Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-14 / 266. szám

Péntek, 2008. november 14. Délmadár 111 Az IKR Zrt. területi képviselőt keres Csongrád megye területére. Elvárások: a • Felsőfokú agrár végzettség • Számítógépes ismeret | • B kategóriás jogosítvány • Jó kommunikációs készség • Jó munkabíró képesség • Növényvédelmi szakmérnöki vagy növény-orvosi képesítés előnyt jelent Amit nyújtunk: • Kiemelt, teljesítményarányos bérezés • Munkavégzéshez gépkocsi és egyéb tárgyi feltételek biztosítása • Szakmai továbbképzés lehetősége A szakmai önéletrajzokat fényképpel ellátva 2008. november 21-ig kérjük az alábbi címre megküldeni: IKR Zrt. Orosházi Területi Központ 5900 Orosháza, Külterület 637. r HÓDMEZŐ­VÁSÁRHELYEN november 22-én 20 órakor Helyszín: Hódtói Sportcsarnok Jegyek elővételben a Petőfi Sándor Művelődési Központ (Hmv.-hely) pénztárában 1900 Ft-ért. A koncert napján a helyszínen 2300 Ft-ért kaphatók. SZÉKELY KÉT HÉT HÁZASSÁG BÁTYI ZOLTÁN Belami mohácsi vonata - Mondják, milyen rendszert kéne nekünk kitalálni, hogy azt sikeresen építsük? Ha jól emlékszem, belebuktunk a szocializ­musba, eladósodtunk gatyaszárig. Aztán elkezdtük lerakni a kapitalizmus alapjait, s mire nagykorú lett a köztársaságunk, ki­derült: megint nyakig ülünk az adósság­ban. Ugye, ezt azért túl nagy sikernek nem igazán lehet elkönyvelni? - ült a Zsibbadt brigádvezető nagytermében Smúz apu, Snájdig Pepi és Plüss Eta, valamint mére­tes kétségek között tipródva. Ja, és el ne feledjem: ott ült a Panel Pál-lakótelep leghíresebb kocsmájában a csönd meg a döbbenet is, amikor a jelenlé­vők immáron hatvankettedszer kezdték el kiszámolni, hány forintot is ér az a sok-sok milliárd dollár, amit a magyar állam in­nen-onnan kölcsönkéregetett az elmúlt he­tekben a gazdasági válság kezelése alkal­mából. - Ez nem költsön, csak fedezet. Arra szolgál, hogy ha bajba kerülnénk, hát le­gyen mihez nyúlni - nyugtatta a népeket Belami. - Na, Belamikám, én úgy látom, elég­gé bajba kerültünk mi, és momentán ezért nyúlok a fejemhez, nehogy magától neki­menjen a falnak - törölgette két tenyérrel a homlokáról az izzadság cseppjeit Ló Elek. És közben szidta az elmulasztott lehetősé­get, miért nem ment annak idején közgaz­dásznak, hogy legalább értse, mit is ron­tott el a magyar ebben a nagy gazdasági versengésben. - Gondolja, hogy azok értik? A mellé­kelt ábra szerint túlságosan nem lehetnek otthon az efféle eladósodási ügyekben, mert akkor nem kellene egész életemben azt hallanom: csak még ezt az icike-picike válságot bírjuk ki, aztán majd lesz fellen­dülés, de olyan, hogy minket irigyel az egész világ - szólt közbe Cink Enikő. - Ezt a szöveget mintha már hallottam volna. Úgy a pannon pumás hencegés kö­zepette magyarázták, mennyire ámul a magyar gazdasági csodán a német, az olasz meg a francia. Most meg mi ámu­lunk, hogyan tudtuk ennyire elszámolni magunkat - törölte szájának szegletéről a sörhabot Hergejj Bella. - És akkor nem ámult, amikor maga is kölcsönből szerelte fel az egész háztartá­sát? Mert ne tagadjuk: ebben az országban már alig találni olyan családot, amelyik ne tartozna a Fünek&Fának Zrt.-nek. Van, aki csak egy bádoglábosra vett fel svájci frank alapú hitelt, van, aki terepjáró dzsipre, ház alá szerelhető kacsalábra. Az ország vezetése meg úgy érezte, ebben az összné­pi hitelhajszában miért ne járhatna az élen, ha már politikai meg egyben elit ­magyarázta Belami, s szép komótosan ki­teregette azt az újságot, amiben a magyar miniszterelnök azt fejtegette: ha nem for­golódunk hitelügyekben, akár még állam­csőd is zúdulhatott volna a nyakunkba. - De hát akkor most mi lesz velünk? ­esett bele a kétségbe újfent Smúz apu. - Mi lenne? Észhez térünk, biztosra ve­szem. Ha a magyarnak Mohács kell, mint azt a mondás tartja, hát jelentem: ahogy a magyar gazdaság terveit, számait elné­zem, a magyar kapitalizmus vonata befu­tott a mohácsi vasútállomásra. Most majd szépen elkezd takarékoskodni az állam, most majd meghoznak minden olyan tör­vényt, amit eddig nem hoztak meg. És ha azt akarják a derék képviselő urak és höl­gyek, hogy ezt a hatalmas nagy megúju­lást akár még Józsi csapos is hitelesnek tartsa, hát szépen elkezdenek saját magu­kon is spórolni - kínált egy megoldást Be­lami. - De mégis mire gondol? - Hogy én mire gondolok, azt most nem mondom el, mert ötszáz méteres kör­zetben tizennyolc év alattiak is tartózkod­nak. De arról szívesen beszélek, miszerint éppen ideje lenne számba venni, hány mi­nisztériumot, háttérintézményt, hivatalt, közpénzen eltartott bürokratát, miniszte­riális főembert és annak altanácsadóját fi­zetik, de nem is akármilyen pénzekkel. Azt is megkérdezném, ha meg nem harag­szanak, hogy egy veszteséges állami válla­lat vezetője miért is keres havi hárommil­lió forintot, plusz prémium? No, efféle ügy­leteknek kéne véget vetni, mint ahogy a pártok kasszájába befolyt pénzeket is meg lehetne talán felezni, akár negyedelni, hogy több jusson arra, amit értékteremtés­nek hívnak - hadarta Belami. - Ej, de gyönyörű szavakat használ, nem is értem, miért nem kérik fel főta­nácsadónak egy Nemzetmentő és Válság­kezelő Közhasznú Társaságnál? - csöppent ki a könny Cink Enikő szemén. De Belami oda sem figyelt eme gunyoros mondatok­ra. Inkább - mint már annyiszor - egy alagútról beszélt, aminek végén ott világít a fény. A baj csak az, hogy momentán nem tudjuk, milyen hosszú az alagút, és milyen kamatra mérik a fényt - köszönt el ekkor Belami Józsi csapostól, Firnájsz Egon meg közszolga feleségének 13. havi fi­zetésétől. A SZŐKE NŐ ÖRÖK A rendőr a fejét csóválva mondja a szőkének: - Asszonyom, öt gyalogost gázolt el, ez azért már sok! - Miért, mennyit szabad? A szöszitől megkérdezik a műszaki vizsgán: - Hogy indul a négyütemű motor? - Brrr..., brrr... Szőke nő névjegykártyát csi­náltat. A szerkesztő ajánlja, hogy nézzen végig egy kataló­gust a korábban tervezett kár­tyákból. Szöszi leül, nézegeti... Fél óra múlva megszólal: - Ezek jók, de tudnának olyat is csinálni, amin az én ne­vem van? Egy üvöltő gyerekekkel teli mikrobuszt egy szőke nő vezet, aki majdnem elüt egy férfit a zebrán. A férfi felháborodva ki­áltja a szőke vezetőnek: - Hé, hölgyem, nem tud vi­gyázni? A szőke nő megállítja a ko­csit, letekeri az ablakot, és visszakiabál: - Miből gondolja, hogy mind az enyém? A szőke megkapja a vadász­engedélyt, büszkén mutogatja a férjének. Rögtön ki is szeret­né próbálni, hiába kérleli a fér­je, hogy várjon még vele. Elindul a szőke vadászni, a férje azért biztos, ami biztos, ti­tokban követi. El is dördül egy lövés, majd hatalmas veszekedést hall a férj: - Nézze, hölgyem, nem vitat­kozom tovább magával... Rend­ben van, legyen szarvas, csak engedje meg, hogy levegyem róla a nyerget. A könyvtárban a szőke nő arra kéri a könyvtárost, ajánl­jon neki olvasnivalót. - Valami könnyűt? - kérdi a könyvtáros. - Nem számít - feleli a szöszi -, kocsival vagyok. A rendőr megállít egy fiatal szőke hölgyet, aki behajtott az egyirányú utcába. - Tudja, miért állítottam meg? - Egyedüllét? Két szőke nő beszélget az elő­ző napi áramszünetről. - Négy órára benn rekedtem a liftben - mondja az egyik. - Az semmi - mondja a má­sik. - Én nyolc órát álltam a mozgólépcsőn! A 8 LEGROSSZABB DOLOG EGY KULCSRAKÉSZ LAKÁSBAN 1. A szalagparkettát rágógumi­val és magyaros vajkrémmel rögzítették a munkások, de ez csak akkor derül ki, amikor ereszteni kezd a padlófűtés. 2. Az ablakok kifelé nyílnak, de szerencsére a kilincs is kí­vül van. 3. A kiválasztott csempe hi­ánytalanul megvan, de az elő­szoba falán. 4. A vakolat olyan ferde, hogy tetőtér-beépítésnek tűnik a földszinti lakás is. 5. A lakás pont olyan, mint a terven, csak az erkélyre az ab­lakon keresztül lehet kijutni, és az előszobában van a bidé. 6. A bejárati ajtó remekül működne, ha nem úgy építet­ték volna be, hogy belül ma­radt a kulcs. 7. Az 500 ezer forintos plaz­matévé beüzemelésekor derül ki, hogy az antennában is „ket­tőhúsz" megy. 8. A román vendégmunkáso­kat Mancs fia találja meg a für­dőszobában négy nappal a mű­szaki átadás után, mivel mégis a fürdőszoba ajtaja elé falazták be a kádat. VICCEK Becsönget egy házaló egy sze­gény székelyhez. - Nagyon szép utazóbőrön­döket tudok ajánlani... - Minek az nekem? - Hát ha vonaton utazik ura­ságod, ebbe rakhatja a ruháit! - És akkor üljek ott pucéron a pályaudvaron?! Négy székely ül körben egy asz­talnál. Az asztalon egy flaska áll. Az első megfogja, húz belőle egy nagyot, lerakja az üveget. A má­sodik szintén megfogja, húz egy nagyot, lerakja. A harmadik szin­tén. A negyedik is meghúzza, majd miután lerakja, megszólal: - Ez petróleum! Az első végigméri, és meg­szólal: - Az. A friss házaspár két hete élt há­zasságban. A férj, bár nagyon szerelmes volt, alig várta, hogy elmenjen a haverjaival egy ki­csit szórakozni. így szólt a fel­ségéhez: „Édesem, mindjárt jö­vök." „Hova mész, cuncimó­kus?" - kérdezte a feleség. „Le­megyek a bárba, drágám. Iszom egy sört." A feleség így válaszolt: „Egy sört szeretnél, szerelmem?" Kinyitotta a hűtő­szekrény ajtaját, és 25 különfé­le sört mutatott a férjének, 12 különböző országból, mint Né­metország, Hollandia, Japán, India stb. A férj nem tudta, mit tegyen, az egyetlen, ami eszébe jutott, a következő volt: „Igen, szívem..., de a bárban, tudod, hűtött poharat adnak." Még be sem fejezte a mondatot, a feleség közbeszólt: „Hűtött poharat szeretnél, angyalpo­fa?" Egy hatalmas söröskorsót vett elő a hűtőből, annyira hi­deget, hogy őt magát is kirázta a hideg. A férj kissé sápadtan ezt mondta: „Igen, drágám, de a bárban olyan finom előételek is vannak. Nem maradok soká­ig, mindjárt jövök. Megígérem. Rendben?" „Előételt szeretnél, szívem csücske?" Azzal kinyi­totta a sütőt, és 5 különböző előételt vett elő: csirkeszár­nyat, malacsültet, gombasalá­tát stb. „De édes szívem..., a bárban, tudod, mocskos káromkodáso­kat is lehet hallani..." „Mocs­kos szavakat akarsz, életem? Na ide figyelj, f.J Idd meg a ki... sörödet abból az átkozott hűtött korsóból, és edd meg a rohadt sültjeidet, már házas vagy, nem mész sehova! Meg­értetted, életem?" Maszekolunk, maszekolunk? A Délmadár heti kakukktojása, nem csak gyengén látóknak

Next

/
Thumbnails
Contents