Délmagyarország, 2008. december (98. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-05 / 284. szám

Szombat, 2008. december 6. Aktuális 13 VASÁRNAP VÉLEMÉNYT NYILVÁNÍTANAK A VÁROSRÉSZ VÁLASZTOPOLGARAI Csongrád-Bokros vagy csak Bokros? Vasárnap mintegy 840 bokrosi sza­vazhat arról, hogy önállóvá váljon-e a városrész. A ma 1040 lelkes falut 1977-ben a helybeliek megkérdezése nélkül csatolták Csongrádhoz. A va­sárnapi referendum csupán véle­ménynyilvánítás, végső'döntést a köztársasági elnök hozhat egy év múlva. BÍRÓ PÁNIÉI Vasárnap reggel 6-tól este 7-ig voksol­hatnak a bokrosiak a helyi vélemény­nyilvánító népszavazáson, amelynek kérdése: akarja-e ön, hogy Csong­rád-Bokros városrész ismét önálló tele­pülés legyen? Az 1040 lakos közül mintegy 840 választópolgár jogosult leadni szavazatát. Az egyetlen szava­zóhelyiséget a művelődési házban ala­kítják ki. A vidéken tartózkodó bokro­siak nem voksolhatnak. Mozgóurnát csak írásban lehet igényelni a hivatal kirendeltségén, ületve a szavazás nap­ján a művelődési házban. A szavazato­kat először helyben számolják meg, majd beviszik Csongrádra, ahol a vá­lasztási bizottság teszi hivatalossá az eredményt. Berkes István csongrádi jegyző lapunknak elmondta: ha min­den gördülékenyen fog működni, és semmi nem zavarja meg a népszava­zás menetét, vasárnap este fél 8 körül már eredményt tudnak hirdetni. Ami a referendum végkimenetelét illeti: ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás, a választópolgárok több mint felének (50 százalék plusz 1 fő) el kell mennie szavazni. Eredményes pe­dig akkor lesz, ha az urnához járulók több mint fele (50 százalék plusz 1 fő) egyféleképpen dönt a városrész jövő­jéről. Mivel véleménynyilvánító nép­szavazásról van szó, a leválást támo­gatók esetleges többsége csupán meg­nyitja az utat az önállóság felé. A dön­tés nyomán felterjesztés készül, amit áprilisig a szakminisztérium vélemé­nyez, s végül, az év végén a köztársa­sági elnök dönt a kérdésről. Minden­nek figyelembevételével leghamarabb 2009 végén határozhat az államfő Bokros sorsáról, így 2010 őszén ren­deznék a helyhatósági választást. A bokrosi önállósodási bizottság számításai szerint önálló település­ként 185,4 millió forint helyi adóbevé­telre számíthatna a falu, ennek túl­GYOVAI SZAVAZ, BEDŐ NEMET VÁR. Mit vár a népszavazástól, illetve megmérettetné-e magát polgár­mesterjelöltként 2010-ben az önál­ló Bokroson? - tettük föl a kérdést Gyovai Gáspár csongrádi alpolgár­mesternek, a városrész képviselőjé­nek, df ő nem kívánt nyilatkozni, csak annyit árult el, hogy elmegy szavazni. Bedő Tamás csongrádi polgármester azt mondta lapunk­nak, ha racionálisan gondolkoznak a bokrosiak, és intézményeik mű­ködéséhez nyugodt hátteret szeret­nének, a nemet választják majd. nyomó része a városrész határában működő Mars állateledelgyártól szár­mazna. A csongrádi városháza kalku­lációi alapján Bokros leválása évi 40-60 milliós bevételkiesést eredmé­nyezne a Tisza-parti településen. Azért csak ennyit, mert a városrész, s így az állateledelgyár nélkül csökken­ne Csongrád adóerő-képessége, az ál­lam ezért részben kompenzálná a ki­eső forrásokat. ALGYŐI HÁZTETŐK, HÁTTÉRBEN A SZÉNHIDROGÉNMEZŐVEL. NEM CSAK A PÉNZÉRT VOLT ÉRDEMES ELVÁLNI SZEGEDTŐL Fotó: Karnok Csaba Algyőaz önállóságra voksolt Algyó't több város környéki faluhoz hasonlóan 1973-ban Szegedhez csa­tolta a megyei tanács. Önállóságukat 1996-ban népszavazáson szerezték vissza az algyőiek. Tápé és Kiskun­dorozsma is próbálkozott az önálló­sulással, de azok nem voltak ered­ményesek. ÚJSZÁSZI ILONA Algyő is áldozata volt Szeged nagyvá­rossá növelésének. E falut a határá­ban 1965-től folyamatosan feltárt kő­olaj- és földgázvagyon tette kívánatos­sá. Községegyesítésnek nevezték 1973-ban, hogy - a lakosság vélemé­nyének kikérése nélkül - Algyőt - a többi város környéki faluhoz, Gyála­réthez, Kiskundorozsmához, Szőreg­hez és Tápéhoz hasonlóan - Szeged­hez csatolták. Vásárhely: maradtak, csatlakoztak 2005. április 10-én két Vásárhely környéki kistelepülésen is népszavazást tartottak. Szikáncson 2003-ban kezdtek el aláírásokat gyűjteni a várostól való elszakadást szorgalmazók. E kérdés alaposan megosztotta Szikáncs valamivel több mint 600 lakóját. Végül a többség arról döntött, maradnak Vásárhely fennhatósága alatt. A Mártély közigazgatási területéhez tartozó Barattyos valamivel több mint 30 lakója számára az volt a tét, maradjanak-e a község fennhatósága alatt, vagy tartozzanak a városhoz. Végül a szavazatra jogosult 20 barattyosi közül 14 voksolt arra, hogy Barattyos csatlakozzon Vásárhelyhez. Szegediként viszont mostohagye­reknek érezték magukat az algyőiek. Az egykori községházán csak egy-két tanácsi hivatalnok vitte az ügyeket. Sorstársaiktól eltérően ez a falu nem nőtt össze a várossal, sőt: még a föld­gázt is az utolsók között vezették be ­emlékeztek sérelmeikre a kilencvenes években a gyeviek. A rendszerválto­JÁRÁSBÓL KÖZSÉG, FALUBÓL VÁROSRÉSZ. Nagyszeged álmát Klebelsberg Kunó, a város egykori képviselője fogalmazta meg. E növekedési cél megvalósításáért az 1930-as évek elején még politikai párt is síkra szállt. A környező községek Szegedhez csatolásának ötlete 1945-ben a kommunista pártnak is tetszett. Ám az 1948-50 közti átrendezésekkel, a tanácsrendszer bevezetésével a kiskundorozsmai járás he­lyét a szegedi járás vette át. Kiskundorozsmából újabb községek (Üllés, Forráskút, Bordány és Zsombó) alakultak. Ellentétes irányokba lengett az inga később. A Csongrád megyei tanács 1973-ban egyetlen határozattal Szeged részévé tett öt falut: Algyőt, Gyálarétet, Kiskundorozsmát, Szőreget és Tápét. A rendszerváltozáskor Tápé és Kiskundorozsma is próbálkozott az önállósulással: a tápaiak voksolása 1992-ben nem lett eredményes, míg a dorozsmaiak csak az aláírásgyűjtésig jutottak. Magyar­országon 1996-ig 48 település lett önállóvá. zás elhozta a részönkormányzatot, s ezzel együtt azt a lehetőséget is, hogy egy önálló képviselőt küldhettek a To­rony alá. Algyő városrészre 1990-1996 között összesen 427 millió 297 ezer fo­rintot költött a szegedi önkormányzat, s elkészült - többek között - a szenny­víztisztító, fölhúzták a faluházat. Am az algyőiek ezt kevesellték. Ügy szá­moltak: önálló községként több pénz maradna fejlesztésre - jórészt az ola­jos cégektől származó iparűzési adó­ból. A Szegedtől való elszakadásról 1996. október 27-én népszavazást tar­tottak. Az algyőiek több mint 62 szá­zaléka járult az urnákhoz, közel 73 százalékuk voksolt igennel. Algyő visszaszerezte önállóságát. A pénzügyekről kiderült: a népsza­vazás évében 40 millió forintra be­csülték az iparűzési adóból származó bevétel nagyságát, ami 1998-ban, az önállóság első évében valójában 325 millió forint bevétel lett. Átírom Juhász Gyula szavait: legyünk hát jók, legalább így, decemberben! ŐRFI FERENC Legalább decemberben A világ most valahogy a szokásosnál is mostohábban bánik adven­tünkkel - mintha nem is a kereszténység egyik legnagyobb ünnepére készülnénk. Most érik el a kisembert a pénzügyi és gazdasági válság első hullámai, most küldik ránk a nagy szolgáltatók többnyire adós­sággal terhelt elszámoló számláikat, tovább kínozzák egymást, és ha­lálra idegesítenek bennünket politikusaink is - egynek nem számít, hogy az elcsendesedésnek, az egymásra figyelésnek, a jó szónak volna itt az ideje. És akkor itt vagyunk mi magunk is, a saját nyakunkon ­panaszainkkal, nyavalyáinkkal, egyéni kis válságainkkal, ki-ki a sa­• Átírom JuhaSZ ját bugyrát érezve a legkényelmetle­# # Gyula szavait: nebbnek. Legalább most ezt ne! Fogadkozom is, a mostani ad­ventben nem fogok nagy szavakat használni, sem filozófiai mélységű kliséket felsorakoztatni, nem nyúlok a világirodalomhoz, de még a Bibliá­hoz sem. Nem kívánok semmit kinyi­latkoztatni karácsony lényegéről, nem rovom fel senkinek, hogy hetek óta ott lökdösődik - velem együtt - az üzletekben, ahelyett, hogy in­kább ezen idő alatt türelemből, figyelmességből, kedvességből, gyen­gédségből osztanánk többet szeretteinknek. Sőt egyenest megvédem még a Széchenyi téri karácsonyi vásárt is, ami ha nincs is olyan, mint a bécsi, de a miénk. Nem zavar nagyon, ha a toplistát most is a sapka, zokni, gatya, farmer, pulcsi, bugyogó termékcsalád vezeti. Sokak anya­gi helyzetéből ugyanis tényleg csak az ilyen, halasztott vásárlásra fut­ja, azt a használati cikket kapják tőlük ajándékba szeretteik, amit már úgyis nagyon meg kellett volna nekik venni. Egyébként pedig az vesse rájuk az első követ, aki még sohasem verekedte magát keresztül ezen a kétségkívül bizarr bazári sokadalmon. Hiszem, hogy a kereskedők egyre igényesebben kínálják áruikat, a vásárszervezők egyre kulturáltabb és hangulatosabb körülményeket teremtenek a vásárlásainkhoz, s nem kell túl gyakran megfeledkez­nünk arról, hogy végül is mi most mindnyájan a szeretet ünnepére ké­szülünk. Azt pedig nemcsak hiszem, hanem tudom is, hogy a Délmagyaror­szág a Szeged Első Lions Klubbal és a Rádió 88-cal összefogva holnap ismét megnyitja adventi szeretetsátrát a szegedi Dugonics téren, ahol a velünk tartó cégek, intézmények nap mint nap vendégül látnak valaki­ket azok közül, akikről év közben hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Holnap a diabéteszes gyerekek lesznek a vendégeink egy közös szere­tetlakomára. Erről szól az advent. Átírom Juhász Gyula szavait: legyünk hát jók, legalább így, decem­berben! Ifjúsági központ négymillió forintból MUNKATÁRSUNKTÓL Megyei ifjúsági szolgáltató központot hoznak létre abból a 4,4 millió forin­tos támogatásból, amit egy öttagú konzorcium nyert el a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázatán. A központ - ami Szegeden, Vásárhe­lyen és Szentesen lesz elérhető ­szakmai-módszertani segítséget nyújt majd megyei településeken zajló ifjú­sági munkához. A feladatok közt he­lyet kap a pályázati tanácsadás, a képzések, szakmai találkozók, pro­jektlátogatások szervezése, az ifjúsá­gi szolgáltatások stratégiájának, fej­lesztési programjának megtervezése, de szakembereket biztosít a szabad­idős, közösségi programok lebonyolí­tásához is. A központ kialakításában a Rendezvényház Csongrád Megyei Közművelődési és Szolgáltató Kht. vezetésével a Dél-alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete, a Hódmezővásárhely Ifjúságáért Egye­sület, a szentesi VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség és a Duna-Kö­rös-Maros-Tisza Eurorégió Ifjúsági Szövetsége vesz részt. Afrikáig repítjük Önt! Jöjjön el 2008. december 6-án, 11 órakor a szegedi SUBARU Márkakereskedés megnyitójára a Dorozsmai út 9. alá, és legyen Ön az a szerencsés, aki párjával együtt élvezheti a tunéziai napsütést egy egész jpy héten keresztül. Jh x A nyeremény maximális értéke 170.000,- Ft, és 2009 január 31-ig használható tel. az Atlantic Travel kínálatában szereplő utakra. További részletek és játékszabályzat a www.subarusun.hu weboldalon tatálható. Autószerviz '96 Kft. 6728 Szeged. Dorozsmai út 9. Telefon. 62 551 710 Fax: 62 551 711 E-mail: info@subarusun.hu www.subarusun.hu

Next

/
Thumbnails
Contents