Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-22 / 273. szám

Szombat, 2008. november 22. Szieszta - Programajánló 113 Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1932 (23. rész) ips #«mn W iL- m, iL mm HL.. J^H^^^ SZEGED PATRONUSA Hetvennyolc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileu­ma alkalmából, mintegy visszaszám­lálásként, időutazásra hívjuk olva­sóinkat: hétről hétre egy-egy esz­tendő' újságtermését átlapozva föl­villantjuk, milyennek láttatta a vilá­got, az országot, a régiót, Szegedet ­a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hu­szonharmadik állomása: 1932. ÚJSZÁSZI ILONA „Krőzusa és apostola volt" Szegednek gróf Klebelsberg Kunó (képünkön) - ír­juk október 12-én, mikor a Délmagyar­ország egész címlapját szenteli a kép­viselő halálhír­ének. Beljebb a temetési előké­születeit is részle­tezzük, így is be­pillantást enged­ve az előkelősé­gek életébe. Szeptember­ben néhány na­pot Szentesen időzött Klebelsberg Ku­nó - tudósított lapunk is. „Innen már lázasan érkezett Budapestre, betegsé­gét azonban nem vette komolyan." A Károlyi-kormány lemondása után „részt vett a kibontakozásra irányuló tárgyalásokban", de láza egyre emel­kedett. A bakterológiai vizsgálat ki­mutatta: paratífuszban szenved, s ok­tóber 2-án a Korányi-klinikára vitette magát. Október 11-én, kedden jó ét­vággyal ebédelt, és derűsen beszélge­tett, ám „délután 4 órakor váratlan szívattak jelentkezett", testhőmérsék­lete 36 fokra esett. Orvosai szíverősítő injekciót, oxigénbelélegeztetést alkal­maztak. Utolsó szavaival Klebelsberg • Temetési menet: Szegedet választotta örök nyughelyének Klebelsberg Kunó FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY hörögve mondta: „Még oxigént, oxi­gént...", „a következő pillanatban el­vesztette eszméletét és rövid agónia után 5 óra 10 perckor meghalt" - szív­bénulás következtében. Az 57 éves, nyugalmazott kultusz­miniszter hirtelen halálának hírére az özvegynek részvétét fejezi ki: elsőnek Hóman Bálint kultuszminiszter. Göm­bös miniszterelnök a nemzet halottjá­nak nyilvánítja. Az Arad megyei Magyarpécskán született, a budapesti, müncheni, ber­lini és párizsi egyetemen tanulmányo­kat folytató, a miniszterelnökségen először 1898-ban hivatalt vállaló, gróf Tisza István kormányában miniszter­elnökségi államtitkárként, Bethlen Ist­ván kabinetjében belügyminiszter­ként, majd (1931. augusztus 19-i le­Arcél: Dettre János (1886-1$*) Dettre „publicisztikai cikkei forma és tartalom dolgában első helyen állnak a vidéki magyar sajtóban" - mondta róla Móra. 1918-1919-ben előbb a Szegedi Nemzeti Tanács titkára volt, majd Károlyi népkormánya kinevezte Szeged kormánybiztos-főispánjává. Dettre a politikai fordulatot követően, 1920-tól emigrációban élt Jugoszláviában, ahonnan 1929-ben kiutasították. Visszatért Szegedre, ahol ügyvédi Irodát nyitott, és mint a Délmagyarország munkatársa folytatta publicisztikai tevékenységét. Magánélete is viharos volt: egymásba szerettek a lapunkban is publikáló Sz. Szigethy Vilmos városi levéltáros és író feleségével, Eisentstein Ilonával. Kapcsolatuk mélységéről sokat elárul, hogy házasságkötésükre Dettre pályájának mélypontján, emigrációban került sor, s hogy - miután őt 1944 áprilisában a topolyai gyűjtőtáborba hurcolták - mikor megtudta, Ilonát Is deportálták, megmérgezte magát... mondásáig) kultuszminiszterként dol­gozó, 1926 óta szegedi mandátummal képviselőházi tag Klebelsberg életét és pályáját rövid kommüniké és neves szegediek méltatják. Kilencévnyi kultuszminiszterségé­nek leltárát adva rögzítjük: „a lcultúr­pohtikának csaknem valamennyi ágá­ban jelentős reformokat léptetett élet­be. Elhelyezte a menekült egyeteme­ket, megalapította a Gyűjteményegye­temet, keresztülvitte a középiskolai re­formot, a tanárképzés reformját, kül­földi kollégiumokat létesített, népisko­lai programja során 5000 elemi isko­lai tantermet építtetett. Számos külföl­di előadása mellett élénk publiciszti­kai tevékenységet folytatott." Klebelsberg „az alkotás zsenije", aki „Szegedet választotta lei műhelyéül és harcteréül". „Reneszánsz ember volt és modern tudós, egy Medici és egy Machi­avelb találkozott benne". Tonelli Sándor írja: „Mi, szegediek nagyon sokkal tarto­zunk Klebelsberg emlékének. Nekünk ő nem csak miniszter volt, nemcsak or­szággyűlési képviselő, nemcsak alkotó, nemcsak a nemzeti emlékcsarnok meg­teremtője, nekünk ember is volt..." Teljes komorságában a gyász szer­dán bontakozott lei - szól az október 13-i címlapos beszámoló. Gróf Klebels­berg Kunó holttestét a budapesti Nem­zeti Múzeum kupolacsarnokában ra­vatalozzák fel. A fővárosi gyászszer­tartás után koporsója pénteken dél­után fél 6 órakor érkezik Szegedre ­tudósítunk (több mint egy újságolda­lon át) a szegedi temetés programjá­nak változásáról is pénteken, október 14-én. Hat újságoldalon át méltatjuk október 15-i, szombati lapunkban Kle­belsberget, „a legnagyobb magyar vá­KRONOLÓGIA. 1932. április 3.: a szegedi Hét vezér utcai munkásott­hont bezárják. Május 15.: nehéz helyzete miatt tüntet 400 földbérlő a Széchenyi téren. Május 22.: reví­ziós nap Magyarországon. Szep­tember 2.: lemond Aigner Jenő fő­ispán. Szeptember 21.: Károlyi Gyula gr. miniszterelnök benyújtja lemondását. Október 1.: megala­kul a Gömbös-kormány. December 2.: Szeged főispánjává nevezik ki dr. Bárányi Tibor rétsági szolgabí­rót. December 19.: Gömbös Gyula miniszterelnök beszéde a szegedi Belvárosi moziban - a kormány re­formterveiről és a nemzeti egység szükségességéről. rosépítőt", Szeged díszpolgárát, akit Budapesten óriási részvét mellett, 20 ezer főnyi tömeg búcsúztatott, a gyászszertartást Glattfelder püspök kezdte. Klebelsbergé még az október 16-i, vasárnapi lapszám 18 oldalából is 5. A város halottját tudósítóink is végigkí­sérik az állomástól a Templom térig: fölvillantják a sötétségből előúszó gyorsvonatot, a nyolc ember cipelte hatalmas érckoporsót, az önmagától rendeződő néma gyászmenetet, az ab­lakokban világító gyertyákat, a fák­lyafénnyel koszorúzott halottaskocsit, mellyel „Klebelsberg Kunó hazaérke­zett". A tisztelgők népvándorlása este 10-ig tart - a templomkapukat „lezár­ják és gróf Klebelsberg Kunó egyedül marad a Székesegyház föléje boruló kupolája alatt. Egyedül a várossal, Szegeddel". Lapunk több jeles újságírója vett részt e szerkesztőségi összejövetelen: jobb oldalon Juhász Gyula, balról a negyedik Vér György, mellette Gábor Arnold és Nagymihály Sándor; bal oldalon: Pásztor József, Magyar László és Lengyel Vilma. Itt vagy máskortalán Móra Ferenc szavait is megvitatták. Miután „a jeles kollégát" díszdoktorrá avatta a szegedi egyetem, őt az újságírók külön Is ünnepelték a városháza közgyűlési termében. A december 6-án (kedden) megjelenó'számunk tudósítása sze­rint Móra a közönséghez fordulva azt mondta: „Nem tudom, melyik múzsa az újságírásé, azért mondom mind a kilencet. Hiszen ha van múzsája az újságírásnak, akkor egy úgyse elég neki, kilencnek együtt is a sajtótörvényt kell segítségül hívni és akkor se bír vele..." „Én egész újságíró-generációk elmúlását megértem Szegeden, de nem tudok rá példát, hogy itt újságírók valaha új­ságírót ünnepeltek volna, olyan szívbeli, nagyon őszinte lelkesedéssel, amilyennel az egy céhbe tartozó Iparosok meg szokták ünnepelni egymást." „A világon a legnagyobb ajándék a szeretet, az egyetlen, ami elviselhetővé teszi az életet. (...) És nincs ok­talanabb ember, mint aki elhárítja magától a szeretetnek bármilyen jelentkező formáját. (...) Amit régebben úgy mondtak, új­ságírók szeressétek egymást, mert az ördög se szeret benneteket, ezt én így mondanám: újságírók, egymással ne legyen több bajotok, mint amennyi az embereknek van veletek!" ÁRHULLÁMOK „A Tisza már messze elhagyta a ka­tasztrofális 1879. évi áradás magas­ságát" - írjuk az április 10-i, vasár­napi címlapon. MUNKATÁRSUNKTÓL „Félelmetes látvány a megvadult víz, szinte feldomborodik a közepe, és szennyes hullámai gyorsan ragadják magukkal a felsővidéki