Délmagyarország, 2008. december (98. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-27 / 301. szám

Szombat, 2008. december 27. Szieszta - Programajánló 113 CSAPATSZELLEM NELKUL SEMMIRE SEM MENNENEK Fehér holló az adósság nélküli deszki kórház AMI A LEGFONTOSABB: DESZKEN A BETEGEK IS ELÉGEDETTEK A deszki kórha'z azon kevés egészségügyi intézmény közé tartozik, amelynek nincs adóssága. Ez Csongrád megyében példátlan. A „varázslat" mikéntjéről, az elmúlt évek több száz milliós fejlesztéseiről kérdeztük Bálint Beatrix igaz­gatót, akinek újabb öt évre bizalmat szavazott a megyei önkormányzat. TOMBÁCZ RÓBERT Ritka, mint a fehér holló a hazai egészségügyi intézmények között a deszki mellkasi betegségek szakkór­háza. Nemcsak azért, mert speciális, magas szintű és jó hírű tüdőgyó­gyászati és kardiológiai rehabilitációs szakellátást nyújt, hanem azért is, mert ez Csongrád megye egyetlen olyan kórháza, amelynek nincs adós­sága. Emellett az elmúlt években még jelentős fejlesztésekre is volt anyagi erejük. A titkos recept Hogyan csinálják, hogy a magyar kór­házaknak abba a 25-30 százalékába tartoznak, amely adósságok nélkül gaz­dálkodik? - kérdeztük a „receptről" a fenntartó Csongrád megyei önkor­mányzat által újabb öt évre megválasz­tott igazgatónőt, Bálint Beatrixot. A kór­házvezető szerint ennek egyik legfonto­sabb oka a magas szakmai színvonal ­így ugyanis szívesen küldik hozzájuk gyógyulni a betegeket, ágyaik mindig foglaltak. A másik, hogy nem kell sok­féle, óriási költséggel járó ellátást - pél­dául intenzív osztályt - fenntartaniuk. Kicsit szabadkozva hozzátette: amikor •>4 SZÁMOK. Az összesen 187 ággyal működő deszki kórházban aktív, krónikus és rehabilitációs tüdő­gyógyászati, illetve kardiológiai re­habilitációs ellátás folyik. 220-an dolgoznak az intézményben, éves költségvetésük egymilliárd forint. öt éve átvette a kórház vezetését, akkor sem „örökölt" adósságokat - igaz, azóta viszont egyre inkább meg kell küzdeni a gazdasági egyensúlyért. Folyamato­san romlanak a finanszírozási körülmé­nyek, miközben ugrásszerűen nő a gyógyszerek, az energia, és a gáz ára. Céljuk természetesen a magas szakmai színvonalú betegellátás, melyhez nél­külözhetetlen a költséghatékony gaz­dálkodás, a kiadások minimalizálása és a bevételek maximalizálása. Spórol a napkollektor Nagyon fegyelmezett szakmai és gaz­dasági szabályokat vezettek be, heti rendszerességgel figyelik az osztályok ágykihasználtságára, a gyógyszerfel­használására és teljesítményvolu­men-korlátjára vonatkozó mutatókat ­Fotó: Karnok Csaba és ha kell, rögtön megteszik a szüksé­ges óvintézkedéseket. Nagy segítséget jelent, hogy idén év elején mintegy 140 milliós uniós pályá­zati forrásból napkollektorok kerültek a tetőre. Ezeket használják a víz mele­gítésére. Új kazánok és fűtési rendszer beszerelésével csökkentették a vezeté­kek hőveszteségét, így a korábbi gázfo­gyasztás 40 százalékát tudják megspó­rolni. A villanyt pedig mindenütt ener­giatakarékos izzókra, lámpatestekre cserélték. A fejlesztésekkel „megfo­gott" pénzt visszaforgatják - további infrastruktúra- és műszerfejlesztések­be. Az évek alatt magát a kórház épüle­tét is sikerült megszépíteni. A legfinomabb ebéd Mindez persze önmagában kevés vol­na a takarékosság érdekében, ha nem társul hozzá pozitív csapatszellem ­állítja Bálint Beatrix. A deszki kórház­ban viszont mindenki vallja, hogy a jobb ellátás és munkakörülmények ér­dekében maga is takarékoskodik, amin csak lehet. Látják ezt a betegek is, akik az igaz­gató szerint elégedettek az ellátással, sőt a tapasztaltabbak állítása szerint a kórházi konyhák közül a deszkiben készül a legfinomabb ebéd. Ha pedig kritikát fogalmaznak meg a pácien­sek, azt is igyekeznek megfogadni, a problémát pedig orvosolni. Most is megint több pénzt költöttünk el karácsonykor, mint egy évvel korábban. FEKETE KLÁRA Csend az őrület után Két és fél napra megpihent az ország. Aki mégiscsak útnak indult, az sem sietett, hiszen „csak" a rokonokhoz kellett eljutnia, ráadásul most száraz utakon. Nem kergettek senkit a tennivalók, az elintéznivalók, a határidők. Két és fél nap alatt csak arra kellett ügyelni, időre elkészül­jön az ünnepi ebéd és vacsora, álljon meg a fenyő a talpában, s mindig legyen valami enni- és innivaló az asztalon. Két és fél nap alatt csaknem elfelejtettük, mi volt a nagy leállás, a különös időszámítás, vagyis december 24-én déli 12 vagy 14 óra előtt. Az az időszak ugyanis egy őrület volt. • • Most is megint Minden évben azt mondják az # # több pénzt elemzők karácsonykor, hogy ilyen ünnepi készülődést még nem tapasz­taltak, rekord árbevételt könyvelhet­tek el a kereskedők, mert mindenki annyi pénzt költött ajándékokra, ka­rácsonyi ételekre, mint még soha­sem. De lehet-e minden évben hajazni a korábbi rekordokat? Ez a kér­dés idén azért merült fel az eddigieknél is élesebben, mert a gazdasági válság miatt a 2008-as költekezést nem tudták előre megbecsülni a szakértők. Minden elemző tanácstalanul pislogott a tévében a kamerák előtt. Aztán, ahogy közeledett az aranyvasárnap, annál biztosabban hangzottak el olyan kijelentések, hogy válság ide vagy oda, a magya­rok nem vesznek róla tudomást, legalábbis karácsonykor nem. És az utolsó előtti időszak jóslatai az utolsó pillanatokban beigazolódtak: most is megint több pénzt költöttünk el karácsonykor, mint egy évvel korábban. Azok a multik, amelyek Szegeden újabb bevásárlóközpontokat szeretnének 2010-ig felépíteni, úgy tűnik, jobban ismernek bennünket, mint mi saját magunkat. Tudják, válság ide vagy oda, a bevásárlás, az utolsó fillérek elköltése olyan szenvedélyünkké, életformánkká vált, hogy bátran lehet rá több tízmilliárd forintos befektetéseket alapozni. Az őrület még tovább is fokozható. Ünnepi határsértések Tizenöt határsértőt - elefántcsont­parti, szerb és montenegrói állam­polgárokat - fogtak el karácsonykor a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság járőrei. MUNKATÁRSUNKTÓL Többen is próbálkoztak illegális határ­átlépéssel karácsonykor Csongrád me­gyében. Csütörtökön, a kora reggeli órákban két csapzott ruházatú, felte­hetően afrikai származású, stoppoló férfira lett figyelmes Makó belterüle­tén egy szolgálatba vonuló kiszombo­ri határrendész. A kirendeltség járőrei a helyszínen igazoltatták őket: sem személyazonosságukat, sem jogszerű magyarországi tartózkodásukat nem tudták igazolni. Előállításukat követő­en kiderült: elefántcsontpartiak, a jobb és szabadabb élet reményében indultak Franciaországba. Ügyükben idegenrendészeti eljárás indult - tájé­koztatott Tuczakov Szilvána, a Csong­rád Megyei Rendőr-főkapitányság saj­tószóvivője. Késő este a Szegedi Határrendésze­ti Kirendeltség munkatársai is határ­sértőkre bukkantak: a röszkei határ­átkelőhely közelében, a széksósi úton igazoltattak hat férfit és egy nőt. A szerb állampolgárságú cso­port több tagjánál volt érvényes sze­mélyi igazolvány, ám jogszerű ma­gyarországi tartózkodásra jogosító irattal egyikük sem rendelkezett, így velük szemben is idegenrendészeti eljárás indult. Ugyanekkor egy, a szolgálatból a rokonokhoz tartó sze­gedi határrendész éberségének kö­szönhetően sikerült hét határsértőt eljárás alá vonni a szomszédos Bács-Kiskun megyében. A határren­dész a kunbajai benzinkútnál lett fi­gyelmes a gyanús csoportra. Tegnap a hajnali órákban a röszkei autópálya határátkelőhelyén egy montenegrói férfi kívánt hamisított iratokkal átkelni: egy más nevére kiál­lított szlovén útlevéllel és vezetői ok­mánnyal akarta magát igazolni. A férfi ügyében közokirat-hamisítás bűncse­lekmény megalapozott gyanúja alap­ján indult büntetőeljárás. MEGTELT A FOGADALMI TEMPLOM AZ ÉJFÉLI MISÉRE Mennyből az angyal szólt a szegedi dómban Több mint ezren tették tiszteletüket szenteste a szegedi fogadalmi temp­lomban az éjféli misén. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püs­pök celebrálta a szentmisét. Többek között a félelemről és az örömről is beszélt ünnepi prédikációjában. KANCSÁR TÍMEA Mikor szenteste éjfélt ütött a szegedi fogadalmi templom toronyórája, már az egész dóm megtelt a hívekkel. Szin­te mozdulni sem lehetett. Több mint ezren voltak kíváncsiak az ünnepi prédikációra. A legtöbben családostól vagy baráti társasággal érkeztek a mi­sére. Évről évre egyre több külföldi diákot látni ilyenkor a templomban, sokan ugyanis a vizsgaidőszak miatt nem tudnak hazautazni még az ünne­pekre sem. - Általános iskolás korom óta járok templomba. Budapesten dolgozom, gyakran elmegyünk a Gellért-hegyi Sziklakápolnába, de karácsonykor mindig a dómba jövünk - mondta /oó Máriusz, aki családjával ment szerdán éjszaka a szentmisére. Velük ellentét­ben sokan nem járnak rendszeresen templomba, mégis ilyenkor fontosnak érzik, hogy tiszteletüket tegyék isten­házában. A szentmise fenséges orgonaszóval kezdődött, a Mennyből az angyal dal­lama betöltötte az egész épületet. „Oxfordban a helyi önkormányzat rendeletben szabályozta: tilos Jézus nevét emlegetni a karácsonnyal kap­csolatban. Ezzel szemben Ausztriában az osztrák katolikus püspöki kar pla­kátokkal hirdeti karácsonykor: Jézus születését ünnepeljük. Nálunk is gyakran divat elmismásolni a keresz­ténységet" - mondta ünnepi prédiká­ciójának elején Kiss-Rigó László me­gyés püspök. Majd a félelemmel és az örömmel kapcsolatos gondolatokról is szó esett. A globalizációt pozitív érte­lemben, Isten egyetemességéhez ha­sonlította: történelmi kortól, vallástól, nemzettől függetlenül Isten közénk jön, minden embert testvéréül fogad. A KARÁCSONYI ÉJFÉLI MISÉRE MEGTELT A SZEGEDI DÓM Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents