Délmagyarország, 2008. december (98. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-16 / 293. szám

61 Megyei tükör Kedd, 2008. december 16. A10-m ÉVESEK JÓK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOKBAN, AZTÁN FOGY AZ ÉRDEKLŐDES Fizika, matek: több­ismeretlenes egyenlet egyre kevesebben - és egyre gyen­gébb színvonalon - érdeklődnek a ter­mészettudományok iránt, amint la­punk is megírta: mind kevesebben szeretnének például fizikatanárok len­ni. Mi téríti el a pályától az általános­ban még remekül teljesítőket? - tettük fel a kérdést Juhász Nándornak, a Ró­kusi Általános Iskola Mikola Sándor­és Ericsson-díjas fizikatanárának. - Valóban van egy hullámvölgy a 14 és a 18 éves életkor között, ez azonban nem a középiskolák hibája. A reáltan­tárgyakból is egyre lejjebb csúszunk a nemzetközi ranglistákon a 80-as, 90-es • • A csökkenő óraszámok 7 7 első áldozatai a kísérletek lettek, pedig pontosan a megélt élménynek van kulcsszerepe ezeknél a tárgyaknál. Szabó Gábor évek eredményeihez képest. A párat­lan hagyományokkal bíró tehetséggon­dozás csorbul, főként társadalmi okok­ból - elég, ha csak a munkamorál ero­dálódását, a* szorgalom értékének csökkenését említem - fogalmaz Ju­hász Nándor. Hozzáteszi: „nagyon sok múlik a tanítókon, örülök, hogy van, ahol látják, mégsem olyan rossz a ma­gyar oktatás, mint sokan gondolnák". A tanár azt mondja: az eredmény attól is függ, mit mér egy vizsgálat. A TIMSS tantárgyalapú mérés, a felada­tok jobban hasonlítanak ahhoz, ami­vel a diákok a tanórákon találkoztak, míg az emlékezetes PISA-felmérés - amely szerint hazánk diákjai jóval a nemzetközi átlag alatt teljesítettek matekból és szövegértésből - a tudás alkalmazásának képességét vizsgálja. Ugyanerre emlékeztet Szabó Gábor fizikus, akadémikus, a Szegedi Tudo­mányegyetem professzora. - A felső­oktatásban alapvetően az ismeretek alkalmazásáról van szó, nem elég, ha valaki megtanul egy összefüggést, al­kalmaznia is kell - ad választ a fen­tebb feszegetett kérdésre. - Míg a ter­mészettudományos tárgyak népszerű­sége roppant alacsony a 18 évesek kö­zött, a kicsik még érdeklődnek a ter­mészetismeret iránt. Ám figyelmüket az oktatás absztrakt fogalmakkal ter­heli, ahogyan haladnak előre, egyre többük figyelme fordul el e tárgyaktól. A csökkenő óraszámok első áldozatai ugyanis a kísérletek lettek, pedig pon­tosan a megélt élménynek van kulcs­szerepe ezeknél a tárgyaknál. Érde­mes megnézni, mennyien érdeklőd­nek mondjuk a Kutatók éjszakájának bemutatói iránt: magam is akkor érez­tem, érdemes volt ezt a pályát válasz­tani, amikor egy-egy kísérlettel sike­rült igazolni egy elméletet - vallja az akadémikus. MATEMATIKAÓRA AZ ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN. NEHÉZ MEGMONDANI, HOL A HIBA Fotó: Schmidt Andrea Megint zokni a csomagban NORA AZ ÍRÓASZTALA F0L0TT GYŰJTI AZ EMLEKEIT Fotó: Segesvári Csáb; KÍNAI EGYETEMISTA A PICKNÉL, SZEGEDI KÖZGAZDÁSZHALLGATÓ A TÖRÖKÖKNÉL Mai céhlegények a diákgyakornokok Egy friss felmérés szerint kiválóan teljesítenek a magyar 10-1A évesek a természettudományos tantárgyak­ban. A18 évesek azonban már nem akarnak fizikatanárok, mérnökök lenni. Hol a hiba a rendszerben? A szakemberek figyelmeztetnek: nem mindegy, mit mér egy vizsgálat, a diákok pedig akkor érdeklődné­nek, ha élményszerűen, kíséretekkel tanulhatnának. R. TÓTH GÁBOR Kimagasló eredményeket értek el az ál­talános iskolák 4. és 8. évfolyamain ta­nuló magyar diákok a természettudo­mányos és matematikai ismereteket vizsgáló nemzetközi TIMSS-felmérésen: a hazai diákok mindenhol a legjobb harmadban végeztek az 59 ország 425 ezer tanulójának részvételével rende­zett tavalyi vizsgálaton - itthon több mint 10 ezren töltötték lei a feladatlapo­kat. Matematikából algebrai és geomet­riai feladatokat kellett megoldani, a ter­mészettudományos blokkban az élő- és fizikai világra vonatkozó biológiai, ké­miai, fizikai kérdések szerepeltek. A 8. osztályosok például matemati­kából a világ legjobbjai közé tartoz­nak, csupán öt ország előzte meg őket, kizárólag távol-keleti országok, például Japán és Tajvan. Akkor hol a hiba a rendszerben? ­merül fel, hiszen évek óta kongatják a vészharangokat a felsőoktatásban: Már megint sapka. Nyakkendő és dezodor. Praktikus ajándékok, amiknek örülünk ugyan, titokban mégis másra számítottunk. Megkér­deztünk egy politikust, a szegedi di­ákpolgármestert és a Belvárosi mozi vezetőjét: mit szólnak ahhoz, ha zoknit rejt a piros masnis csomag? KOVÁCS KRISZTA Jobb adni, mint kapni - tartja a mon­dás. De vajon mi az, amit jobb, ha nem kap az ember? Zokni, sapka, nyakken­dő, dezodor, tusfürdő. Klasszikus pél­dái a személytelen ajándékoknak, az ötlet hiányának. Vagy mégsem? - Én nagyon furcsa szerzet vagyok, mert nem szeretek ajándékot kapni, olyankor mindig zavarban vagyok. Ta­lán éppen ezért mindennek örülök, még egy pár zokninak, vagy egy újabb nyakkendőnek is - magyarázta Iványi Aurél önkormányzati képviselő. Ha ő adhat, azzal pont fordítva van: igyekszik hónapokkal előbb kitalálni, kinek mit vesz karácsonyra. Most sincs ez másképp, az ő ajándékai már egytől egyig becsomagolva várják a szentes­tét. Azt mondta, ez a kettősség szerinte Mérleg csillagjegye miatt jellemzi őt. Katona Nóra szegedi diákpolgármes­ter egy ünnepi SMS-nek, vagy képeslap­nak is nagyon örül. A12. osztályos lány ezekből tudja, hogy eszébe jutott a bará­tainak. Neki már ez is elég karácsonyra. - A gyertyákat, apró dísztárgyakat az íróasztalom fölötti polcon tárolom. Ha zoknit kapok, használom. A lé­nyeg, hogy szeretettel adják a kará­csonyi ajándékot - mondta Nóra. Ö maga nem szokott dezodort vagy szappant ajándékozni: fáradhatatlanul járja a szegedi utcákat és üzleteket, hogy mindenkinek megtalálja a legjobb meglepetést. Olyasmit vesz, amire ha ránéz, tudja, örülnének neki. Még jó né­hány kört kell mennie karácsonyig, de hiszi, hogy rátalál az igazi ajándékokra. Könnyebb dolga van Vörösné Séllei Emmának. A Belvárosi mozi vezetője megbeszéli családtagjaival, ki mire vá­gyik. Az előre leszervezett ajándékok mellett azonban egy-két kisebb megle­petés mindig előkerül a fa alól. Szerinte ez a rendszer praktikus, mert így biztos, hogy nem vesznek felesleges dolgokat. - Őszintén megmondom, hogy a felső­ruházat, a konyhai edények, tálak, vá­zák és a kozmetikumok nagy része ná­lam feketehstán van. Persze ezeknek is örülök, de tudom, hogy a fiókban vég­zik, vagy kidobom őket. Mindig olyasmit veszek, aminek én is örülnék. Ezért pél­dául továbbajándékozni sem tudom a számomra kevésbé kedves tárgyakat. Még nem vette meg az összes aján­dékot, de már tudja, hogy kit mivel lep meg. Séllei Emma szerint ha vala­ki előre kigondolja, szerettei minek örülnének a legjobban, az biztosan nem tesz zoknit, tusfürdőt vagy nyak­kendőt a karácsonyfa alá. Mesterré csak külföldi vándorút után lehettek a céhlegények. E