Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-04 / 257. szám

Kedd, 2008. novemberi Aktuális 15 szét az Első Magyar Kenderfonó Zrt. foglalja el és ahol jelenleg is termelnek. Keresztesi Margit, a cég vezérigazgatója legutoljára, idén augusztusban azt nyilatkozta lapunknak: és gyártás fenntartása helyett egy kisebb, korszerűbb üzemet keresnek, amely lehet saját tulajdon éppúgy, mint bérlemény. Tegnap újra megkérdeztük, hová múzeumigazgató elmondta, először egy bérleménybe hurcolkodnak, majd a végleges helyükre. Mindkettőre közbeszerzési eljárást ír ki a megye. D ovábW FOTÓK t témáról u interneten! | www.delmagyai.hu A MEGTAKARÍTÁS 7,3 MILLIÓ FORINT LEHET, EZ KÉT PEDAGÓGUS ÉVES BÉRKÖLTSÉGE Csökkentenék a szegedi képviselők tiszteletdíját A képviselői tiszteletdíj tízszázalékos csökkentését fogja javasolni Botka László csütörtökön. A lépés inkább jelképes. A szegedi közgyűlés bérköltsége egy évben 73 millió 65A ezer forint. Ennek 10 százaléka 7,3 millió forint. GONDA ZSUZSANNA A képviselői tiszteletdíj tízszázalékos csökkentését fogja javasolni Botka László, Szeged polgármestere csütörtökön a pénteki közgyűlést megelőző egyezető fórumon - értesült lapunk. A pénzügyi válsággal összefüggő intézkedés inkább csak jelképes - legalábbis a város 60 milliárdos költségvetéséhez képest. A szegedi közgyűlés bérköltsége egy évben 73 millió 654 ezer forint. Ennek 10 százaléka 7,3 millió forint, ami nagyjából két pedagógus éves bérköltségének felel meg. A csökkentés tervével kapcsolatban Szondi Ildikó (MSZP) elmondta: Szeged eddig is önmérsékletet tanúsított, a képviselői tiszteletdíj „folyamatosan olvadt". (Az előző ciklusban, azaz 2002 és 2006 között még bruttó 150 ezer forint volt a képviselők alapdíja, és egy bizottsági tagságért több mint 50 ezer forintot fizettek - a szerk.) Szabó László (Fidesz, a Szögedi Védegylet elnöke) szerint a 10 százalékos csökkentés „szép kezdeményezés, de nem célravezető", ö „legemberibbnek" a személyes felajánlást tartja. Az újszegedi képviselő tavaly a legidősebb újszegedinek ajánlotta fel kéthavi tiszteletdíját. Most háromhavit ajánl föl választókörzete legrászorulóbb lakóinak, elsősorban a kisnyugdíjasoknak és a 17 emeletes házban lakóknak segítségül a rezsi kifizetéséhez. en, hogyan teljesíti a cégvezető az év elején meghatározott prémiumfeltételeket. Két cégvezetőt ennek ellenére felhívtunk, hogy megtudjuk: hogyan reagálnának, ha jövőre mégis le kellene mondaniuk a prémiumról, illetve lemondanának-e róla önként. - Ilyen lépést azoknak kellene megfontolniuk, akik a válságot okozták, Ennyit kapnak a képviselők A képviselői juttatások 2006-ban csökkentek jelentősen. Szegeden egy önkormányzati képviselő bruttó alapdíja 111 ezer 800 forint. Ha a képviselő tagja egy bizottságnak, akkor az alapdíjon felül 27 ezer 950 forintot kap, azaz összesen 139 ezer 750 forintot. Ha két bizottság tagja, akkor 50 ezer 310 forint jön az alapdíjához, vagyis 162 ezer 110 forintot vihet haza. Ha bizottsági elnök, akkor 100 ezer 620 forint jár az alapdíjon kívül, vagyis összesen 212 ezer A20 forint. Úgy tudjuk: a 14, száz százalékban önkormányzati tulajdonban lévő cég vezetőjének prémiumát nem tervezi megnyirbálni a városvezetés (a szegedi cégvezetők jutalmat nem kapnak). Annál is inkább, mivel Szegeden a cégvezetők fizetése alacsony - ötöde, hatoda az állami vállalatok vezetőinek fizetéséhez képest: bruttó 2-400 ezer forint - a prémium viszont akár évi 2-3 millió forint is lehet attól függőtehát a bankszféra dolgozóinak - vélekedett Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Szélpál Gábor, a Szegedi Városkép Kft. ügyvezetője szerint a városi cégvezetőknek a városvezetés utasításait kell követnie, nem egyéni döntéseket hoznia. A prémium kifizetéséről az önkormányzat dönt, a cégvezetők pedig elfogadják a döntést. Bíróság előtt a betegügy MUNKATÁRSUNKTÓL Ártatlannak vallotta magát a Szegedi Városi Bíróság előtt dr. Sz.