK ÁLDOZTAK Eltűnt világok nyomában Trogmayer Ottóval Nem csak az a tudomány, ami érthetetlen - bizonyítja ismeretterjesztő szenvedéllyel Trogmayer Ottó nyugalmazott múzeumigazgató. A régész el­tűnt világokról - véres kutyaesküről, al-dunai szentélyró'l - anekdotázott Szegeden. Iden a szegedi-makoi kötődésű Kulka Jánosé lesz a Páger-gyűrű KULKA JÁNOS A MACSKALÁPON CÍMŰ DRÁMÁBAN A NEMZETIBEN Fotó: MTI/Nándorfi Máté Az 50 éves Kulka János, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas művésze kap­ja idén a makói színészdíjat, a Pá­ger-emlékgyűrűt. Ő a nyolcadik ki­tüntetett. Kötődik a városhoz, mert gyermekkorában, a nyári szünetek­ben gyakran vendégeskedett a Ma­ros-parti városban a rokonoknál. SZABÓ IMRE Kulka János Kossuth-díjas színmű­vész, a Nemzeti Színház művésze kap­ja idén a Páger-emlékgyürűt. A díjat nyolc évvel ezelőtt alapította Makó önkormányzata azért, hogy ily módon is kifejezze tiszteletét a makói születé­sű Páger Antal iránt. Maga a díj egyéb­ként Téni bácsi kedves arany pecsét­gyűrűjének mása, melyet a leszárma­zottak hozzájárulásával készíttet el az önkormányzat évről évre egy pél­dányban, a kitüntetett személyéről pe­dig ezúttal is rangos szakmai kuratóri­um - Hegedűs D. Géza és Tordy Géza színművész, Réz András filmesztéta, valamint a várost képviselő, makói születésű színművész, Szalma Tamás és Gyarmati Antal, az egyetlen fiú Pá­ger unoka - döntött. Az átadásra a ha­gyományoknak megfelelően a szí­nészóriás születésének évfordulóját AKIK MÁR VISELIK A PÁGER-GYŰ­RŰT: 2002: Halász Judit Kossuth-díjas, érdemes művész 2003: Garas Dezső Kossuth-díjas, érdemes művész 2004: Király Levente Kossuth-díjas, érdemes művész 2005: Venczel Vera Jászai-díjas, ér­demes művész 2006: Csákányi Eszter Jászai-díjas, érdemes művész 2007: Kern András érdemes és kivá­ló művész 2008: Törőcsik Mari Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze követő emlékünnepség keretében ke­rül sor, ezúttal február 8-án. Kulka János 50 esztendős. Budapes­ten született, de utóbb a család Szeged­re költözött - a családfő, Kulka Frigyes sebészorvos neve máig ismerősen cseng a megyeszékhelyen. A Színház­és Filmművészeti Főiskolán 1981-ben diplomázott, első szerződése a Pécsi Nemzeti Színházhoz kötötte. 1985-1993-ig a Kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt, ezután a budapesti Radnóti Színházban játszott, 2003-tól pedig a Nemzeti Színház társulatának tagja - a kezdetek óta csaknem minden este színpadon van. Bár számos emlé­kezetes alakítás fűződik nevéhez, or­szágos ismertségét a képernyőnek kö­szönheti: a nyolcvanas évek közepén indult Szomszédok című sorozatban ö volt Mágenheim doktor. Napjainkban a Magyar Televízióban futó Életképek fő­szereplője, de az ő hangján szólal meg szerda esténként dr. Gregory House is,1989-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1996-ban érdemes művész, 2003-ban kiváló művész lett. A Halhatatlanok Társulatának 2005 óta tagja, a Kos­suth-díjat 2006-ban vehette át. | Kulka örül az elismerésnek A díjazott lapunknak elmondta: nagyon örül az elismerésnek, mert Págert egyszerű játéka, belülről, intenzíven megformált szerepei miatt az egyik legnagyobb magyar színésznek tartja - de azért is, mert