minta alapján egyetemi hallgatók cseréjét és külföldi tapasztalatszerzését szer­vezi több nemzetközi szervezet is, például az AIESEC. ÚJSZASZI ILONA ___ - Lássunk világot! E jelszó alapján Eu­rópán kívüli területre pályáztam az AIESEC-nél. Végül egyetlen magyar­ként a törökországi Bursa városában, egy nehézgépjárművekhez alkatrésze­ket gyártó üzem kutatásfejlesztési osz­tályán dolgozhattam öt hónapig - em­lékszik a nemzetközi gazdasági élet sűrűjében tett kalandjára Markos Ka­rolina, a szegedi egyetemen negyed­éves közgazdászhallgató. - Közben sok külföldi diákkal - brazilokkal, ja­pánokkal, kínaiakkal, lengyelekkel és franciákkal - barátkoztam össze. Ezzel előkészítettem újabb külföldi utazási lehetőségeket is: szállásom van akár Japánba, akár Brazíliába pályázom. - Legutóbb öt gyakornokot fogadott az AIESEC szegedi csoportja. A C&T-hez ápriüsban érkezett Liliana Santos Portu­gáliából. Júniusban pedig Mexücóból Carlos Manuel Castanos Crary a Natur­texhez. Hárman a Picknél helyezkedtek el, közülük ketten - Han Xue és Xue Meng Yue, akit az AIESEC-en belül Richie Hsiue-nak is hívunk - Kínából jöttek, a harmadik diák, Natsulú Kon, japán - magyarázza Betyák Olga, az AIESEC szegedi csoportjának kommu­nikációért felelős elnökhelyettese. - A pekingi egyetemről azért éppen Magyarországot választottam, mert tudtam, nagy a kulturális és történelmi különbség, de érdekeltek a részletek. Szegedről korábban nem hallottam, de itt nagyon kedvesen fogadtak, vendég­szerető emberek a szegediek. A szüle­im is kíváncsiak lettek a magyarokra, ezért a gyakorlat végén meglátogatnak - jelenti ki Richie. - Nálunk nagy a haj­tás, egymást tapossák az emberek, itt nyugodtabb a munkatempó is - utal a különbségekre. - A Pick informatikai adatbázisának kezelésében, a rendszer javításán dolgozom. Ügy tapasztalom, nyitott a világra ez a szegedi cég. - Az itthon megszerzett lexikális tudás kipróbálásában sokat segít a külföldi gyakorlat. Az AIESEC szervezésében ­például az uniós Erasmus programmal szemben - nemcsak tanulgatni kell, ha­nem komoly kötelezettségekkel járó munka megszerzésében segít, ám az el­lenszolgáltatás is komoly, hiszen rendes fizetést adnak - összegez Karolina. - Vezetői tapasztalatot, önismere­tet, széles látásmódot és kapcsolati hálót is jelent az olyan nemzetkö­zi szervezetben dolgozni, mint az AIESEC - mondja Sziber Anna. A két másodéves, nemzetközi tanulmá­nyok szakos diák a szegedi csoport működtetésével foglalkozik. Sajnálat­tal tapasztalják, hogy hiába széles a paletta, a szegedi diákoknak csak kö­rülbelül negyven százaléka él a kül­földi tapasztalatszerzés lehetőségé­vel. Pedig önmagában a diploma ma már nem elég a munkavállaláskor, az elhelyezkedéshez. SÜS AIESEC. Az AIESEC a világ 3. legnagyobb nonprofit szervezete. Küldetése, hogy nemzetközi szakmai gyakorlati lehetőségeket kínálva összekapcsolja az egyetemi hallgatókat a gazdaság szereplőivel - a menedzsment, az információtechnológiai és a mérnöki területeken. Magyarországon az 1970-es évektől, Szegeden 1997-től működik a szervezet, melynek tagja volt egykor például Kofi Annán ENSZ-főtit­kár, de Martti Athisaari, a legújabb Nobel-békedíjas is. MARKOS KAROLINA, BETYÁK OLGA, SZIBER ANNA SZEGEDEN TANUL ÉS KÜLFÖLDÖN DOLGOZNA - A KÍNAI SZERENCSEKABALÁT AJÁNDÉKOZÓ XUE MENG YUE PEDIG PEKINGBEN TANUL, ÉS SZEGEDRE JÖTT DOLGOZNI Fotó: Miskokzi Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents