Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-21 / 272. szám

• # m HIllAi1!1!1!1^!!1 ÉHl FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY I I If U I I ágm ^ Pl SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS M 11 • If %m I &P I liU gJP NOVEMBER 21. A FELELŐS VÁLLALAT­IRÁNYÍTÁSRÓL A GTK-N MUNKATÁRSUNKTÓL A felelős vállalatirányítás fontosságára hívta fel figyelmet a gazdasági világvál­ság kapcsán Jeffrey D. Levine, az ameri­kai nagykövet első helyettese az Ameri­kai Kereskedelmi Kamara (AmCham) országos oktatástámogatási programjá­nak első állomásán, a Szegedi Tudo­mányegyetem Gazdaságtudományi Ka­rán. Az októberben útjára indult Felelős Társaságirányítás Vendégelőadói Prog­rammal az AmCham Felelős Társaság­irányítás Bizottsága lehetőséget biztosít tisztségviselők és vállalati vezetők szá­mára, hogy megosszák az üzleti életben szerzett tapasztalataikat, így a hallgatók sikeres szakemberektől hallhatják az egyetemen elsajátított elmélet gyakorla­ti oldalát. „Az SZTE üdvözb a kamara kezdeményezését, hiszen számunkra is kiemelten fontos, hogy hallgatóink a magas színvonalú elméleti képzésen túl gyakorlatias szemmel is lássák az élet­ben felmerülő kihívásokat" - mondta Badó Attila rektorhelyettes. HÍREK JOGIESET-MEGOLDÓ VERSENY A Szegedi Tudományegyetem Állam­és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Pol­gári Eljárásjogi Tanszéke, valamint az SZTE ÁJK Karrier Iroda szervezésében ma rendezik meg az első országos pol­gári jogi esetmegoldó és activityver­senyt Szegeden, a jogi kar Tisza Lajos körúti épületének szimulációs termé­ben. A joghallgatók gyakorlati felada­tokban mérhetik össze jogi probléma­megoldó készségülcet és kreativitásu­kat: a versenyen egy jogesetet kapnak, amelyet vagy az alperesi, vagy a felpe­resi pozíciót képviselve kell megoldani­uk zsűri előtt, hagyományos talárban. HALLGATÓK A MAGYAR EU-ELNÖKSÉGRŐL A 2011-es magyar EU-elnölcség jegyé­ben hirdette meg a Külügyminisztéri­um és az EU-vonal a TézEUsz 2011 or­szágos tanulmányi diákkonferenciát és versenyt, amelynek együc középdöntő­jét Szegeden, a jogi karon rendezték meg tegnap. Az első, írásbeli forduló­ból továbbjutott 8 hallgató mutatta be pályázati anyagát a szakmai zsűri és a közönség előtt, az energiapobtücával, az agrár- és élelmiszer-biztonsággal, a globalizációval és a világkereskedelem hberalizációjával, illetve a bel- és igaz­ságügyi együttműködéssel kapcsolat­ban. A nyüvános országos döntőt 2009 tavaszán, Budapesten tartják, ahol a 25 legkiválóbb pályázó versenyez egy­mással. Az első három helyezett pénz­jutalomban részesül, illetve a negyedik és ötödik helyezettel együtt külföldi szakmai úton vehet részt. FELKÉSZÍTÉS A KÉTLÉPCSŐS KÉPZÉSRE Mintegy 300 oktató képzésére fordítot­ták azt a támogatást, amelyet a szegedi egyetem nyert a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében meghirdetett, az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósult pá­lyázaton. A felsőoktatás rendszer szintű változásához kapcsolódó rövid cüdusú képzések elnevezésű projekt (azonosító: HEFOP-3.3.3-08/1.-2008-06-0022/1.0) azt a célt szolgálta, hogy a tanárokat felké­szítsék a kétlépcsős - alap- és mester­képzésből álló - felsőoktatásra. A tan­anyagot az egyetem honlapján is elérhe­tővé teszik, hogy azok az oktatók is hoz­zájuthassanak, akik nem vettek részt a képzéseken. Fókuszban az Európai Unió ELEKTRONIKUS TANANYAG ÉS KÖNYVSOROZAT Fókuszban az Európai Unió címmel elektronikus tananyagot és tízköte­tes könyvsorozatot jelentet meg az SZTE Gazdaságtudományi Kara. MUNKATÁRSUNKTÓL Tízkötetes könyvsorozat és elektroni­kus tananyag készült magyar, vala­mint angol nyelven a közelmúltban a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság­tudományi Karán, Fókuszban az Euró­pai Unió címmel. A projekt a Regioná­lis Fejlesztés Operatív Programban va­lósult meg, az Európai Unió szakpoliti­káinak megismertetésére és a dél-al­földi régióban való elhelyezkedés se­gítésére - tájékoztatott Farkas Beáta, a sorozat szerkesztője, az SZTE GTK Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézetének intézetvezető egyetemi docense. - Az elektronikus tananyagok a projekt céljainak megfelelően gya­korlatiasak, s nem csak közgazdá­szok számára készültek. Munkánk eredményét szélesebb körben hozzá­férhetővé akartuk tenni, ezért könyv formájában is megjelentettük. Máso­dik éve tanítjuk ezeket angol nyel­ven, ötéves fenntartási kötelezettsé­get vállaltunk a projektben. Sajnos még mindig úttörő feladat ez, mert a hallgatók elszántsága és bátorsága nem túl nagy, ha idegen nyelvű órát lehet felvenni. A sorozat szerzői kivé­tel nélkül az SZTE oktatói, túlnyomó­részt a GTK-n dolgoznak. Reméljük, hogy ezzel a vállalkozásunkkal egy uniós műhely alapjait sikerült lerak­ni, és más műhelyekkel is együtt tu­dunk működni a jövőben - fogalma­zott az egyetemi docens. A tegnap bemutatott könyvsoro­zatban az EU közös agrárpolitikájá­ról, a gazdasági és monetáris integ­rációról, a kohéziós politikáról és a közpénzügyekről is olvashatnak a hallgatók. k 80 éves a szegedi tanárképzés A PEDAGÓGUS „FERTŐZ" Az ország legrégebbi ilyen képzőhe­lye, a Szegedi Tudományegyetem Ju­hász Gyula Pedagógusképző Kar idén ünnepli a szegedi tanárképzés alapí­tásának 80. évfordulóját. Ebből az alkalomból kértünk pillanatfelvételt az intézményről, beszélgettünk a pedagógus hitvallásáról Galambos Gábor dékánnal. Galambos Gabor a Klebelsberg-emlektabla előtt ÚJSZÁSZI ILONA Mindig kiválóan alkalmazkodott az in­tézményen kívüli körülményekhez is a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara és jogelő­dei - derül ki az elmúlt 80 év fordula­taiból. - Az oktatási feladatok ellátása mel­lett egyre inkább előtérbe került a ku­tatómunka is - számol be első benyo­másairól az 1992-ben a kar életébe ok­tatóként bekapcsolódó Galambos Gá­bor dékán. - Hogy jó irányba lépege­tünk, az is mutatja, hogy jelenleg 9 egyetemi tanár és 4 tudományok dok­tora fokozattal rendelkező kollégánk vesz részt a munkában. Ugyanakkor a Juhász Gyula kar sajátossága, hogy ­tapasztalatom szerint - az oktatóknak sokkal, de sokkal szorosabb a kapcso­latuk a hallgatókkal, mint más képző­helyeken. A pedagógusképzés csaknem min­den területén jelen van a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, hiszen itt képeznek óvodapedagógusokat, tanítókat (műveltségi területekkel együtt), gyógypedagógusokat és a 2009-2010-es tanévben indul a szo­ciálpedagógia szak, miközben a ta­nárképzésből is szerepet vállal. Ugyanakkor az utóbbi évek változá­sa, hogy a tanárképzés szakmai programját a bölcsészettudományi kar adja. - A pedagógusképzés időben globá­ES Reformok ás nevek lis és lokális értékei egyaránt hosszan sorolhatók - jelenti ki a dékán. - Az egyikre példa, hogy az elmúlt nyolc­van évben mindvégig az ország élvo­nalába tartozott a szegedi tanárkép­zés. A másikra pedig az, hogy a szege­di felsőoktatás átalakulása közepette a kar elvesztette ugyan képzéseinek 70-80 százalékát, de ebből a helyzet­ből úgy jött ki, hogy a 2008-2009-es tanévben - a tavalyihoz képest - több mint 900 fővel növelte elsőéves hall­gatóinak létszámát, miközben idén 15 szakképzést, 11 alapképzést és 7 mes­terképzést tudott elindítani. Megerősödött helyzetben ünnepel­heti a kar a szegedi pedagóguskép­zés alapításának 80. évfordulóját. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar meghatározó a szegedi egyetemen belül és az országban számos kép­zésben. Ennél többet egy átalakuló­ban lévő felsőoktatásban nemigen lehet elvárni. - A megszerzett tudás átadása mindig is fontos volt az életemben. Az elméleti megalapozás mellett az is, hogy olyan matematikát is tanít­sak, ami a gyakorlati életben is hasz­nosítható - szól személyes élményei­ről Galambos Gábor, aki korábban informatikát tanított a tanárképző­söknek, most pedig a felsőfokú szak­képzésben vesz részt. - Vallom: egy pedagógusnak feladata, hogy „fer­tőzzön" - a tudással, az igényesség­A polgári leány- és fiúiskolák számára 1873-tól képeztek tanárokat Budapesten az akkori tanítónő- és tanítóképző intézetekben. 1928-ban került Szegedre a tanárképzés, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter oktatási reformjainak köszönhetően. E reformok keretében egységesítette a polgári iskolai tanárképzést, képzési idejét négy évre emelte, és összekapcsolta az egyetemi képzéssel. A szegedi intézmény Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola néven kezdte meg működését. 1948-ban a polgári iskolák megszűnésével a polgári Iskolai tanárképzés is befejeződött, és az intézmény Pedagógiai Főiskolává vált. Az 1962-től Szegedi Tanárképző Főiskolaként működő Intézmény 1973-ban, a tanárképzés centenáriuma alkalmából vette fel Juhász Gyula szegedi költő és pedagógus nevét. A főiskola 2000-ben az új Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara lett. Legutóbb 2006 novemberében változott elnevezése Juhász Gyula Pedagógusképző Karra. FOTÓ: KARN0K CSABA HETES ÜNNEP. A szegedi pedagó­gusképzés 80. évfordulóját no­vember 12-étől egy héten át tartó művészeti kaleidoszkóppal és di­ákköri konferenciával ünnepel­ték. Többek között olyan témák­ról esett szó, mint az előítéletek és sztereotípiák szerepének ala­kulása a reklámokban, a sakk hatása a matematikai képességek fejlődésére vagy az elektronikus média hatása a mai magyar csa­ládszerkezet alakulására. No­vember 18-án felavatták Klebels­berg Kunó (Fritz Mihály alkotta) emléktábláját. gel. Nem tudom, én mennyire fertő­zök, de az biztos, hogy vírushordozó vagyok. A társadalom tagjainak leg­alább annyira figyelembe kellene vennie, mint az oktatóknak, hogy a tanárok a jövő legfontosabb letéte­ményesei.

Next

/
Thumbnails
Contents