megtiszteltetés egy rangsorba kerülni az eddigi kitüntetetettekkel. Makóhoz egyébként szoros szálak fűzik: édesanyjának rokonainál gyermekkorában nagyon szép hétvégéket töltött, és a Maros-partra is máig emlékszik. vsrW* ^a-; ­Világhírű muvesz kiallitasa Szegeden ANDY WARH0L: MARILYN MONROE Andy Warhol a huszadik század kép­zőművészeti kultuszfigurája, akinek művei februártól a REOK-ben látha­tók. A 20. század legkurrensebb irányzatának, a pop-artnak koroná­zatlan királyától több mint negyven alkotást láthatnak a tárlaton. Picasso és Goya után újabb világhírű művész alkotásai érkeznek Szegedre, a REÖK-be. Andy Warhol, a pop-art egyik legjelesebb képviselője, a hu­szadik századi képzőművészet kul­tuszfigurája. Müveit mindenhol isme­rik, hiszen a popkultúrában is gyak­ran megjelennek motívumai. Leghí­resebb munkái a Campbell's soup le­veskonzervjeiről és a Coca-Coláról készült festmények, valamint a Ma­rilyn Monroe-ról alkotott sorozata, melyek azonnal világhírűvé tették. A New York-i underground művé­szet és társasági élet központi figurája volt, aki azonban könnyen népszerű­vé vált az ismertebb sztárok körében is: Liza Minnelli és Diana Ross barátjá­nak tekintette. A The Factory, vagyis „a gyár" elnevezésű műterme rend­szeres találkozóhely volt, népszerű­ségét folyamatos közszerepléseivel és ügyes önmenedzseléssel érte el. Ext­ravagáns társasági élményeiről halála után megjelent naplójában is tudósít. A képzőművészet extrém, mitikus figurája, Andy Warhol reklámszak­emberként kezdte, alkotói karrierje a hatvanas években indult el, amikor is népszerű képregények és hirdeté­sek formavilágának felhasználásával aratott sikereket, ö volt az, aki előállt a „tizenöt perc hírnév" fogalmával. A csöndes, félénk, hipochonder mü­DOMBAI TÜNDE - Nem kötik már hozzá, noha a „csere­bere fogadom" gyerekmondóka az ősi véres kutyaesküre vezethető vissza ­idézte legújabb, Köddé vált tegnapok című kötetét Trogmayer Ottó. A szegedi Móra-múzeum nyugalmazott igazgató­ja, Széchenyi-dijas régész-muzeológus folytatta a véresen komoly gyerekver­sikét: többet vissza nem adom, / hogy­ha visszakéred, / kutya lesz a véred. Az esküt 10-11. századi források írják le. Eszerint a nomádok kutyára tettek fo­gadalmat, mégpedig úgy, hogy ketté­vágtak egy élő állatot, és a kiömlő ku­tyavérre megesküdtek, hogy kutyává változik, aki a cseretárgyat visszakéri. - Az angliai Stonehenge-hez fogható jelentőségű al-dunai mitikus szentélyt nem ismeri szinte senki, annak ellené­re, hogy a hazai régészet kulcsfontossá­gú leletegyüttese - elevenítette fel kezdő régész korának egyik eredményét Trog mayer Ottó. Akkori vitájukat, miszerint a Peloponnészosztól Szolnokig terjedő őskori Délkelet-Európa első lakói átvet­ték az állattenyésztést vagy maguk ta­lálták ki, ez a szenzációs régészeti felfe­dezés döntötte el. Mielőtt vízi erőművet kezdtek építeni a hatvanas években, a belgrádi régészek leletmentő feltárást AZ AL-DUNAI LEPENSKIVIR SZENTÉLYE E NEMSOKÁRA ZÁR A SAJTÓFO­TÓ-KIÁLLÍTÁS. Már csak tíz napig, január 18-áig látogatható a RE­ÖK-ben a XXVI. magyar sajtófo­tó-kiállítás, melynek számos nagyváros után Szeged volt az utolsó állomása. vész kora nagy celebje lett - bár hír­neve nem csak tizenöt percig tartott -, csakúgy, mint páran a holdudvará­ban tartózkodó személyek közül ­például női és férfi múzsái. Warhol megosztja a közönséget, so­kan elmebajos művésznek, a ketchu­pos üvegek dizájnerhősének tekintik, mások a pop-art királyának, ösztönös zseninek tartják. Az őt elemző művé­szettörténészek és az érte rajongó tö­meg érvei úgy szólnak: a művészetet csakis infantilis, hisztérikus, cinikus és egoista önjelölt zsenik vihetik előre; mint amilyen Warhol is volt. Ilyen nagyszabású Warhol-gyüjte­mény még soha nem szerepelt ma­gyarországi kiállítóházban. A tárlat február 6-ától látogatható a RE­ÖK-ben, a teljes árú belépő 1500 fo­rintba, a kedvezményes 950 forintba kerül majd, csoportoknak külön ked­vezményt biztosítunk. (x) végeztek, rohamtempóban. Dragoszlav Srejovics akkor bukkant rá Lepenski Virre a Déli-Kárpátokban. Ott teleped­tek le 8-10 ezer évvel ezelőtt Európa ős­kori lakói. Juhot tenyésztettek és árpát termeltek, ahogy másoktól ellesték. A belgrádi régész a Duna-parton fura gömbölyű kőfejekre figyelt fel, amiket a munkások sorra behajigáltak a vízbe. Kiderült, egy, a Móra-múzeumnál öt­ször nagyobb, trapéz alakú szentély kö­zepén az oltárt díszítették. Törzsi gene­rációk sora áldozott ott ősszel és tavasz­szal. Trogmayer Ottó tíz évre rá már friss múzeumigazgató volt, amikor „visszaköszöntek" a kökobakok. Egy dunavecsei horgász vitt be neki egy ki­pecázott kőfejet. Ma a vásárhelyi múze­um kincse; azt bizonyítja, hogy az Al-Dunánál áldozó törzsek jóval észa­kabbra is elvándoroltak a folyó mentén. - Ha juhok, kecskék eredetüeg nem is „teremtek" Délkelet-Európában, ho­nos volt viszont az oroszlán - hallot­tuk a jelenleg a fővárosban élő régész­től. A legkorábbi hazai „élő" oroszlán 6500 éves nyomára a Baranya megyei Zengővárkonyban bukkant Vörös Ist­ván paleozoológus egy kőkori temető­ben. Az állatok királya otthagyta egyik fogát. Fotó: DM/DV NUNCIUSI ÁLDÁS A DÓM KAPUJÁRA Elkészült a szegedi fogadalmi temp­lom kapujának felújítása. Szombaton délelőtt 11 órakor Julianus Janus pápai nuncius áldja meg a helyreállított be­járatot. A fakapu akkor rongálódott meg súlyosan, amikor 2007. december 27-én ismeretlen tettesek felgyújtották az előtte álló betlehemet. MEGYEI LENGYEL ÉV Egész éves programsorozattal erősíti to­vább a lengyel-magyar kapcsolatokat a megyei önkormányzat. A lengyel év 2009 nyitóeseménye a Fejezetek a len­gyel-magyar közös történelemből cím­mel a szentesi Horváth Mihály gimná­zium dísztermében nyíló vándorkiállí­tás, amelyet Joanna Stempinska, Len­gyelország budapesti nagykövete indít útjára hétfőn délelőtt 10 órakor. Ünnepi köszöntőt Magyar Anna, a megyei köz­gyűlés elnöke mond, majd pedig dr. Zakar Péter, a közgyűlés alelnöke tart rendhagyó történelemórát. BOOGIE-WOOGIE A REGIÓRÁBAN Ma délután 13 óra 20 perckor ismét je­lentkezik a Magyar Televízió l-es csa­tornáján a Szegedi Stúdió körzeti ma­gazinja, a Regióra. Az év elején: a regionális stúdió magazinja összeállí­tást készített a múlt év végi nagy sike­rű boogie-woogie koncertből, amelyet az ifjúsági házban rendeztek világhírű és neves előadók közreműködésével. Ezt az összeállítást láthatják a műsor­ban. Szerkesztő rendező: Hell István.

Next

/
Thumbnails
Contents