Délmagyarország, 2008. december (98. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-20 / 297. szám

101 Szieszta Szombat, 2008. december 20. Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1936 (27. rész) KET RENDEZVENYE Hetvennégy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonhetedik állomása: 1936. „Két nagyjelentőségű megmozdulása van esztendők óta a szegedi életnek: a májusban rendezett ipari vásár és az augusztusban tartott szabadtéri játékok" összegez december 25-én megjelent cikkében Kertész Béla. Ám a VEI. ipari vásár esztendejében az ország második városában felvetődött: mindkettőt augusztusban rendezzék meg. Termékenyítő idegenek Az ötletellök első számú érve: „az ipari vásár a szabadtéri játékok közönségéből oly látogatókhoz is juthatna, akik egyébként csak a szabadtéri játékok számára jönnek tekintetbe és megfordítva". Ellenzi e megoldást Kertész - „gazdasági megfontolásból". „Az ipari vásár látogatóinak száma közel 40.000 volt az elmúlt évben, ebből bel- és külföldi, nem szegedi, közel 10.000. A szabadtéri játékok is legalább 15.000 nem szegedit vonzottak városunkba." Szerinte ha e két rendezvényt „egy időben rendeznék, a város idegenforgalma nem emelkednék a két intézmény látogatói számának összegével, hanem csak ennél jóval kisebb mértékben. Ahhoz, hogy a két intézmény megrendezésével több napon át, esetleg egy egész hétre köthessük ide a vidéki látogatókat, hiáA nyolcadik szegedi ipari vásárt az új csarnokban tartották FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY nyoznak a szállodai berendezéseink, mert hiszen 300 idegennél többet a városban már nehéz volna elhelyezni." Nyolc év, százezer pengő „Az elmúlt nyolc vásár alatt több mint százezer pengőt építettünk be a szegedi ipari vásár intézményébe", elkészült „az Iparcsarnok színes épülete" - hangsúlyozza kolumnás eszmefuttatásában Körmendy Mátyás, országgyűlési képviselő, a szegedi ipartestület elnöke. Mégis elégedetlen, az alkotás vágya fűti, mert „akik a legnehezebb helyzetben voltunk, mi létesítettük az első vidéki ipari vásárt, és mi építettük fel az ország Arcél: Lugosi Döme (1888-19A5) Szeged elfelejtett helytörténészének nevezi Csongor Győző, nyugalmazott múzeumi igazgatóhelyettes Lugosi Dömét, aki ügyvédi oklevele megszerzése után, 1912-től Szegeden élt. Csongor szerint nehéz meghatározni - a lapunkban haláláig folyamatosan publikáló - Lugosi foglalkozását, hiszen volt „ügyvéd, ügyész, hírlapíró, zenekutató, színháztörténész" is. Nevéhez köthető az első szegedi Színházi Újság, illetve a Szegedi Színpad, de 1928-30. között a városi színházi zsebkönyv szerkesztése is. A Dalos Világ ezt írta róla 1938-ban: „...a régi Szeged kitűnő emlékezetű ismerője, életrajzíró, kedves humorú, anekdotázó ügyvéd, társaságok képviselője, a magyar kincsek gyűjtögetője". 1908-1913 között az első magyar színházi lexikonon dolgozott, az M betűig jutott; 1923-tól több színpadi művét is bemutatták (például Bergengócia című operettjéhez Juhász Gyula írta a versbetéteket). első kézműves iparcsarnokát", amit szerinte bővíteni kell. „Meggyőződésem, szent hitem, hogy a szegedi ipari vásárnak nemzetmentő, nemzedékeket boldogító, értéket adó és értékeket védő rendeltetése van a szegedi végeken." A VIII. szegedi ipari vásár május 30. és június 11. között, naponta 8-19 óra között várja a látogatókat, „belépődíj: 50 fillér, gyerekjegy 