Délmagyarország, 2008. december (98. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-13 / 291. szám

Szombat, 2008. december 13. Szieszta 111 Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1935 (26. rész) LISZT i V Bl'lt MASCAGNI VEZÉNYEL Hetvenöt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy viszszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonhatodik állomása: 1935. Nagy múltú Szeged zenei élete - derül ki Csekey István egyetemi tanár - lapunk december 25-i számában megjelent - írásából. Az összegzés apropója, hogy „október 22-én volt 125 éve, hogy Liszt Ferenc született és 1936 júliusában lesz a nagy zeneköltő ötvenedik halálozási évfordulója". Dalcsarnok a vár oldalán A Liszt Ferenchez és a nyári muzsikához is kötődő Tisza-parti zenei élet gyökere: 1876. augusztus 18-21., amikor - az országos mezőgazdasági kiállítás „mellékprogramjaként" - az ország dalárdái Szegeden randevúztak. Akkor 4500 forintért daloscsarnokot emeltettek a vár oldalán, a Zsótér-házzal szemben, a mai igazságügyi palota helyén. „Az 1879-es árvíz pusztította el a háromezer ember befogadására szolgáló alkotmányt". Zongorakirály Szegedért Szegedi szereplésre először 1876-ban kérték föl Liszt Ferencet. Ám hangversenyterem nem volt Szegeden. „Csak a mai Hági sörcsarnok helyén álló bódészínház volt egyedül alkalmas hangversenyek tartására. Ez azonban olyan parlagi és elhanyagolt állapotban volt, hogy sehogyan r ^JMv Mascagni (jobbról) jelenléte emelte a szabadtéri rangját FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY sem szolgálhatott egy Liszt-hangverseny méltó keretéül. Az ihlető cigányzene „Liszt, ha soha életében nem is jött Szegedre, mégis olyan áldozatkészséget mutatott Szegeddel szemben, mint aligha még másik várossal szemben". „Három hangversenyt rendezett 1879-ben a szegedi árvízkárosultak javára. A weimari Liszt-múzeumban egyik kéziratát, a Szegedy Csárdást - Liszt vázlatkönyvének tanúsága szerint - „a cigányok játéka nyomán jegyzett fel. Ennek motívumait két rapszódiában is felhasználta". „Magyarországon magyar vagyok, cigány vagyok és úgy muzsikálok, mint a Arcél: Móricz Zsigmond (1879-19A2) Először 1913 januárjának közepén járt Szegeden Móricz - ekkor jelentek meg Az Est hasábjain első szegedi riportjai. A szegedi színház a Sári bírót és a Légy jó mindhalálig című darabját is bemutatta. Előadóesten vett részt (például 1927-ben, 1929-ben), többször tanulmányozta itt a tanyai nép életét, s interjúkat adott lapunknak. 1936 nyarán riportot közöl a mihálytelki és a röszkei paprikások gondjairól. Közben a Délmagyarország többször is közölt tőle írásokat. cigányok" - nyilatkozza lapunknak Pietro Mascagni augusztus 8-án. A vüághírű olasz zeneszerző átveszi a szegedi szabadtéri egyik zenei szenzációja, a Parasztbecsület próbáinak vezetését. Magyarországról azt mondja: „1892-ben voltam először itt és akkor hosszabb tanulmányutat tettem. Megismerkedtem a cigányzenével és azóta szeretem olyan nagyon. (...) Különben én is magyar zenét csinálok, figyeljék a zenémet." „Világviszonylatban is rendkívüli művészi esemény. Emlékezetes pillanat, felejthetetlen élmény" - írja lapunk tudósítója augusztus.8-án, mit jelent: Mascagni a Dóm téren. A kritikus szerint „vezényléséből szuggesztív erő árad, amely uralkodik a zenekar és énekkar fölött és magával ragadja mindazokat, akik részesei a művészi munkának." Az első szabadtéri koncert A milánói Scala tagjai, valamint Periele Ansaldo, a római királyi Operaház szcenikai igazgatója, a Parasztbecsület rendezője is a Tisza-parti szabadtéri opera-elöadás sikeréért dolgozik. Hasonlóképpen a Budapesti Hangversenyzenekar és a 150 tagú énekkar. „Hubay Jenő elfoglaltsága ellenére időt szakított magának arra, hogy eleget tegyen Pálfy polgármester felkérésének és személyesen játssza el A cremonai hegedűs híres hegedű szólóját. Az előadást Fleischer Antal vezényli". A Budapesti Filharmonikus Zénekar is szerepel itt - Serly Tibor, a KRONOLÓGIA. 1935. február 17.: a Független Kisgazdapárt politikai gyűlése Szentesen - Eckhardt Tibor élesen bírálja Bethlen István grófot és politikáját. Március 17.: Gömbös Gyula, Szeged kormánypárti képviselőjelöltje választási beszéde a Belvárosi moziban: kilátásába helyezi a hagyományos munkásszervezetek megszüntetését, helyükbe munkáskamarákat állítanak. Április 3-4.: Országgyűlésiképviselő-választások. Május 11.: Glattfelder Gyula püspök Szeged díszpolgára. Május 12.: Szögi (Szeghy) Endre megszervezi az Éneklő Ifjúság első hangversenyét a színházban. Június 3-5.: Könyvnapok - az 55 magyar szerző könyve között megjelenik Móra Ferenc Aranykoporsó című regénye. Július 19.: Megjelenik magyarul Marx A tőke című műve. November 6.: Elle llbak észt táncosnő klasszikus táncestje a Városi Színházban. Philadelphiai Filharmonikusok karnagya vezényel. A műsort kizárólag magyar szerzők - Kodály, Bartók, Dohnányi - műveiből állították össze. „Föllép a Szegedről indult Bárányi Lily zongoraművésznő", aki - a jubileumi év alkalmából - „Liszt Esz-dúr zongorahangversenyét játssza el - Magyarország első szabadtéri zongorahangversenyén". „Szeged hatóságát és közönségét esztendők óta foglalkoztatja az a kérdés, hogy milyen módon örökíthetné meg a legméltóbban a világháború szegedi hőseinek emlékét" - írjuk december 22-én. Két éve Tápay Antal, a fiatal szegedi művész munkáját találták a legjobbnak, de többször is átdolgoztatták tervét. Pálfy polgármester szerint ugyanis „Szegednek el kell térnie az eddigi sablonoktól". A tanítói internátus tervezője, Pogány Móric tudatta a polgármesterrel: Hóman Bálint kultuszminiszter 25 ezer pengőt engedélyezett „A palotakapu művészi díszítéséhez szükséges szobrok költségeihez". Javasolja: „az épületnek a szárnyát, amely áthidalja a Boldogasszony sugárutat, a Hősök Kapujává avatná a város". A „boltozatfelület közepére ovális mezőben színes mozaikkép kerülne". Ez kettős gondolatot fejezne ki. Az egyik: „megörökítené a világháborúban részt vett szegedi ezredek valamelyik nagyobb jelentőségű haditényét, a kép másik része pedig a nemzeti megújhodás gondolatát szimbolizálná". A gondolat megvalósítása 30 ezer pengőbe kerülne. „Az épület előtt lévő Gizella téren, amely ünnepélyes alkalmakkor nagy tömegek befogadására alkalmas, van a Rákóczi-szobor, a negyvennyolcas Turul-emlék, valamint távolabb, a Délvidéki Országzászló, a háttérben az árkádos Dóm tér és a fogadalmi templom..." A SZEGEDI „Szeged társadalmának osztatlan elismerése veszi körül Kiss Ferenc nyugalmazott miniszteri tanácsost, a szegedi erdőültetőt, aki nevezetes jubileumhoz érkezett el a múlt év utolsó napján. Akkor volt ötvenedik évfordulója annak, hogy Szegedre érkezett és itt megkezdte eredményes munkálkodását" - írja Magyar László a január 10-én megjelent „jubileumi interjú" bevezetőjében. 1 NAPI Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1935-ből. JUHÁSZ GYULA VERSEI A RÁDIÓBAN. „Az évek óta beteg költő megszólal a rádióban.,, Verseit csütörtök este 7 óra 35 perckor mondja el Onódy Ákos, a Nemzeti Színház tagja Budapest II> állomásról. A rádió legközelebb Juhász Gyulát személyesen szeretné megszólaltatni" (január 24., csütörtök). 90 FILLÉRES ZSÍR, 36 FILLÉRES HÚS. „Esz tendők óta a szegényebb néposztály körében minden ősszel reménykedő türelmetlenséggel várják a szalámi- x gyártás megindulását." Ilyenkor, így most is a „Pick szalámigyár felsőtiszaparti telepén és a Tisza Lajos körút 81. számú elárusítóhelyen naponta százával fordulnak meg az emberek", hogy vásároljanak. Kilója a zsírnak 90 fillér, a „hússzedeléknek" és a tepertőnek 36, a kolbásznak 92 fillér (február 14., csütörtök). ARANYVÁLTÓK. „Március ötödikétől huszadikáig lehetett az aranyat a kiadott rendelet értelmében beváltani. Szegeden nyolc pénzintézet kapott megbízást (...) 120.000 pengő értékű aranypénzt és törmelék aranyat váltottak be" (március 22., péntek). ISKOLAI ÉRTESÍTŐ A BAROSSBÓL. „Az ál lami Baross Gábor reáliskola-reálgimnázium múlt évi értesítőjét dr. Firbás Oszkár igazgató tette közzé." „Az iskolának összesen 261 tanulója volt. Egy tárgyból bukott 33, két tárgyból 2, több tárgyból 10. A tanulmányi eredmény tehát kitűnő. Súlyosabb fegyelmi vétség nem volt" (július 6., szombat). GÁL UTCAI CSENDÉLET. „A közegészségügyet veszélyeztető állapotok vannak. Az egyik háztulajdonos például egész nyáron át tíz-tizenkét disznót tart az udvarban, egy másik pedig teheneket. Mindez a nagykörúton belül történik", holott ezt szabályrendelet tiltja - panaszkodnak a lakók, akik „a sok légy és a hatalmas bűz miatt kénytelenek"- zárva tartani az ablakokat (augusztus 1., csütörtök). ALGYŐI TEMPLOMÉPÍTŐK. „Algyő község népe igen érdekes mozgalmat indított meg, melynek célja, hogy megteremtse a lehetőséget az ősrégi algyői templom restaurálásra. Ebből a célból Algyői Templomépítő Bizottság alakult, amely körlevéllel fordul most azokhoz, akiktől adományt vár a nemes célra" (október 6., vasárnap). KÖZSÉGI KÖNYVTÁR. „Csongrád vármegyében - mint Hübner József népművelési titkártól értesültünk - nincs szükség vándorkönyvtárakra. A Szeged környéki községek általában el vannak látva könyvtárakkal és a lakosság meglehetősen érdeklődik is. (...) Különösen Herceg Ferenc, Jókai Mór, Szigligeti Ede, Vas Gereben müveit keresi a falu népe, az újabbak közül pedig Móra Ferenc és Zilahy Lajos könyveit olvassák nagy érdeklődéssel. Egy-egy községben legújabban 150-300 kötetes népkönyvtárat létesítettek" (november 28., csütörtök). KURUZSLÁS. „Oláh Piros szőregi leány feljelentést tett nagybátyja ellen, és feljelentésében előadta, hogy nagybátyja gyógykezelése következtében súlyosan megbetegedett. A torka fájt és a nagybátyja pörkölt szegfűt, porrátört timsót és más hasonló szereket fújt a torkába, és ettől a torka megdagadt." A nagybácsi kijelentette: a háborúban sajátította el tudományát, s „mindent meg tud gyógyítani, ha valaki bizalommal fordul hozzá", ezért hentesmesterségét is otthagyta. „A bíróság a 'csodadoktort' 20 napi elzárásra ítélte a közegészség elleni kihágás címén" (december 5., csütörtök). További információk FOTO* a témáról •« inUmctvnl I www.delmagyar.hu