áradások bizo­nyítékait, gerendákat, bútorcsonkokat, kitépett fákat, épületalkatrészeket. Sze­gedet közvetlen veszedelem nem fenye­geti, bár a helyzet igen komoly - mond­ják a szakemberek, aldlc feltétlenül bíz­nak a várost védő töltések erejében és kitartásában." A „legmagasabb a vízál­lás a Maros-toroknál, ahol a Tisza az 1919. évi magasságot 12 centiméterrel meghaladta" - tudatjuk április 15-én, pénteken, amikor az eddigi legmaga­sabb vízállási rekorddal, 924 centimé­terrel tetőzüc a Tiszán levonuló, rendkí­vül heves tavaszi árhullám. NAPI HIRÍ K Tükröt tart szülővárosának és a ré­giónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1932-ből. MUNKATÁRSUNKTÓI RIZS HELYETT TARHONYA. Váradi Géza miskolci felsőkereskedelmi iskolai ta­nár szerint „a súlyos nehézségekkel küzdő búzakivitelünk 7 millió mázsa feleslegéből több mint egymillió mé­termázsa búzát lehetne a belföldi pia­con értékesíteni olyképpen, hogy azt felőröltetve, szegedi módra tarhonyá­vá dolgozzák fel, ami által a rizsim­portot csökkenteni lehetne" (január 22., péntek). BRIDZSBAJNOKSÁG. „A Magyar Bridge Szövetség megbízásából a Délmagyar­ország vasárnap rendezte meg Szeged első bridge bajnokságát. A verseny a teljes siker jegyében folyt le; érdekes küzdelmek, mindvégig nyílt mérkőzé­sek jellemezték a bajnokságot. (...) A csapatok 16-16 leosztásban mérkőztek meg egymással" (március 15., kedd). HARMADIK GYORSVONAT. „Dr. Veress Gá­bor szegedi üzletigazgatótól nyert ér­tesülésünk szerint május másodikán ismét megindul az októberben leállí­tott gyorsvonatpár a szeged-budapes­ti vonalon. A budapesti gyors délelőtt féltizenegy órakor érkezik Szegedre, a szegedi este fél nyolc órakor indul Bu­dapestre" (április 10. vasárnap). SZÜKSÉGLAKÁSBÓL AZ UTCÁRA. „A város népjóléti ügyosztálya néhány nappal ezelőtt végzést kézbesített a Csere­pes-sori és Csillag téri szükséglakások lakóihoz, amelyben arra való hivatko­zással, hogy állandó foglalkozásuk van, 20-20 lakó kilakoltatását rendelte el. A kilakoltatást karhatalom mellett végre is hajtották" (május 4., szerda). PIACI ÁRAK. „Rossz hetivására volt szerdán Szegednek. Aru ugyan volt elegendő mennyiségben, vevő azon­ban csak gyér számban jelentkezett." Az árakról: rántani való csirke párját 1.50-től 2.50 pengőig kínálták, a tojás darabját 7 fillérért, a cseresznye 40-80 fillér között mozgott, a zöldbab kilója 1.20 pengő (június 16., csütörtök). GYERMEKBÉNULÁSI JÁRVÁNY. „A gyer­mekparalízisben elhalálozott gyerme­kek száma így háromra emelkedett, az összes megbetegedések száma 18" (augusztus 14., vasárnap). VÁSÁRHELYI STRANDFÜRDŐ. „A nyári hó­napok alatt Hódmezővásárhely strandfürdője igen jól jövedelmezett. Tízezer forint tiszta hasznot mutatnak fel a számadások. A statisztika szerint Vásárhely majdnem minden második lakosa megfordult a fürdőben" (szep­tember 3., szombat). TANÍTÓHIÁNY. Nincs tanítója a balás­tya-makraszéli iskolának, a Kiss Fe­renc iskolában pedig a kettő helyett egy tanító oktat - közel 150 növendé­ket. A tanfelügyelő elismeri: három is­kolában nincs tanító, akad olyan in­tézmény, ahol 120 diák tanul egy osz­tályban (október 19., szerda). DOROZSMAI VILLAMOS. A szeged-dorozs mai villamosvasút körülbelül négy­százezer pengőbe kerülne. „Az újon­nan építendő vonalszakasz hossza 5200 méter lenne. Jelenleg 15 autó­buszjárat bonyolítja le a személyfor­galmat óránkénti közlekedéssel Sze­ged és Dorozsma között." Az autó­buszjegyek ára 44 fillér, a tanulóbérle­teké 7 pengő. Az autóbuszjáratok me­netideje a városházától a dorozsmai templomig 21 perc" (november 24., csütörtök). A FÉSZEK KLUB KIÁLLÍTÁSA. „Az árvízzel romba döntött Szeged újjászületésé­nek 50 évét mutatja be az a méretei­ben nagyszabású, összeállításában technikaüag és művészileg teljes em­lékkiállítás", amelyet az iparostanonc iskolában rendezett meg a Fészek Klub (december 25., vasárnap). ñ fovábfei FOTOK a témáról az interneten! j «vww.delmagyar.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents