Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-19 / 270. szám

61 Megyei tükör Szerda, 2008. november 19. Egy méhkaptárban rejtegette egészen mostanáig a makói Börcsök Sándor azt a muzeális értékű fényképezőgépet, amelyet a legendás vásárhelyi fotóstól, Plohn Józseftől vásárolt 1943-ban. Most eladta a Tornyai János Múzeumnak - ott restaurálni fogják, majd hamarosan kiállítják. SZABÓ IMRE Kalandos sorsa volt annak a nagyméretű, 20 kilós, de összecsukható és hordozható, a laikust leginkább egy faládára emlékeztető fényképezőgépnek, amelyet tegnap vett át Makón a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója, Nagy Imre Börcsök Sándortól, a masina tulajdonosától. A fotótörténeti értékkel bíró fényképezőgép a vásárhelyieknek azért különösen becses, mert Plohn Józsefé volt, aki a múlt században 3000 művészi felvételt rögzített Hódmezővásárhelyen és környékén. A ma 96 éves Börcsök Sándor, aki Makón jól ismert fényképészdinasztia tagja, 1943-ban vásárolta meg a masinát az akkor már idős, országszerte tisztelt mestertől. A súlyos beteg művész deportálása után nem sokkal elhunyt. A fényképezőgépet új gazdája csak három évig használhatta. Akkor jött a szövetkezetesítés, s úgy érezte, el kellett rejtenie. Mivel méhészkedett, egy kaptárba tette. Abban bízott, hogy a méhcsípéstöl még a rettegett rákosista hatóságok emberei is félnek. A különleges masinát idén nyáron vette elő rejtekhelyéről. Ügy gondolta, hogy az bizonyára érdekli a vásárhelyi múzeumot, s Dömötör Mihálynak, az intézmény fotósának ajánlotta figyelmébe a masinát. Börcsök Sándor 1943-ban 600 pengőért vásárolta meg a fényképezőgépet. Azt nem árulta el a család, hogy most mennyit kaptak a masináért. Nagy Imre igazgatótól is hiába kérdeztük, nem volt hajlandó megmondani az árat. Annyit árult csak el, hogy miután a múzeum vásárlásra fordítható idei kerete már kimerült, a vételár harmadát tudták csak előteremteni - a fennmaradó kétharmadot fele-fele részben a náluk dolgozók, illetve a hódmezővásárhelyi képviselő-testület adományaiból fedezték. A szerkezet a Tornyai János Múzeum helytörténeti gyűjteményébe kerül; megtisztítják, restaurálják, majd tavasszal egy kamarakiállításon mutatják be a közönségnek. EL MIT FOTÓZOTT PLOHN JÓZSEF? A tehetséges fotós a tanyákról, a lakóépületek berendezéséről, a fazekastermékek előállításának teljes munkafolyamatáról, különféle mesterségekről, mint például a méhészekről, halászokról készített felvételeket. Megörökítette az állattartók, földművelők munkáját, esküvői szertartásokat, gyermekjátékokat, s a korszak temetői fejfáit is. Portrégyűjteményének legértékesebb része az 1848-as honvédekről készült felvételsorozat. Hagyatéka - élettársa jóvoltából 1952-ben került a vásárhelyi múzeum gyűjteményébe. Felvételeinek fele elkallódott, de a megmaradt 1650 darab is értékes néprajzi dokumentumgyűjtemény. TITOK, MENNYIÉRT VETTÉK MEG A RELIKVIÁT Makói kaptárban rejtegették Plohn gépét A KÉT DÉKÁN, HETESI ERZSÉBET ÉS NAGY KATALIN EGYMÁS EGÉSZSÉGÉRE KOCCINTOTT Fotó: Frank Yvette Ma már nem divatosak a királynői keresztnevek Erzsik, Zsókák, Böbék, Bözsik, Csöpik és Csörék ünneplik ma névnapjukat. Hiába a sokféle becézés, egyre kevesebben adják gyermeküknek az Erzsébet keresztnevet. Alig egy hét múlva a Katalinok is ünnepelhetnek. De az ő nevük is vesztett korábbi népszerűségéből. KOVÁCS KRISZTA Erzsébet és Katalin. A két női név viselői alig egy hét eltéréssel ünneplik névnapjukat. Az egykor igen divatos keresztnevek azonban mára vesztettek népszerűségükből: nem tudják felvenni a versenyt az Annákkal, Dzseniferekkel és Fannikkal. - Gyerekkoromban nem szerettem, hogy Erzsébetnek hívnak, örültem volna, ha nekem is olyan szép, divatos nevem van, mint például a testvéremnek, akit Juditnak hívnak. Mára azonban inkább különlegesnek számít a nevem - árulta el Hetesi Erzsébet. A szegedi egyetem gazdaságtudományi karának dékánja szerint korosztályában közepesen népszerű a keresztneve. Szerinte a szintén Erzsébetnek keresztelt édesanyja idejében volt a virágkora ennek a névnek. - A család fiút várt. Amikor megszülettem, anyám annyira meglepődött, hogy a saját nevét adta nekem is - mosolygott az 50-esek táborát erősítő dékán asszony, aki olykor még a saját névnapjáról is megfeledkezik. Tegnap két kollégámtól kaptam virágot, először nem értettem, miért, ök világosítottak fel, hogy Erzsébet-nap alkalmából köszöntenek. Nagy ünnepet tart alig egy hét múlnálom, hogy egyre kevésbé népszerű. Már a korosztályomban is kevesebben vagyunk, mint a szüleim vagy a nagyszüleim idejében. A fiatalokat inkább Katának keresztelik - magyarázta az 50 éves professzor asszony. A két dékán nem tévedett: valóban kevés kislány lesz Erzsike vagy Katika. Az anyakönyvi hivatalban nincs nyilvántartva, hogy hány szegedi újszülött rendelkezik a fenti nevekkel. Kíváncsiságból végiglapoztuk a Délmagyarország októberi lapszámait. Megjöttünk Q<*258 Erzsi, 33^7 Kati Szegeden A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának adatai szerint az országban 314 ezer 778 Erzsébet és 207 ezer 812 Katalin van. A népességnyilvántartótól megtudtuk: ebből 4258 Erzsi és 3347 Kati él Szegeden. Mellettük még 1184 hölgynek Erzsébet és 1172-nek Katalin a második utóneve. va Nagy Katalin és családja. A fogorvosi kar dékánjának az édesanyja, nagy- és dédmamája is a Katalin nevet kapta. Azt mondta, ha lánya született volna, őt is a hagyományhoz méltón keresztelte volna el. - Nagyon szeretem a nevemet. Sajrovatunkban 84 lány újszülöttet számoltunk össze, közülük egyetlen Erzsébet vagy Katalin sem akadt. Egy baba kapta az Elizabet nevet, azt is csak második utónévként. Ketten Lizák lettek, két további leányzó pedig a Kata keresztnév tulajdonosává vált. Volga-mánia: amikor eljön a fekete autó... A szocializmus virágkorában párttitkárok integettek a Volgákból, Csajkákból, a rendszer kiszolgálói és kiváltságos magánemberek feszítettek bennük. Manapság a fanatikusok féltve őrzött játékszerei. A magyar Volga Klub egyik szegedi tagjával, Varga Péterrel beszélgettünk megmagyarázhatatlan rajongásról, összetartásról és fel-felbukkanó tányérsapkákról. NAGY IMRE, A VÁSÁRHELYI MÚZEUM IGAZGATÓJA ÉS BÖRCSÖK SÁNDOR. AZ ÜZLET MEGKÖTTETETT A szerző felvétele NAGY ZOLTÁN Hogy miért épp a Volga? Varga Péter 27 éves PhD-hallgató a gyermekkorra és a gimis évekre vezeti vissza a „szerelem" születését. Egy szentesi filmforgatáson zúgott bele végleg a szocialista ipar e reprezentatív remekébe, de a vonzódás valódi okát megmagyarázni ő sem tudja, így alakult. Nemrég sikerült csak vásárolnia egyet, még épp időben, mert ritkasága miatt egyre drágább is. Míg pár éve még 100-200 ezerért be lehetett szerezni egy átlagos Volgát, ma már 400 800 ezret ér, de nem kizárt, hogy egy jó állapotú csúcsdarab 2 millióért cserél gazdát. Varga Péter egy-két relikviával A Volgát és nagyobb testvérét, a Csajkát mostanában érte el a nosztalgiahullám, évente több találkozót is tart az internetes fórumból kinövő magyar Volga Klub. (A csepeli a legnagyobb, legutóbb Kecskeméten rendeztek találkozót.) Nem csupán belföldről érkeznek: csehek, szlovákok, lengyelek is idelátogatnak, és viszont. Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy szocinosztalgia az egész, Péter elárulja, hogy nem ideológia vezérli a volgásokat, amit mi sem mutat jobban, hogy Finnországtól Angliáig Európa több pontján is elindult a Volga-őrület. Inkább ipartörténeti emlékként gyűjtik, ez nem megtérülő befektetés. Sajátos hangulatúak ezek a találkozók. Showelemek kizárva: nem lép fel a Leningrád Cowboys, a Russkaja vagy a hasonló rendezvényeken megszokott Herfli Davidson. Viszont látványosan felvonulnak az aktuális városban, valamint előkerülnek heccből a történelemidéző tányérsapkák, szovjet századosi egyenruhák, apró kitűzök és egyéb relikviák, a bogrács és ami a legfontosabb: az alkatrészek. Bár még akad utánpótlás e tekintetben, azért már nem olyan egyszerű a helyzet, mint Ukrajnában, ahol miután a rendőrnél pénzt váltottunk, az alkatrészpiacon halomban álló kü " tyúk között turkálhatunk kedvünkre. A Volgát még ma is gyártják, de már a Chrysler közreműködésével, ez is neAZ ÖREG VOLGA MA MÁR CSAK A GYŰJTŐKET HOZZA IZGALOMBA hezíti az otthoni bütyköléshez szükséges dolgok beszerzését. Volga-roncsok vonaglása A Volgákhoz több tévhit is kapcsolódik. Például, hogy sokat fogyasztanak. Péter szerint ennek az alapját azok az állami vállalati csalások képezik, melyekkel több pénzt tudtak elszámolni, zsebbe. És valóban: a 9-14 liter/100 km nem tűnik elviselhetetlennek. Azt is gondolhatnánk, hogy batár nagy dög, de a gyakorlat szerint meglepően jól vezethető. És ha egy legyintéssel elintéznénk a „Volga-roncsok vonaglását", nem árt megjegyezni, hogy ezek működnek, tényleg, akár több mint egymillió kilométer után is. Gorbacsov Csajkája, Budapesten A magyar Volga klubosok között akad, aki Gorbacsov egyik flottaautóját birtokolja, egy szolnoki ügyvéd pedig Losonczi Pál és Kádár János Fotó: DM/DV egykori autóját vezetheti. Ám mindegyik különleges darab, annak idején magánemberek csak nehezen vagy protekcióval szerezhették meg. Magyarországon ma közel 300 darab van forgalomképes állapotban, úgyhogy a fanatikusok nagyon vigyáznak eltűnőben lévő történelmi autójukra. Péteré most Szegedtől viszonylag meszsze, Hatvanban dekkol. Ott található legközelebb szívvel-lélekkel dolgozó szerelő.