20 fillér". „Á Horváth Mihály utca egészen átalakult, valóságos látványossága Szegednek. Kis vásárvárost varázsoltak az ipartestület és az iparcsarnok környékére" - írjuk május 29-én. A népművészet mellett megjelent a VIII. vásáron a paprika, de a másik specialitás is, a szegedi papucs. „A márványteremben találjuk a híres szegedi bútoripart, kárpitosipart, kézimunkásokat." „Újítás, hogy a posta kirendeltséget állított fel, ahol 20 százalék kedvezménnyel lehet táviratokat feladni, és ugyanezen kedvezménnyel lehet belföldi távbeszélgetéseket lefolytatni." Forgalomba hozták a „Szegedi Ipari Vásár-cigarettákat". A fáradt nézelődőt az iparos csarnok tetőteraszán kávézó várja. Az elsőbbség joga Nagyon szerencsés elgondolásnak tartja dr. Pálfy József polgármester, hogy „az idegenforgalom fejlesztése egyidejűleg kulturális és közgazdasági téren KRONOLÓGIA. 1936. január 5.: A belügyminiszter felmenti dr. Bárányi Tibort a főispáni tisztségből, mert több ezer pengő hivatali pénzzel nem tud elszámolni. Februári.: Dr. Imecs György belügyminiszteri titkárt nevezik ki Szeged főispánjává. Április 20.: Janovics Jenő veszi át a szabadtéri művészeti vezetését. Zenei vezetőnek megnyeri Fricsay Ferencet, díszlettervezőnek Varga Mátyást. Július 17.: Megindul a spanyolországi polgárháború. Július 31.: Aba-Novák Vilmos elkezdi a Hó'sök kapuja boltívére festeni az ország akkoriban legnagyobb (2A5 négyzetméteres) freskóját. Október 6.: Meghal Gömbös Gyula miniszterelnök. Október 12.: A kormányzó kinevezi a Darányi-kormányt. történik". Reméli, „nem következik be az a helytelen eljárás, ami a múltban volt, hogy az ország különböző városaiban egyidejűleg rendeznek ünnepi heteket, idegenforgalmi mozgalmakat". Ugyanakkor arra is fölhívja a figyelmet: „a szegedi Dóm tér olyan helyzeti előnyt biztosít Szeged számára, amellyel egyetlen magyar város sem konkurálhat. E mellett Szegedé a kezdeményezés, és így az elsőbbség joga, amit nem lehet tőlünk elvitatni". ZSSiül dtl. magyarország 37 gkoronaeittzerek ELRA BLATA -tb ajkjw yn TtíMVtt ssripl tn t8a6b ur ilrttcm TÍMxa Lta„tata. íta, ta « «J «M< Xqvrcgónij. 60 rz-a££a<gf>am • Új műfaj, képregény a Délmagyarországban. Egy amerikai lapszerkesztő ötlete: a trükkfilmet átvitte az újság hasábjaira A berlini olimpiászra Athénből futóstaféta indul, amely fáklyát visz az olimpiai játékok színhelyére (képünkön). A fáklyavivők július 28-án reggel érkeznek a magyar határra, Horgosnál a szerb futók átadják az égő fáklyát a magyar staféta tagjainak - adjuk hírül július fi-én. Horgosról, pontosabban a trianoni határtól „a kavicstörmelékes országúton dr. Hernádi Mihály, az aranyjelvényes maratoni futó" hozza a fáklyát, aztán átveszi „Takó, a tanítóképző kitűnő futója, könynyebb égési sebeket szenvedett, mert rosszul adta át a fáklyát az utána következő' stafétatagnak. Juhász, a jeles hosszútávfutó idő előtt adta át a fáklyát, amely a kavargó tömegben lobogott tovább" - szól a július 29-i tudósítás. „A közönség lelkes ünneplése közben, egynegyed 8 órakor futott be a célba Gyetvay és fáklyáját magasra emelve átadta a tüzet vitéz Imecs György főispánnak a Himnusz hangjai mellett. A főispán ezután meggyújtotta az oltáron a tüzet", a városháza előtt történik a váltás. „Lázár László, az aranyjelvényes déli atléta elindult a lángoló fáklyával Budapest felé." „A stafétáról filmfelvételt készítenek, a filmben szerepet kapnak a nagyobb városok, köztük Szeged is." NAPI Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1936-ból. CSONGRÁDI BUSZ. „Az autóbusz közlekedés március 23-án, hétfőn megindul Csongrád és Szeged között. Ettől kezdve naponkint közlekedik." (március 19., csütörtök). SELYEMTENYÉSZTŐK VÉDELME. „A földművelésügyi miniszter értesítette a város hatóságát, hogy a selyemgubó-termeléssel és feldolgozással járó munkaalkalom fokozása érdekében a kormány a gubóbeváltási árat jelentősen felemelte. Felhívja a polgármestert, hogy a selyemgubó-termelők munkájának rosszindulatú megbénítása, vagy meghiúsítása ellen kellő hatósági védelmet nyújtson" (április 17., péntek). TÍZBE VÁGOn TANYAVILÁG. „A szegedi tanyavilágot tíz közigazgatási körzetre kell felosztani egy-egy tanyai központtal. A tízből nyolc már megvan: Alsóközpont, Felsőközpont, Röszke, Csengele, Királyhalom-Várostanya, Szatymaz, Lengyel-kápolna és Ruszajjrás. A másik kettőnek „Benis főtanácsos Bojárhalmot és Gátsarkot tarja alkalmasnak, mindkét helyen ugyanis megindult már a természetes központosodás" (május 23., szombat). ALSÓVÁROSI FEKVŐCSARNOK. „A higiénia minden követelményeivel, modernül fel van szerelve a fekvőcsarnok, ahol egyelőre 60 gyermek számára lesz hely. Egy-egy gyerek napi ellátása aüg 25 fillérbe kerül. (...) A fekvőcsarnok létesítésével kapcsolatos átalakításnak 5000 pengő volt a költsége és öltözőn, orvosi vizsgálóhelyiségen, fürdőszobán, ebédlőn és tálalón kívül szabadlevegős tanterem is épült" (június 11., csütörtök). SZEGEDTŐL A KÍNAI MISSZIÓIG. „Eveken keresztül a szegedi középiskolák egyik legjobb tanulója volt Halper János. (...) A tanári pályára készült, megismerkedett a jezsuita renddel", oda felvételét kérte. Misszióra küldték Kínába, most búcsúzott itteni tanáraitól. „Páter Szarvas kínai apostob prefektus kérésére, Yang kínai tudós választott nevet a fiatal jezsuita számára. Halper János új neve a következő: Hoa-Csu-Szán-Nán-Mán, ami magyarul azt jelenti, hogy a Nép Kedveltje" (július 23., csütörtök). VILÁGGÁ INDULT KÜBEKIEK. „A kübekházi csendőrség hétfőn délelőtt telefonon jelentette a szegedi rendőrségnek, hogy két fiatalkorú suhanc nagyszabású lopást követett el szüleik házánál. (...) Állítólag hatszáz pengőt vágtak zsebre, ezzel a pénzzel reggel vonatra ültek és Szegedre jöttek, hogy innen továbbutazzanak" - kerékpárral (augusztus 18., kedd). MUNKAKÖZVETÍTÉS. „Állást kaphat a Hatósági Munkaközvetítőben: 2 borbély, 1 hölgyfodrásznő vidékre, 1 kesztyűs kézimunkás, 1 kertész vidékre, 1 lakatos, 2 magyar szabó vidékre, 1 kocsikárpitos vidékre, önálló bútorkárpitos vidékre, gépész Diesel-motor kezeléséhez, 2 szabó, 6 cipész, 1 idős egyedülálló hadirokkant udvarosnak, fiatal kifutófiú, 1 kötélgyártó vidékre, 3 kovács, 2 kádár, 2 kosárfonó, 2 bognár, 1 faesztergályos vidékre, 2 kötszövő férfi, vagy nő, 2 fiatal asztalossegéd vidékre" (szeptember 8., kedd). BIRKÓZÓBAJNOK SZENTESI CSEMETÉJE. „Szentesen nagy érdeklődéssel várják Lőrincz Márton olimpiai birkózóbajnokot, akit Szentes fiának fogadott, miután elszakított területen született, és így szülőfalujába nem mehet haza. Lőrincz most levélben bejelentette a polgármesternek, hogy mint Szentes város fia, az oümpiászon nyert tölgyfacsemetét Szentesen kívánja elültetni" (október 9., péntek). ű 'ábbi FOTÓK a témáról I „ az intemcten!| www.dclmagyar.hu