Délmagyarország, 2008. december (98. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-24 / 300. szám
Szerda, 2008. december 2k. Sport 131 A Vajda-napló féltett titkai AZ ELŐKÉSZÜLETBEN VÉCSI VIKTOR EDZŐ (KÖZÉPEN) ÉS IFJ. GELLÉRT ÁKOS IS SEGÍTETT AZ OLIMPIAI BAJNOKNAK Fotó: Karnok Csaba Vajda Attila a szüleivel tölti a szentestét, és a családi hagyományoknak megfelelően a kedvenc társasjátékokkal ma is ádáz csatát vív velük. Az olimpiai bajnok kenust az ünnephez fűződő viszonyáról, szeretetről és népszerűségről, valamint újévi fogadalmairól faggattuk. MÉHES GÁBOR A mögöttünk álló év megannyi sikert hozott Vajda Attila számára. Az ország ünnepelt kedvence, az év sportolója Szombati döntő a Mókuson MUNKATÁRSUNKTÓL ' ' Izgalmak és számolgatás - így telt el a Szegedi Sport és Fürdők Kft. szervezésében a Kék Mókus-kupa hagyományos kispályás labdarúgótorna utolsó selejtezőköre. Legyen szó bármely korosztályról is, az esélyek meccsről meccsre változtak. Nagyon sok esetben nem is borultak, hiszen a +35 éves korosztályban Szeged két legjobb csapata, az évközi tornákon is mindig döntőt játszó Első Beton és Fit World került össze. A nyüt kategóriában pedig ismét eljutott a fináléig az a Csupaszív FC, amely tavaly is ott volt, igaz, még Batyu Bt. néven. Viszont akadtak valódi meglepetések is: ilyen a Mikro Meat-Soma FC fináléba kerülése. Ifjabb Somogyi István ütőképes csapatot hozott össze, amely veretlenül masírozott a szombati döntőbe. A torna megyeisége abszolút kijött a gálanapra készülő csapatokat elnézve, hiszen Szeged mellett hódmezővásárhelyi, makói és félig-meddig csongrádi érdekeltsége is lesz a zárófelvonásnak. A szervezők a helyosztókat az újszegedi sportcsarnokban újra 5x2-es kapura rendezik. Az együttesek közül van, amely örül neki, van, amelyik nem, de egy biztos: a szurkolók csak jól járhatnak. Talán nem fordul elő az, ami tavaly, hogy az egyik fináléban, sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban nem esett gól. Csak a büntetők alatt. A december 27-i helyosztók párosítása. -35 évesek, döntő: Csupaszív FC-Mikro Meat-Soma FC, a 3. helyért: RET F-Silver. +35 évesek, döntő: Első Beton-Fit World, a 3. helyért: ROSE-Favor Tfans Makó. +45 évesek, döntő: Fit World Szenior-Együtt Szegedért Egyesület, a 3. helyért: SZAK öregfiúk-Hódmezővásárhely. Lékó-remi Lékó Péter kilencedik mérkőzésén a hatodik döntetlenjét érte el az Elisztában zajló sakk Grand Prix-n. A szegedi nagymester a sötét bábukat vezetve a 34. lépés után egyezett meg a remiben az orosz Ernesto Inarkievvel. A 13 fordulós tornán ma szünnapot tartanak. mégis ugyanaz a kedves, őszinte fickó, aki a legnagyobb sikerek előtt volt. Az ünnepről „Nem titok, nem volt egyszerű gyermekkorom. A szüleimet nem vetette fel a jólét, de mindig szépen ünnepeltük a karácsonyt. Édesanyámék igyekeztek olyan apróságokkal meglepni, amelyek hozzájuk kötöttek, és én a mai napig az ehhez hasonló ajándékozás híve vagyok. Sajnos az emberek manapság elfelejtik, hogy a karácsony a szeretetről, az összetartozásról szól, és nem tudják értékén kezelni az ünnepet, csak a minél nagyobb értékű vásárlás tartja őket lázban. Én a szüleimen kívül senkinek nem veszek ajándékot. Este hazamegyek anyuékhoz, elővesszük a kedvenc társasjátékainkat, és örülünk annak, hogy együtt lehetünk, még csak véletlenül sem gondolunk a hétköznapi problémákra." A népszerűségről „Szerencsére a 'gyors barátaim' száma az utóbbi időben sem nőtt meg ugrásszerűen, más kérdés, hogy nem is nagyon adtam lehetőséget azoknak, akik csak a sikereim miatt szeretnének. A szó igazi értelmében két-három barátom van, akikre megpróbálok odafigyelni, akik bármikor számíthatnak rám, és tudom, hogy én is rájuk. Ami pedig a népszerűséget illeti, természetesen jólesik, amikor az utcán egy néni odajön hozzám, és könnyekkel a szemében mondja, hogy mennyire büszke rám azért, amit elértem. Ezekért a pillanatokért éri meg sportolni. Az ember óhatatlanul is változik. Én is változom, de megváltozni nem szeretnék, igyekszem alkalmazkodni a helyzethez, hogy az elmúlt hónapok során valamivel ismertebbé váltam." Az újévi fogadalmakról „Fogadalmaim nincsenek, de az új év kezdetén mindig leírom a naplómba azokat a terveimet, amelyekhez abban az esztendőben tartani akarom magam. Teljesen hétköznapi dolgokról van szó, akár a kenuzással, akár a magánélettel kapcsolatban, és most jut eszembe, ezentúl az iskolai kihívásokat is meg kell fogalmaznom. Így legalább soha nem felejtem el a céljaimat, folyamatosan ott lebegnek a szemem előtt, és azonnal érzékelem, ha a magam számára kijelölt úton eltévedtem, összességében azért büszkén mondhatom: a leírtakat általában meg is valósítom, egy évvel ezelőtt például az olimpiai aranyérem is bekerült a naplóba. De hogy mi kerül papírra az idén, az egyelőre maradjon az én titkom..." Kiss Norbert a nagyok között A hazai szövetség szavazásán a GabonaTransz-Szeged négyszeres világelső tekése, Kiss Norbert sorrendben másodszor lett az év férfi játékosa. A 28 éves sportoló már igazán szegedinek érzi magát, megszokta a közszerepléseket, és szeretné Csányi Bélát utolérni. MÁDI JÓZSEF - Nyilatkozik, vagy inkább marad a sportjánál, a tekénél? - Ha lehet, előbbi, hiszen most vagyok túl egy fogós edzésen. - Pedig nem felejtem el, amikor 2001-ben Szegedre igazolt, csak igenekből és nemekből állt a párbeszéd önre vonatkozó, válasz része. Most meg... - Hála a jó égnek sokat szerepelek a médiában, de ez így van a csapattársakkal is. Kaposváron megkaptam az alapokat, ami évi egy-két szereplést jelentett, Szegeden viszont nincs olyan hónap, hogy ne lenne meghívásunk valamelyik médiumba. Egyik tévé, aztán be a kocsiba, és irány a másik: így áll össze egy szereplésekkel teli este. - Mennyire érzi magát szegedinek? - Hét éve tartozom a Tisza-parti férfi tekecsapathoz, és már a második évben szegedinek tituláltak a szurkolók. Azóta tényleg szegedinek vallhatom magam, főleg mióta 2004-ben teljesen ideköltöztem. - Milyennek ítéli a sportág hazai elismertségét? - Legyünk pozitívak: most lesz elnökségválasztás, amely új programot ígér, és ezzel talán még eladhatóbbá válik a teke. Ha minden úgy marad, ahogy most van, akkor akár el is felejtődhet ez a tradicionálisan sikeres magyar sportág. Szegeden és a megyében igen veretes múltja van, erre jó példa, hogy a világbajnokok tornáján láttam egy kis kiadványt, és Csányi Béla életrajzában az szerepelt, hogy az IKV-ban kezdte a sportolást. Megkérdeztem a feleségemtől, volt-e ilyen klub, és azt mondta, egykor igen. - Csányi kilencszeres világbajnok, ön már négyszeres. Utolérhető? - Amikor tavaly megnyertük a csapatvébét, akkor azt nyilatkoztam, szeretném nagyjainkat megközelíteni. Pedig az még csak a harmadik arany volt, azóta pedig van még egy. Huszonnyolc éves vagyok, kezdek beérni. - A családban és otthon nem is kell ezt különösebben magyarázni. - Nem, mert a feleségem, korábbi nevén Bozó, most Kiss Melinda is egykor válogatott kerettag volt, nem mellékesen 11-szeres bajnok. Ha hazamegyek, és leülünk, akkor nem mondhatom azt, hogy fáradt vagyok, dolgoztam és edzettem, mert jön a válasz: én is! A húgom, Tünde pedig serdülő vb-negyedik hellyel büszkélkedhet. Most csapattársamat, Földesi Zsoltit boldogítja... - Olimpia? - Ha egyszer szerepel is a teke a műsorában, én abba már nem férek bele. - Mivel tudná a sportág mellett kardoskodni? - Fizikai és szellemi felkészültséget egyaránt igényel, és a szerencsejáték kedvelőinek is jó, mert vagy eldől mind a kilenc fa, vagy nem. A sporttévé is lát benne fantáziát, mert bár nem folyik a vér, de egy ki-ki meccs izgalmakat és feszültséget rejt magában. 65 évesen a sport megszállottja Krasznai Attila sohasem volt híres sportoló, nem volt világsztár, nem ért el sportolóként nagy eredményeket. A vízügy egykori főmérnöke azonban 65 évesen is rendszeresen mozog: úszik, vízilabdázik, teniszezik. SÜLI RÓBERT Nem tagadom, Krasznai Attilához személyes barátság fűz. Pedig az apám lehetne, hiszen múlt héten ünnepelte 65. születésnapját. Négy éve kerültem először szembe vele. Nem a ringben, hanem a Gellért Szabadidőközpont teniszpályáján. Ellenfélként néztünk farkasszemet egy teniszmeccsen. Néztem tágra nyílt szemmel, hogy „Na. ez a kisöreg mit akar?" Tíz perc után rá kellett jönnöm, hogy jó lesz felkötni a gatyát, mert Attila minden labdáért ment, csúszott, nyesett, majd amit igazán csak ő tudott: emelt. De még hogy! - Pedig sohasem sportoltam kezdte a beszélgetést a vízügy egykori főmérnöke -, 40 évesen kezdtem el mozogni. Elég stresszes életet éltem, ekkor csábítottak le először az uszodába. Kiváló társaságba kerültem, és ennek köszönhetően ott ragadtam. Azóta hét közben mindennap ott vagyok nyitáskor, fél hatkor kezdek úszni. Ezer métert tempózok. A szombati mozgás sem marad ki Krasznai Attila életéből. Egy nagyobb társaság immár húsz éve ran• • Rendszeresen tudok # W sportolni, orvosnál pedig már nem is emlékszem, hogy mikor voltam utoljára. Krasznai Attila devúzik rendszeresen az uszodában. Minden szombat reggel hat órakor két kapu csobban a vízben, majd előkerül a labda is. - Van, amikor hatan vagyunk, van, amikor tizennégyen. Vízilabdázunk. Mivel amatőrök vagyunk, így csak fejjel lehet gólt szerezni. Kis pályán játszunk, de mindig remek hangulatban folyik a csata. Egyetlen szombatot sem hagyunk ki, mindig van két csapat. Van köztünk 79 éves is, nem én vagyok a legidősebb. Krasznai Attila Gyulán született, felesége, Margó Somogyországból érkezett Szegedre, és 25 évet dolgozott a Somogyi-könyvtárban. Két fia van és két unokája. - A fiaim nem sportolnak, de két unokám - Zircen élnek, a szerk. úszik, így amikor itt vannak Szegeden, akkor mindig megyek velük mozogni. A nagy szerelmem a tenisz lett. Pedig csak 10-12 éve kezdtem el játszani. Szerencsés alkat vagyok, mert még mindig rendszeresen tudok sportolni, orvosnál pedig már nem is emlékszem, hogy mikor voltam utoljára. Karácsonykor viszont háttérbe kerül a mozgás, a család közösen ünnepel, de szombaton már nyitáskor az uszodában leszek. Kezdődik az idei utolsó vízilabdameccs! i .sfshi. KRASZNAI ATTILA ÉLETE A SPORT: ÚSZIK, VÍZILABDÁZIK;TENISZEZIK::" !ü jgfi-.ziG xA svlöiöj lödé^néfnüllé Fotó: Karnok Csaba