Délmagyarország, 2008. december (98. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-30 / 303. szám

61 Megyei tükör Szerda, 2008. december 24. SZIGETBŐL SZEGED, MÁRTÍRBÓL MÁRTÉLY, SZERBŐL ÓPUSZTASZER Folyó formálta nevek Csongrádban Minden tulajdonnév végső soron köznévből sza'rmazik - idézi Ka'lmán Béla munkáját Blazovich László professzor. A Csongrád Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója példaként Szegedet és Mártélyt említi, mikor névfejtési érdekességek csokorba gyűjtésére kérjük. ÚJSZÁSZI ILONA - A Tisza vizének színe a szögéhez hasonlóan sötétszőkés-sárgásbarna. Ez az a hely, ahonnan a Tisza zöldes színét a beleömlő Maros sárgásbarnára változtatta. A harmadik magyarázat abból indul ki, hogy éppen a városnál a folyó majdnem derékszögben kanyarodva halad tovább, kiszögelést tesz, s ennek a szögnek -d képzős származéka lenne a város neve. Ilyen és ehhez hasonló névmagyarázatról is hallani, de nekem meggyőződésem, hogy a sziget szóból ered Szeged neve - mondja a történész. - A sziget egyébként összefügg a szög hajlatot, éket, sarkot jelentő szavunkkal, amely ugor eredetű. Szeged, a város a Tisza főága és mellékvizei által körbefogott területre, vagyis szigetre települt. A névfejtés arra is bizonyíték, hogy Szeged magyar település. Ugyanis a Tisza és a Maros találkozásánál kialakult települést a honfoglalás előtt egyszer sem nevezték Szegedként. Érdekes eset a Tisza-parti Mártélyé. A falunév eredeti alakja: Szentadorjánmártír volt - egykori birtokosáról, a Szent Adorján vértanúnak szentelt zalavári bencés apátságról. Am a három elemből álló, túlságosan hosszú településnévből csak a vége maradt meg, „egyszerűsítve" Mártélyként, mert a mártírt vagy lás idején Árpád vezér Ondnak adományozta a mai Csongrád körüli területet. Ond földvárat építtetett a folyóparton, melynek a „Csernigrád" azaz „Fekete város" nevet adta, s ebből az időből származik Csongrád neve. A 11. században a vármegye központjává lett. A 13. században, a tatárjárást követően azonban, valószínűleg a támadások következményeként IV. Béla király a központot Szegedre helyezte át. A tatárjárás után a csongrádi ispán tisztét a szegedi várnagy töltötte be, ami Szeged szerepének felértékelődését mutatja. A nemesi vármegye korszakban több megyegyülésnek is helyet adott a Tisza jobb partján elterülő Szeged. A SZŐKE FOLYÓ MEGTERMÉKENYÍTETTE A TÁJAT, HATOTT A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRE nem értették, vagy így igazították a magyar nyelvhez. - A folyónak köze van Ópusztaszer születéséhez is - folytatja a nevek közti kalandozást a történész professzor. - A Tiszához közel elterülő Szer mezőváros elpusztult, de a birtokhoz tartozó pusztán megmaradtak lakhelyét 1640-től Pusztaszernek nevezték el. A Pallavicini család birtokolta 1803-tól. Az 1880-as években Pallavicini Sándor Sövényházát uradalmi központtá és úgynevezett „eszmei községgé" szervezte. Megalapította Sándorfalvát 1879. június 12-én, miután a tiszai nagy árvíz által romba döntött Algyő lakosainak egy része itt, a törökök által elpusztított középkori falu, Sövényház(a) területén telepedett meg. A 70-es évek elején a pusztaszeri emlékpark Sövényházán volt, annak középkori elődje valójában Sándorfalván, az akkori Pusztaszer pedig a középkori Sáregyháza helyén. E keveredést szüntették meg azzal, hogy Sövényházát Öpusztaszerre keresztelték át 1973-ban. így egyértelmű lett: e község határában, s nem a szomszédos Pusztaszerében vannak a Bor-Kalán nemzetség által épített középkori monostor romjai, s itt emelték a millenniumi emlékmüvet is Árpád vezér szobrával. Fotó: Tésik Attila A Tisza a megyerendszer kialakulásában is szerepet játszott. Például a mai Szeged a folyó balparti része, azaz Újszeged a középkorban mindvégig Csanád megye része volt. A korai időkben Szeged Bács megyéhez tartozott, amire az is utal, hogy míg a szegedi főesperesség az egyházszervezetben a kalocsai érsekséghez tartozott, addig a közeli Tápé a váci püspökséghez. Csongrád vármegye később, Szent István vagy Péter király idején szerveződött: a Bács várától messze eső Szegedet a csongrádi vár körébe vonták - mondja Blazovich László. A monda szerint a honfoglaB EMBERES VÁROSOK. Személynévből lett településnévvé - nálunk például Szentes, amelynek alapja: a szent melléknév lehet. Az emberek szent életük - vagy talán képmutató magatartásuk - miatt kaphatták nevüket. Hód falu és Hód mezeje Árpád-kori birtokosáról kapta nevét, s nem a tóról vagy a rágcsálóról, még kevésbé az égitestről - Hódmezővásárhely. E hosszú városnév középső része a sík vidékre utal, hiszen határuk legmagasabb pontja is csak 85 méter; ugyanígy beszélő név a Vásárhely: cserehely. Személynévre vezethető vissza a Maros parti Velnök (szláv eredetű), amelyet későbbi (ugyancsak szláv gyökerű) tulajdonosa, Makó bán miatt egyre többször Makofalvának (vagyis Makó lakhelyének), végül a XVI. századtól Makónak h'ívnak. B SZERZŐDÉSESEK. Tavaly összesen 878-an vonultak be szerződéses katonának, míg idén az első tíz hónapban 956-an kezdték meg szerződéses katonai szolgálatukat. A Magyar Honvédség szerződéses legénységi állományú feltöltöttsége jelenleg 79 százalékos. A Seregszemle két cikke a Honvédelmi Minisztérium támogatásával készült. NÉGY ESZTENDEJE A HONVÉDSÉG 136 ÉVES TRADÍCIÓJA ÉRT VÉGET Önkéntes haderő a sorállományból Váltás a vezérkar élén HAVRIL ANDRÁS (BALRÓL), SZEKERES IMRE ÉS TÖMBŐL LÁSZLÓ Fotó: MTI/ Újvári Sándor Szekeres Imre honvédelmi miniszter Tömből László mérnök altábornagyot jelöli a vezérkari főnöki posztra a távozó Havril András helyére. A jelölt eddig az Összhaderőnemi Parancsnokságot vezette. MUNKATÁRSUNKTÓI Szekeres Imre honvédelmi miniszter az öt parlamenti párttal egyetértésben javaslatot tett Sólyom László köztársasági elnöknek a Magyar Honvédség vezetésének megváltoztatására. Havril András vezérezredes ennek értelmében az év végével távozik a Honvéd Vezérkar éléről, helyét Tömből László mérnök altábornagy veszi át várhatóan január első napjaitól, miután az államfő kinevezi a posztra. Havril András vezérezredes 2005 óta dolgozott a honvédség vezérkari főnökeként. Nyugdíjazására már egy évvel ezelőtt sor került volna, de Szekeres Imre külön kérésére további egy évig tölthette be ezt a posztot. Tömből László altábornagy 1957. október 18-án született Pápán. Altalános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. 1977-ben felvételizett a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi rakéta és tüzér szakára. 1981-ben befejezte a főiskolai tanulmányait, kitüntetéses oklevéllel avatták főhadnaggyá. Első tiszti beosztásba a Magyar Honvédség II. Légvédelmi Rakétadandár parancsnokságának állományába került, javító főtechnikusként. Számos vezérkari tanfolyam, akadémia elvégzése és rangos külföldi NATO-beosztás után 2001 szeptemberétől a Légierő-parancsnokság törzsfőnökhelyettese, decembertől törzsfőnöke volt 2003. június 30-áig, majd július l-jétől az újonnan létrehozott integrációs főnöki beosztást töltötte be. 2005. február 1-jétöl a HM Honvéd Vezérkar törzsigazgatója. 2007. január l-jétől az MH összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka. Ráadásul mindez egybeesett a hadkiegészítés rendszerének átalakításával. A korábbi 20 helyett két hadkiegészítő parancsnokság - a kelet- és a nyugat-magyarországi -, valamint 19 megyei iroda jött létre. A MH Nyugat-magyarországi, ületve a Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokságok alárendeltségébe tartozó, a megyeszékhelyeken található toborzó- és érdekvédelmi központok, valamint toborzó- és érdekvédelmi irodák feladatkörébe tartozüc a hivatásos állományú katonák toborzása is. Vagyis a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre, illetve a tiszthelyettes szakképző iskolába is lehet jelentkezni a Magyar Honvédség toborzóinál. Mindemellett kiemelt projekt a kanadai repülőgépvezető-képző program (NATO Flaying Training in Canada - NFTC) népszerűsítése is. Hiszen akik vadászpilóták, illetve helikoptervagy szállítórepülőgép-vezetők szeretnének lenni, azoknak ugyancsak a toborzóirodákon kell jelentkezniük az NFTC-programra. A toborzók egyetemi, főiskolai és középiskolai látogatásokat - országos szinten 631-et - terveznek 2009-ben, akik természetesen a helyi, lokális rendezvényeken is ott lesznek jövőre. Előreláthatóan összesen 243 civil, társadalmi rendezvényen találkozhatnak a szerződéses katonának jelentkezők a Magyar Honvédség munkatársaival. Történelmet írt hazánk és a Magyar Honvédség négy évvel ezelőtt, miután leszerelt az utolsó sorkatona is. Ezzel 136 éves tradíció ért véget, s azóta november 3. az önkéntes haderő napja. MUNKATÁRSUNKTÓL A sorozott hadsereg megszüntetéséhez többéves folyamat vezetett. Az 1990-es évek biztonsági kockázatelemzései megállapították, hogy az országot nem fenyegeti olyan fegyveres konfliktus, amely elérné a háborús küszöb mértékét, így lehetővé vált a korábbi katonai struktúrák átalakítása, a katonai szervezetek számának és létszámának csökkentése, a vezetés korszerűsítése - olvassuk a honvedelem.hu-n. A folyamat 2004-ben ért véget. Ebben az évben, november 3-án leszereltek az utolsó sorkatonák összesen 1831-en. Az elmúlt négy esztendőben egyértelműen kiderült, hogy az önkéntesen bevonuló katonák a pályát ma már nemcsak életformaként, hanem a munkaerő-piaci szempontok és lehetőségek mérlegelésével is választják. A Honvédelmi Minisztérium személyzeti főosztály, központi toborzó, érdekvédelmi és katonai igazgatási osztályának vezetője, Szabó József mérnök ezredes szerint fontos, hogy a honvédség túl tudjon lépni a régi szemléleteken és az önkéntes haderő fenntartásához elengedhetetlenül szükséges emberierőforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemeket átvegye és alkalmazza. A sorkatonai szolgálat csökkentésével és az önkéntes haderőre való átállással a Magyar Honvédség toborzó intézményrendszerét is országos hatáskörűvé kellett alakítani. Az összhaderőnemi Parancsnokság megalakulásával 2007-ben a katonai szervezetek is megkapták a legújabb állománytábláücat, így ismét egyre több szerződéses katonát kerestek. Hirtelenjében mintegy ezerfős igény jelentkezett, s ezt a szükségletet akkor nagyon nehéz volt rövid idő alatt teljesíteniük a toborzóknak. A HONVÉDSÉG AZ EGYETEMISTÁK KÖZÜL IS TOBOROZ KATONÁKAT Fotó: Tésik Attila