-Cs. I., a vásárhelyi kórház orvosa, akit azzal vádolnak, hogy 2007. április 6-án nem vizsgálta meg elég gondosan a mindszenti betegként ismertté vált Hajdú Imrét. A per tegnap kezdődött el, és a héten szerdán, majd jövő hétfőn folytatódik. A vád szerint a doktornő anélkül küldte tovább a szentesi kórházba a beteget, hogy megfelelő vizsgálatokkal kiderítette volna, szükség van-e sürgős ellátásra. Az ügyész - és az egyik szakvélemény - szerint a beteg akkor is meghalhatott volna, ha megfelelő ellátást kap, így az orvos mulasztása és a halál között csak közvetett kapcsolat áll fenn. A doktornő elmondta, hogy megnézte a beteg pulzusát, meghallgatta a tüdejét, megnézte, van-e a lábán ödéma. Amit tapasztalt, az egybevágott a szentesi kórházban két órával azelőtt elvégzett vizsgálatok dokumentumaival. Korábban többször is kezelte a beteget. - A doktornő ártatlan, semmiben sem vagyok olyan biztos, mint ebben - mondta Kriveczky György, a vádlott védője. Az ügyvéd szerint a halálesetért a sors mellett leginkább az egészségügy „brutális és cinikus" átalakítása a felelős, erről az Alkotmánybíróság azóta kimondta, hogy alkotmánysértő volt. 9I+-RŐL111+-RE NŐTT A GYÓGYSZERTÁRAK SZAMA Tovább tart a megyében a patika nyitási láz Egyelőre nem látszik a recesszió a Csongrád megyei „gyógyszertárfronton": tavaly október óta a megyében 20 - Szegeden 12 - új patika nyílt. Látszik viszont a patikaláncok előretörése, és az, hogy Szegeden már „betelt" a belváros. Az új gyógyszertárak többsége a kiskörúton kívül működik. TOMBÁCZ RÓBERT 2007 januárjában lépett életbe az úgynevezett patikaliberalizációs törvénycsomag - hatására gombamód megszaporodtak a gyógyszertárak. A patikanyitást korábban a lélekszám és a gyógyszertárak egymástól való távolsága is meghatározta - az új jogszabállyal ez a korlát megszűnt. Az ÁNTSZ adatbázisából kiderül: tavaly október óta újabb húsz patika nyílt Csongrád megyében, számuk így a korábbi 94-ről 114-re emelkedett. Szegeden egy évvel ezelőtt még „csak" 35 közforgalmú gyógyszertár kínálta szolgáltatásait, mára ez a szám 46-ra nőtt. 12 új patika nyílt, és egy - a szentmihályi - zárt be. A gyógyszertárak területi megoszlása azonban kiegyensúlyozottabb lett tavaly óta. A belvárosban - ahol már tavaly is egymást érték a patikák - „csak" két újabb nyitott, a többi Újszegeden, Tarjánban, Felsővároson, Makkosházon és a bevásárlóközpontokban várja a vevőket. Cseh Ildikó, régiós tiszti főgyógyszerész elmondta: az ÁNTSZ nem vizsgálja, hogy a gyógyszertárak valamilyen hálózathoz, patikalánchoz tartoznak-e, vagy önállóak - így ezek megoszlásáról statisztikájuk sincs. Mi úgy számoltuk: az egy év alatt nyílt új szegedi patikák közül legalább 8 - azaz a kétharmaduk - működik franchise-rendszerben, illetve tartozik valamilyen hálózathoz. A legtöbb új gyógyszertár - a Kereszttöltés utcai és a Budapesti körúti Panda, valamint a Csongrádi sugárúti és a Bécsi kávézó helyén nyüt Pingvin - a Pharmainvest-csoport tagja. Hozzájuk tartozik ezenkívül a Pingvinre keresztelt korábbi Sas, a Dugonics és az újszegedi Páfrány Patika is. A csoport része egy vásárhelyi és egy szentesi patika is. •J RUGALMASSÁG, FIGYELEM. - Jól ismertem korábbról a piaci szereplőket, nagyjából