Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-26 / 276. szám

Szombat, 2008. november 29. Megyei tükör 17 ÁLLÁSKERESŐ SZEGEDIEK A GAZDASAGI VÁLSÁGRÓL Nem látják biztosnak a jövőjüket Az álláskereső 61 éves Csányi Istvánnét kora miatt már a gazdasági válság előtt sem akarták foglalkoztatni, kőműves férje azonban egy hónapja került nehéz helyzetbe. A 20 éves, szintén munkát kereső Kovács László szerint a válság miatt már a külföld sem lehet alternatíva a fiataloknak. KISS GÁBOR GERGŐ Bajnai Gordon szerint számítani kell arra, hogy Magyarországon a következő hetekben ezres nagyságrendben fognak megszűnni munkahelyek - a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter erről Budapesten az MSZP választmányának ülése után beszélt. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szegedi Regionális Kirendeltségén állást keresőktől érdeklődtünk: hogyan látják a gazdasági válságban a jövőjüket? A 61 éves Csányi Istvánné éppen a kifüggesztett állásajánlatokat böngészte. - Elsősorban a férjemnek keresek munkát, aki kőműves. Képzelje el, a munkáltatója már másfél hónapja nem fizetett neki, amire eddig nem volt példa. A bérelmaradást semmivel nem indokolta, így nem tudom, hogy köze lehet-e a gazdasági válsághoz mondta a már két éve szintén munkanélküli asszony. Vigasztaltuk, mivel eszünkbe jutott: a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint szeptember végén még a kőművesszakma volt az egyik legnehezebben feltölthető munkakörök egyike. a 20 éves kovács lászló legszívesebben asztalosként dolgozna - Ma már nem adnak olyan könynyen hitelt a bankok, mint a gazdasági válság előtt, valamint az emberek sem olyan bátrak, hogy hitelt vegyenek fel. Enélkül pedig csak kevesen vágnak bele egy építkezésbe, így a kőművesnek sincs munkája - magyarázta Csányi Istvánné. Az asszony egyébként korábban a MAV-nál dolgozott, A gyerekek gyümölcs helyett chipset ennének Sok magyar családban nem kerül mindennap gyümölcs az asztalra. Az iskolákban átlagosan heti kétszer jár valamilyen gyümölcs az ebédhez. Ha jövőre megvalósul az úgynevezett iskolagyümölcs-program, egészségesebben táplálkozhatnak a gyerekek. KANCSÁR TÍMEA - Azért az alma a kedvencem, mert a nevem is A betűvel kezdődik - árulta el a hétéves Andris, miért éppen ezt a gyümölcsöt szereti. A Tisza-parti Altalános Iskola elsős nebulója elmondta: - Apáék mindennap adnak egy almát, amit meg kell ennem, hogy rendben legyen az egészségem. Azért látogattunk el az általános iskolába, és kérdeztük a gyerekeket, tanárokat a gyümölcsfogyasztási szokásokról, mert egy felmérés szerint Magyarországon csaknem 3 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, és emiatt kiegyensúlyozatlan a táplálkozásuk: kevés húst és gyümölcsöt esznek. Az áremelkedések hatására még tovább romolhat a helyzetük. Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának főtagja felszólalt az európai iskolagyümölcs-program európai parlamenti vitáján. Véleménye szerint a program akár már a jövő tanévben elkezdődhet, legfontosabb feladata, hogy a gyerekeket rászoktassa az egészséges táplálkozási szokásokra. Hab a tortán: kiválóan hasznosulna a gyümölcsfelesleg. Természetesen a lehető legjobb minőségű gyümölcsöket osztanák szét a diákoknak. - Átlagosan hetente kétszer kapnak a gyerekek az ebédhez gyümölcsöt. Az esetek kilencven százalékában megeszik - mondta Fejes Éva iskolatitkár. A gyerekek többségének azonban valószínűleg az sem tűnne fel, ha a gyümölcs eltűnne a menüből. Rögtönzött iskolai felmérésünk szerint a diákok leginkább chipset és hamburgert ennének. VEGYESEN. - Törekszünk a változatosságra: vegyesen teszünk az ételek mellé idény- és déligyümölcsöket. Állandó beszállítóinktól szerzünk be mindent - mondta Tímár Gyula, a Suli-Host ügyvezetője. Cégük a szegedi óvodák és iskolák étkeztetésével foglalkozik. Hozzátette: hetente minimum kétszer van gyümölcs az iskolákban, vagy az uzsonna, vagy az ebéd mellé. majd vállalkozó lett, végül egy cukrászdában kapott állást. - Arról már lemondtam, hogy magamnak is találjak munkát. Amint meghallják a koromat, a munkáltatók máris visszakoznak. Ez a válság előtt is így volt mondta. Nem látja derűsebben sem a saját, sem a generációja helyzetét a 20 Fotó: Frank Yvette éves Kovács László. Az asztalosként végzett fiú előző hónapban játszótéri karbantartóként dolgozott, de lejárt a szerződése. - Nem gondoltam volna, hogy az Amerikában kirobbant válság Magyarországot is eléri. Akik most keresnek munkát, biztos megérzik ennek a hatását - magyarázta a fiatalember, aki szerint már a külföld sem alternatíva a fiatalok számára. - Az egyik haverom most jött vissza Németországból. Azt mondta, ott is érezhető a válság. Amennyi pénzt a munkájáért kapott, azt itthon is megkereste volna - mesélte László, aki legszívesebben tanult szakmájában szeretne elhelyezkedni. A munkaügyi központ tájékoztatása szerint a dél-alföldi régióban egyelőre nem érezhető a gazdasági válság hatása. A nyilvántartott munkakeresők száma Csongrád megyében szeptemberben 16 ezer 205, októberben 16 ezer 539 fő volt. A bejelentett álláshelyek száma látványosabban csökkent: szeptemberben 1620, októberben 1273 volt belőlük. SOK A DIPLOMÁS MUNKANÉLKÜLI. A munkaügyi központ szegedi kirendeltségén 2008-ban havonta mintegy 6000-6500 álláskereső szerepel a nyilvántartásban, minden nyolcadik diplomás. A szegedi térségben havonta átlagosan 500-600 állást hirdetnek meg. Szegeden az átlagnál magasabb a diplomások aránya, ami a nyilvántartott álláskeresők 10-15 százaléka, mintegy harmaduk pedagógus végzettségű. Az állások között nagyon kevés az, amihez diploma kell, ezért az álláskeresők alacsonyabb képzettségre meghirdetett munkákat is elvállalnak. a tisza-parti általános iskolában hetente kétszer jár alma Fotó: Segesvári Csaba LIBERALIZÁLJÁK A Z0LDSEGEK MERETET ES ALAKJATAZ EURÓPAI UNIÓBAN Visszajön a görbe répa a m0rakert val0gat0 gépsorán kiszűrik a gnom sargarepat Visszatérünk a deformált uborka és a göcsörtös sárgarépa időszakába, a szép, „gyalult" zöldségek helyett majd silányabb minőséget is árusíthatnak az üzletek. Az Unió ugyanis 26 terméket feloldozott az eddigi szigorú szabványelőírások alól. FEKETE KLÁRA Jövő nyárig lesznek csak érvényben az Európai Uniónak a kereskedelmi forgalomba kerülő zöldségek, gyümölcsök méretére és alakjára vonatkozó, erősen túlzó szabályai. A minőségszabványt Brüsszel 26 gyümölcs- és zöldségféle esetében helyezte hatályon kívül. A liberalizált termékek között található a dinnye, az uborka, a sárgarépa, a kajszibarack, a kelbimbó, a vöröshagyma, a fokhagyma és a földimogyoró is. Az a magyarázat, hogy felesleges az ilyen kérdéseket uniós szinten szabályozni, majd a piac eldönti, kell-e a görbe uborka vagy a göcsörtös sárgarépa. A magas élelmiszerárak és az általános gazdasági nehézségek mellett a fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani arra - áll az indoklásban -, hogy a lehető legtöbb termék közül választhassák ki a kedvükre valót. Jó vagy rossz ez a döntés a magyar termelő és a magyar háziasszony számára? Az egyik oldal ugyanis fáradságos munkával, drága fejlesztésekkel elérte, hogy mesés szépségű áru kerülhessen a polcokra, a másik oldal, a vevő pedig megszokta, hogy olyan a zöldség és a gyümölcs, mint a festményeken. Rácz Józsefet, a Mórakert Szövetkezet ügyvezető igazgatóját kértük meg, Fotó: Frank Yvette tételek, amelyek az importtal bekerülnek az országba, és lenyomják a minőségi, „gyalult" zöldség és gyümölcs árát is. Az árérzékeny magyar vásárló majd lát egy olcsó árat a nagybani piacon, és ugyanazt keresi az üzletekben is. Rácz József szerint erre a helyzetre időben fel kell készülni. Hiszen a magas termelési és minőségi színvonalon előállított termék jelentős versenyhátrányba kerülhet az apró, csúnyácska, ám olcsó árukkal szemben. H11 termáknál marad a szigor A11 gyümölcs és zöldség, amelynél továbbra is érvényesek maradnak a forgalmazási minőségszabványok: alma, citrusfélék, kivi, fejes saláta, őszibarack, nektarin, körte, szamóca, étkezési paprika, csemegeszőlő, paradicsom. kommentálja a döntést. Az évi 9 milliárd forintos árbevétellel rendelkező tész vezetője szerint félő, hogy a jövőben minden ország saját szabványrendszert gyárt majd, hogy gátolja az „átjárhatóságot". Vagyis az egyikben elfogadják majd a görbe uborkát, a másikban nem. Ugyanakkor felszabadulnak majd olyan, eddig eladhatatlan Hogyan készül az egyenes sárgarépa? Megtudtuk, speciális talajt, technológiát igényel a „gyártás". De még így is legfeljebb az előállított mennyiség 70 százaléka lesz egyenes, a többit a válogatáskor félreteszik. A görbe sárgarépa nem kerül üzletbe, hanem például konyháknak adják el.