Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-05 / 258. szám

Szerda, 2008. november 5. Aktuális 15 A Fidesz továbbra is 150 MÉTERRE VAN A DECEMBERBEN BEZÁRT DEÁK UTCAI ÓVODÁTÓL adócsökkentést sürget MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány idézte elő a válságot Magyarországon amit most igyekszik az Amerikából kiindult válság számlájára írni - jelentette ki Pelczné Gáli Ildikó a Fidesz alelnöke tegnap Szegeden. Kifejtette: a kormány feladata egy olyan gazdaságélénkítő csomag összeállítása lenne, amely valós támogatást jelent, mindenkit érint, minden vállalkozás számára elérhető és ami keresletet generál. A Fidesz nem asszisztál a „bizonytalan módon" megkapott IMF hitelhez, szerintük gyorsan és határozottan adócsökkentésre van szükség. A párt az uniós forrásokban látja a gazdaságélénkítés lehetőségét - mondta az alelnök. Gyimesi László, a Fidesz szegedi elnöke hozzátette: az uniós forrásokon áll vagy bukik Szeged jövője is, ám ezeket rendre elbukja a város. Nincsenek munkahelyteremtő beruházások, a multik nyitása például nem számít munkahelyteremtésnek, mert amenynyit hoznak, annyit - a kis boltok megszűnésével - el is vesznek. A,5 millióra büntették az illegális tejüzemet MUNKATÁRSUNKTÓL Négy és fél millió forintos bírságot kell megfizetnie két héten belül annak a hódmezővásárhelyi vállalkozónak, akinek illegális tejüzemében - mint október 17-én lapunkban beszámoltunk róla - több mint négyezer kilogramm hamisított tejterméket foglaltak le október 16-án. Szigeti Sándor Csongrád megyei főállatorvos tegnap elmondta, a rendőrségen feljelentést tettek, mert a vállalkozó egy kunszentmártoni sajtüzem hamisított, Aranyboci elnevezésű címkéjét tette az illegálisan gyártott tejtermékeire, ezzel élelmiszer-hamisítást követett el. Miután a rossz termékeket országszerte bevonták, a mostantól polcokra kerülő Aranyboci termékek már a valódi gyártótól származnak, tehát vásárolhatók. TÓTH TAMÁS FELTÉRKÉPEZTE CSONGRÁD MEGYE TEMETŐIT Jeleseink sírhelyei Lassan két évtizede, hogy Tóth Tamás elkezdte összeállítani a magyarság sírhelyadattárát. Méltatlannak találta, ahogyan jeles elődeink nyughelyeivel bánunk. A kutatásait összegző újabb kötete, a Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára nemrégiben jelent meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi Tóth Tamás tinédzser volt még, amikor a nyolcvanas években egy öregúr végigkalauzolta a budapesti Kerepesi temetőben, s megmutatta neki nagyjaink nyughelyeit. A sírkert megragadta, elvégezte a történelem szakot, és hobbiból kutatni kezdte a temetőket. Meglepve tapasztalta: sok esetben nincs dokumentálva, hogy jeles személyiségek mikor hunytak el, és hová temették őket. A kiindulópontot a Magyar Életrajzi Lexikon jelentette, könyvtári és levéltári kutatásba kezdett, közben terepmunkára indult: a közel két évtized alatt nemcsak tizenöt megye és a főváros, hanem Ukrajna, Szerbia és Románia közel ötszáz temetőjébe jutott el. Térképvázlatot készített a parcellákról, a dokumentált sírokról. Első írása a szegedi temetőkről 2001-ben jelent meg, tavaly pedig a rákoskeresztúri izraebta temető sírhelyeit feldolgozó adattára látott napvilágot. Kutatásaihoz gratulált a neves színikritikus, Molnár Gál Péteris, akinek az adattárakban szereplő nevekről régi előadások jutottak eszébe. Tóth Tamás legfrissebb kötetében a Csongrád megyei temetőkben nyugvó neves személyiségek sírjait vette számba - ekkora földrajzi egységet feldolgozó összeállítás idehaza még nem készült. A kiadvány pillanatfelvétel a jelenlegi állapotokról - hiszen a temetők is változnak: rátemetnek az eredeti sírokra, vagy a bérleti időszak lejárta után a maradványokat közös percellába helyezik. A múlt ma senkit sem érdekel, pedig kegyeleti szenípontból is fontos lenne tudnunk, hol nyugszanak egykori nagyjaink - mondja keserűen Tóth Tamás, aki megszállottan próbálja „visszahozni" a köztudatba az elfeledett elődöket. Úgy véb, ha a szegedi temetőkben nyugvók listájáról kihúznák az egyetemhez köthetőket, nem sokan maradnának, akik országos mércével mérve is kiemelkedő életpályát futottak be. A kötetből több szegedi jogász- és orvosdinasztia története is kirajzolódik. Nyitásra kész a Merkúr Már ebben a hónapban megnyílhat az a szegedi játékterem, amely 150 méterre van a tavaly decemberben bezárt Deák utcai óvodától. A Fidesz * szerint a baloldali városvezetés a játékterem miatt szüntette meg az intézményt. Solymos László alpolgármester állítja: ebben az ügyben az önkormányzatnak sem az építési, sem a működési engedély kiadásában nem volt hatásköre. KISS GÁBOR GERGŐ Információink szerint még ebben a hónapban megnyílik a Merkúr játékterem a szegedi Híd utca és a Roosevelt tér sarkán. A szórakozóhely 150 méterre van a tavaly december l-jén bezárt Deák Ferenc Utcai Óvodától, melynek költözése előtt és után is heves viták robbantak ki a városvezetés és az ellenzék között. Az óvoda bezárásáról tavaly novemberben döntött a közgyűlés, miután az ÁNTSZ szeptember végén értesítette az önkormányzatot: az intézmény működése nem felel meg az előírásoknak. A tisztiorvosi szolgálat kilenc pontban - többek között torna- és orvosi szoba hiánya, balesetveszélyes fűtési rendszer - sorolta fel, min kell változtatni. Bezárást nem említettek. Kohári Nándor fideszes önkormányzati képviselő a kulcsrakész játékterem miatt vette elő újra a Deák utcai óvoda ügyét. Elmondta: a baloldali városvezetés először az ÁNTSZ-vizsgálattal magyarázta az átköltöztetést, majd amikor felajánlások érkeztek a hibák kijavítására, már a közoktatási törvény módosítása - az óvodához kötelező az udvar - miatt találták szükségesnek a bezárást. Solymos László alpolgármester elmondta: az építési engedélyt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a játékterem működési engedélyét pedig az APEH szerencsejáték-felügyeleti főosztálya adta ki. (Működési engedélyt egyébként nem lehet adni egyetlen játékteremnek sem, amelynek 200 méteres körzetében oktatási intézmény A NOVEMBERBEN NYÍLÓ MERKÚR JÁTÉKTEREM ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYÉRŐL SENKI NEM MOND SEMMIT tékteremnek, azt válaszolta: ez adótitoknak minősül. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal sajtófőnöke, Róna Katalin azt mondta: a hivatal nem kíván politikai csatározásban részt venni, az építési engedély kérelmezésének időFotó: Karnok Csaba Ellenzéki sejtés Solymos László egy éve lapunkban megjelent levelében azt írta: az ÁNTSZ-vizsgálat után a fenntartó felelőssége, hogy a gyerekeket a veszélyes óvodából elhelyezze. Nem zárta ki, hogy az ovisok idén januárban visszatérhessenek az intézménybe. Pár nappal később azt közölte, hogy több millió forintos költséggel átalakíthatnák az óvoda fűtésrendszerét, de a további feltételek teljesítése nem valósítható meg. A Fidesz ekkor már arról beszélt: a szocialista városvezetés célja, hogy kaszinók nyílhassanak az óvoda közelében. működik.) Németh Gabriella, az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának referense arra a kérdésre, hogy mikor adták meg a működési engedélyt a jápontjáról pedig a beruházót kérdezzük. Hiába mondtuk, hogy egy dátumnak nincs köze a politikához, a sajtófőnök hajthatatlan maradt. A játékteremnek is helyt adó épület egyébként az önkormányzat tulajdona, így a beruházók is bérlők. Hogy miért az örökségvédelem, és nem az önkormányzat építési irodája adta meg az építési engedélyt? - A ház műemléknek számít, és ilyen épületeknél az eljáró hatóság az örökségvédelem tudtuk meg az irodán. Beszéltünk a Merkúr szegedi üzletvezetőjével is, aki a német tulajdonban lévő játékterem vezetőinek írásos beleegyezése nélkül semmit nem mondhatott. Kérdéseinket az építési engedéllyel kapcsolatban e-mailben - sajtóigazolványunk másolatával együtt - kellett elküldenünk. Szászvári Szabolcs üzemeltetési menedzsertől