ilyen forgalomra és versenyre számítottam - mondta a közel fél éve nyílt belvárosi Dóm Patika tulajdonosa. Lacsán Péter, a Sas Patika korábbi vezetője szerint az övéhez hasonló kis patikák rugalmasságukkal és a páciensekre fordított figyelmükkel versenyezhetnek a nagy patikaláncokkal. Mivel önállóak, maguk dönthetnek akcióikról, beszerzéseikről, szolgáltatásaikról, nem kell „központi" döntésre várniuk. Mint mondta, sokan örülnek annak is, hogy a szakembereknek van idejük foglalkozni velük - mások csak a reklámajándékokat keresik. Szegeden mindkét csoport megtalálhatja kedvenc patikáját - tette hozzá. A nagyobb megyei városok közül Vásárhelyen 4, Kisteleken és Makón l-l új gyógyszertár nyílt tavaly október óta, Szentesen és Csongrádon nem változott a számuk. Cseh Ildikó elmondta: a tízezer fő alatti kistelepüléseken is 6 új patika indult 2007 eleje óta. Ez a szám az elmúlt két évben nyílt összesen 25 új megyei patika negyede. A patikaliberalizációnak tehát volt olyan hatása is, hogy az eddig ellátatlan területeken is működik gyógyszertár. Ezeket egyébként jellemzően helyi patikusok üzemeltetik önálló gyógyszertárként. Egyre több helyen juthatunk széles választékban vasárnap is gyógyszerekhez: most Szegeden 5, Vásárhelyen, Makón és Szentesen 2-2 ilyen patika működik. A PATIKÁK NAGY RÉSZE LÁNCRENDSZERBEN MŰKÖDIK Fotó: Miskolczi Róbert 2009 ELEJÉN MÁR ÉPÍTENI KELLENE AZ ÁRKÁD BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOT Kérdéses a kendergyár sorsa IDE ÉPÜL MAJD AZ ÁRKÁD. A KENDERFONÓBAN AZONBAN MÉG JELENLEG IS TERMELNEK Folytatás az 1. oldalról Az építkezés megkezdéséhez azonban le kellene bontani a Londoni krt.-Rigó utca-Boross József utca-Bakay Nándor utca határolta ingatlanegyüttest, amelynek legnagyobb rémire a múzeum lcilcöltözik a Boross József utcai raktárából - ennek határideje 2009. február 28. -, addigra ők is elmennek. Hová? A korábbi tervekben az szerepelt, hogy a jelenlegi elavult és költséges gyárépület Fotó: Miskolczi Róbert költöznek és mikor. Hiszen közel a február végi határidő. Keresztesi Margit szó szerint a következőket válaszolta: „Ahogy a kormányt tervei átgondolására készteti a gazdasági helyzet, úgy minket is: koncepciónkat újra kell gondolnunk". A következő kérdésünk az volt: az is lehet, hogy nem nyitnak új üzemet egy új helyen? A válasz: „Erre nem tudok mit mondani". Amennyiben a kender és műanyag alapanyagú kötözőket, zsinegeket, zsákokat - zömmel belföldre - gyártó cég bezárna, mintegy 140-en veszítenék el munkahelyüket. A múzeum tartja magát az Árkád beruházójával aláírt szerződéshez. A megyei önkormányzat idén augusztusban adta el az ECE-nek a raktárt 800 millió forintért. Zombori István H Szegvár ás Eperjes Mivel a kenderfonó Szegváron telephelyet működtet, megkérdeztük Gémes László polgármestert, tárgyalt-e a céggel a szegedi gyár esetleges kiköltözéséről. A település vezetője azt válaszolta, erről csak „ötlet szintjén" hallott. De szerinte az önkormányzatot nem is kellene bevonni, hiszen a részvénytársaság a saját területén azt csinál, amit akar. Szegvár természetesen örülne egy ilyen fejlesztésnek, de nem gondolja, hogy sor kerül rá, mivel a folyamatos leépítést látják: már csak néhány ember dolgozik a faluban az Első Magyar Kenderfonónak, ők Romániából érkező rostkendert áztatnak. (2 éve még A0-en dolgoztak a szegvári gyáregységben - a szerk.) Fogadókész lenne Eperjes is - mondta Kiss Csaba polgármester. Ebben a faluban a rendszerváltásig szintén foglalkoztak kenderáztatással, a régi gyárépületnek azonban már csak a falai állnak.