a következő választ kaptuk: „Cégünk ügyvezetője külföldön tartózkodik. Válaszainkat a jövő hét elején tudjuk megadni". AZ ÍRÓ EMLÉKÉT ÁPOLÓ TÁRSASÁG AZ ISKOLÁRA VÁR, AZ MEG A MÚZEUMRA - HIÁBA Parkolópályán az Erdei-szobor sorsa Makón Egy éve húzódik Erdei Ferenc mellszobrának újbóli felallitasa az irorol elnevezett iskolában. Az alkotást a kollégiumépítés idején vitték el az udvarból, azzal, hogy majd az aulában kap helyet. Az író, politikus emlékét ápoló társaság attól tart, az iskola új vezetése . nem akarja felállítani a szobrot, ez azonban az igazgató szerint nem így van. BAKOS ANDRÁS Erdei Ferencnek, Makó szülöttének eredetileg két felirat és két szobor őrzi az emlékét a városban. Az Aradi utcán emléktábla jelzi a szülőház helyét, a közelben ott a makóiak által „Panyókás Erdeinek" nevezett szobor, és a régi alapokra épített új Hagymaház falán is van egy tábla. Nemrég még a szomszédos kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskola is Erdei nevét viselte. 1998 novemberében pedig ennek az udvarára került át - a helyi múzeum raktárából - a szintén Makóhoz kötődő Hadik Magda egyik legjobban sikerült alkotása, az Erdei-mellszobor. Az utcáról is jól látható mű azonban útjában volt a kollégiumrekonstrukció terveinek. Az akkori igazgató, Savanya Sándor úgy látta, az alkotás a korábbinál is jobb helyen lenne az aulában. Savanya lapunknak azt mondta, ő 2007 nyarán elmondta az iskola akkori vezetésének az elképzelést, ő azóta nem hallott arról, hogy változott volna valami. Emiatt aggódik az Erdei Ferenc Társaság, amelynek titkára, Sarró Ferenc arról tájékoztatott, meg fogja keresni a Makói Oktatási Központ igazgatóját, Horváth Zoltánt, hogy megkérdezze, mi az iskola terve az alkotással. A történetben nem lenne semmi különös, ha nem Magyarországon élnénk. Makón a kilencvenes évek elején lezajlott polémia miatt különös jelentősége van annak, ha Erdei neve bármilyen összefüggésben szóba kerül. Tudni kell azt is, hogy az Erdei-szakközépiskolát működtetője, a 2006 óta fideszes többséggel vezetett megyei önkormányzat tavaly összevonta a Galamb-szakközéppel. Ezt és a következményeket a baloldali többségű makói önkormányzat nem vette jó néven, és nyilván sokan gondolják most úgy, hogy Erdei emléke nemkívánatos. Az új Makói Oktatási Központnak terve, hogy a két tagintézmény hagyományait megőrzi. Horváth Zoltán kérdésünkre azt mondta, épp a minap beszéltek tantestületin a szobor ügyéről, két-három helyszín is szóba került, de ezekről még nem szeretne nyilatkozni. Horváth úgy tudta, a múzeum restauráltatja a szobrot, Halmágyi Pál múzeumigazgató azonban azt mondta, náluk nincs az alkotás. De ha úgy alakul, szívesen viszszafogadják. Felhívtuk dr. Hadik György sebészt is, aki rokona a szobrásznak, ő azonban indulatosan utasította el érdeklődésünket, és letette a telefont. Halmágyi Pál vonta le azt a következtetést, amire mi is jutottunk, miután mindenkivel beszéltünk: jó lenne, ha az érintettek a kölcsönös tartózkodást föladva egyszerűen leülnének, és megbeszélnék, mi bajuk van egymással. El ERDEI, A REGÉNYHŐS. „Széles úton járt" - ezt a legpontosabb jellemzést Erdei Ferencről (1910-1971) Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató mondta, aki tiszteli Erdei munkásságát. A parasztpárti politikus, író, szociológus, a szövetkezetesítés egyik fő szervezője nem kerül olyan sűrűn szóba a történelmi példákat gyakran citáló politikai közbeszédben, mint Bibó, szerepének újraértékelése mégis most aktuális. Ebből a szempontból érdekes Závada Pál két regénye, A fényképész utókora és az idén megjelent Idegen testünk, mert mindkettőben felbukkan Dohányos László, akinek alakját Erdeiről mintázta az író. A regényben így feltűnik a háború előtti népies mozgalom, amelynek kezdeményezői a szociális szélsőségek orvoslását a „zsidók visszaszorításával" együtt látták megvalósíthatónak - végül pedig, a háború után balra sodródtak.